Jelen cikk a magyar lakáspiac komplex, moduláris, 1:1 arányú modelljét mutatja be. Mind a 4 millió háztartást és azok releváns jellemzőit megjelenítettük mikroszintű adatbázisok, a Központi Hitelinformációs Rendszer, az Országos Nyugdíjfolyósító, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által gyűjtött ingatlanértékesítési és illetékfizetési, valamint a legnagyobb ingatlanügynökségek tranzakcióit tartalmazó adatbázisok alapján. Modellünk szereplői a háztartások, az építőipar, a professzionális befektető és a makroprudenciális hatóság által szabályozott bank. Keretrendszerünkkel elemezhetővé válnak a lakás- és a bérleti piaci tranzakciók, a lakásár-dinamika alakulása és a lakáspiac szempontjából fontos hitelpiaci folyamatok. A lakások tulajdonságait is részletesen jelenítettük meg a modellben, minden lakásnak három jellemzője van: a mérete, az állapota, és a területi elhelyezkedése. A háztartások lakásvásárlás és -bérlés esetén a haszonmaximalizálási elméletnek megfelelően döntenek: a legnagyobb fogyasztói többlettel rendelkező lakást választják. Emellett demográfiai folyamatokat is tartalmaz a modellünk a gyermekvállalásra és a házasságkötésre vonatkozóan, amelyet többek között az öröklés során vettünk figyelembe. Így a modell alkalmas makroprudenciális, fiskális és monetáris politikai eszközök elemzésére, valamint különböző exogén sokkokat tartalmazó forgatókönyvek kiértékelésére. A modellszimulációt 2018-tól indítva sikerült reprodukálni a tranzakciók számát és a lakásárak dinamikáját Magyarország legtöbb régiójában 2018-2019 negyedéveiben, míg az újkihelyezésű lakáshitelek volumene és megoszlása jövedelmi decilisek, illetve hitelfedezeti-mutató kategóriák szerint szintén megfeleltek az empirikus adatoknak.