Összefoglaló
Az alábbi tanulmányban a globális egyensúlytalanságok esetleges korrekciójának magyarországi hatásait vizsgáltuk meg. A globális korrekciós folyamat négy, a szakirodalomban gyakran tárgyalt csatornáját különítettük el (költségvetési szigorítás-, lakásár-korrekció az USA-ban, a dollárbefektetésektől elvárt kockázati prémium emelkedése, keresletélénkülés egyes ázsiai feltörekvő országokban), majd ezeket modellszimulációk keretében elemeztük. A globális szcenáriókat a NIGEM-modell segítségével állítottuk elő, míg az ezekből következő hazai hatások megragadásához az MNB Negyedéves előrejelző modelljét használtuk. Eredményeink szerint mind a globális, mind a hazai hatások esetében lényeges különbség mutatkozik a tekintetben, hogy a korrekció az Egyesült Államokból vagy a feltörekvő ázsiai országokból indul ki, illetve hogy a korrekciót a piac kényszeríti ki vagy kormányzati politika eredménye. Az esetleges globális korrekció hatásai elsősorban az euroövezet országain keresztül gyűrűznek be Magyarországra, így azok viszonylag tompítottan jelentkeznek. A hazai makrogazdasági változók válasza ugyanakkor függ a monetáris politika reakciójától, illetve a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium alakulására vonatkozó feltételezésünktől.
JEL: E27, E50, F32, F42, F47.
Kulcsszavak: monetáris politika, globális egyensúlytalanság, előrejelzés, modellezés.