2017 első negyedévében a vállalati hitelezésben folytatódott a bővülés, a hitelállomány éves szinten 4 százalékkal nőtt tranzakciós alapon. A szűken értelmezett kkv-szektor hitelezése 8,1 százalékkal továbbra is az MNB által kívánatosnak tartott 5-10 százalékos növekedési sávon belül bővült, míg az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektoré 12,8 százalékkal nőtt éves összevetésben. A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya éves szinten 260 milliárd forinttal emelkedett, ebből az első negyedévi növekmény 108 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt egy évben a Növekedési Hitelprogram keretében folyósított hitelek mellett a piaci alapú forinthitelek is jelentősen bővültek.
Az NHP harmadik szakaszában kötött hitelek az első negyedévben 132 milliárd forintot tettek ki, ezzel az új vállalati hitelkibocsátás 18 százaléka lett a program keretein belül folyósítva. A harmadik szakasz 2017. március végén 98 százalékos kihasználtsággal ért véget, azonban a bankok által a Piaci Hitelprogram keretében a kkv-hitelállomány növelésére tett vállalások továbbra is támogatják a vállalati hitelezést.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok várakozásai szerint a vállalati hitelkereslet bővülése folytatódni fog mind a hosszú, mind a rövid lejáratú hitelek piacán. Az első negyedév során a bankok enyhítettek a kis- és mikrovállalatok a hitelfeltételein, noha az elsősorban e szegmens által keresett kisösszegű forinthitelek átlagos felára emelkedett, ezt azonban összetételhatás is eredményezhette. Előretekintve a bankok az árjellegű feltételek további enyhítését tervezik, ugyanakkor a nem árjellegű feltételek széles körű enyhítése nem várható a következő fél évben a likviditásbőség, a piaci versenyhelyzet fokozódása és a javuló gazdasági kilátások ellenére sem.
A háztartási szektor hiteldinamikája az első negyedévben pozitívba fordult, éves összevetésben 1,2 százalékkal emelkedett. A hiteltranzakciók éves értéke 67 milliárd forintot tett ki, melyhez az első negyedév 4 milliárd forinttal járult hozzá. A háztartási hitelezés alakulására jelentős hatást gyakorolt az önálló vállalkozók által felvett hitelek értéke, de a lakossági hiteldinamika ettől eltekintve is folyamatos javulást mutat. Az új szerződéskötések volumene éves átlagban mintegy 50 százalékkal nőtt, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 44 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben.
A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján összességében sem a lakáscélú, sem a fogyasztási hitelfeltételek nem változtak érdemben a negyedévben, és a lakáshitelek esetében a következő fél évben sem várható változtatás. A felmérés időpontjában a bankok számára még nem voltak ismertek a minősített fogyasztóbarát lakáshitel végső jellemzői, aminek bejelentése a hitelezési feltételek enyhítésének irányába hathat. Emellett a bankok továbbra is a hitelkereslet élénkülését érzékelték mindkét termékkörben, valamint ennek a tendenciának a folytatódására számítanak előretekintve is. A kereslet emelkedését a Családi Otthonteremtési Kedvezmény továbbra is támogatja, az év első negyedévében a CSOK-hoz volt köthető az új kibocsátású lakáshitel-volumen 16 százaléka. Az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltsége és kamatfelára is csökkent a vizsgált időszakban, ugyanakkor még mindig jelentősen magasabb a régiós átlagnál.
A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző Pénzügyi Kondíciós Index alapján a bankrendszer hitelezési aktivitásán keresztül továbbra is közel semleges hatást gyakorolt a reálgazdaság éves bővülésére.