Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása (2004. május 17.)

nyomtatás

Az előző inflációs jelentés óta eltelt időszakban enyhült az inflációs nyomás és csökkent annak a kockázata, hogy 2005. végén az infláció meghaladja a 4%-os célt. A KSH által az elmúlt hónapokban közzétett fogyasztóiár-indexek (márciusban éves szinten 6,7%, áprilisban 6,9%) valamivel alacsonyabbak a korábban vártnál, az éves szinten 4,7%-os áprilisi változatlan adótartalmú árindex (VAI) pedig alacsonyabb a 2003. végi fogyasztói árindexnél. A Monetáris Tanács a dezinfláció szempontjából fontosnak tartja, hogy a gazdasági szereplők várakozásai elsősorban a VAI alakulásához igazodjanak.

Az inflációs folyamatok kedvező irányú elmozdulásához hozzájárult, hogy a lakossági fogyasztás lassulása előbb kezdődött, és valamivel erőteljesebbnek bizonyult a korábban feltételezettnél. A reálbérek alacsony növekedési üteme – az elmúlt két év gyors növekedése után – és a költségvetés keresletszűkítő hatása a javuló konjunkturális helyzet ellenére is fékezi a fogyasztási kiadásokat. Így a fogyasztás visszafogott növekedési üteme előretekintve is támogatja az infláció csökkenését.

A kínálati oldalon is láthatók az infláció mérséklődését támogató folyamatok. A termelékenység gyors növekedése, és így a fajlagos bérköltségek kedvező alakulása elősegíti a dezinflációt. A növekvő aktivitási ráta mérsékli a munkaerőpiac szűkösségét, de e kedvező változás ellenére továbbra is a munkaerő-piaci folyamatok jelentik a jövő évi infláció legfontosabb kockázati tényezőjét.

Az egyensúlyi helyzet és az ország piaci megítélésének lassú javulása lehetőséget teremtett arra, hogy a jegybank több kisebb lépésben, összességében 1 százalékponttal mérsékelje az irányadó kamatszintet. Amennyiben a gazdaság az előrejelzett pályán halad, azaz folytatódik a fiskális kiigazítás, lassul a bérnövekedés üteme, növekszik a lakosság megtakarítási hajlandósága, és tovább javul az ország kockázati megítélése, akkor a javuló inflációs kilátások lehetőséget adhatnak a 2003. végén kialakult magas kamatszint további mérséklésére. Az inflációs és tőkepiaci kockázatok azonban továbbra is óvatos monetáris politikát tesznek szükségessé.

Kockázati tényezőt jelent, hogy a magyar gazdaság tőkepiaci megítélése változékony. A kockázati megítélés ingadozásaihoz külső tényezők is hozzájárultak, többek között az, hogy a nagy gazdaságok kamatciklusának fordulópontjához közeledve a nemzetközi tőkepiacokon mérséklődik a kockázatvállalási hajlandóság, ami emelheti a forintbefektetésektől elvárt kamatfelárat. A kockázati megítélés alakulásában azonban a magyar gazdaság mutatószámainak van a legfontosabb szerepe. A folyó fizetési mérleg hiány finanszírozási szerkezetének javuló tendenciája ellenére, a hiány csökkentése érdekében szükség van a makrogazdasági egyensúlytalanságot tartósan mérséklő gazdaságpolitikai, főleg költségvetési lépésekre. A Monetáris Tanács arra számít, hogy a 2003. év végi kormányzati intézkedéseknek a külső egyensúlyra gyakorolt hatása 2004. második felében már jelentkezni fog.

A lakossági hiteltámogatások 2003. végi szigorításának hatásaként 2005-ben már várhatóan javulni fog a lakosság nettó megtakarítói pozíciója. A magánszféra egészét azonban középtávon növekvő forrásigény jellemzi, mivel a vállalati szektorban a beruházási kiadások emelkedése a külső forrásbevonás növekedésével jár együtt. Ezt az államháztartás hiányának tervezett csökkentése kell ellensúlyozza.

A Kormány benyújtotta az Európai Bizottsághoz a Konvergencia Programot, amelyben évi fél százalékban határozta meg a deficit csökkentésének ütemét, így a 2004-ben 4,6%-os GDP arányos hiányt 2005-re 4,1%-ra kívánja mérsékelni. Ezzel összhangban az euró bevezetési dátumát 2010-re módosította, ami 2007-2008-ra teszi szükségessé a 3%-os maastrichti deficit-kritérium teljesítését.

2004-ben az államháztartás finanszírozási igénye jelentősen mérséklődik az előző évhez képest, de a makrogazdasági folyamatok alapján jelentős a kockázata, hogy további költségvetési intézkedések nélkül az ESA deficit meghaladja a GDP 4,6%-ában meghatározott célt. A 2005-re kitűzött cél elérése további jelentős intézkedéseket igényel, mivel ellensúlyozni kell a determinációkat és a már eldöntött deficitnövelő intézkedések hatását. A kitűzött fiskális pálya megvalósulása nemcsak uniós kötelezettségeink és az euró bevezetése, hanem a magyar gazdaság kockázati megítélése és a hosszú távon is fenntartható folyó fizetési mérleg hiány elérése szempontjából is rendkívül fontos.

Budapest, 2004. május 17.

MAGYAR NEMZETI BANK

MONETÁRIS TANÁCS