Az MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. törvény 3. §-a szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációs célkövető rendszer keretében az MNB Monetáris Tanácsa az árstabilitásnak megfelelő számszerű inflációs célt határoz meg, és a kitűzött inflációs cél elérését szolgáló monetáris politikát folytat. Az inflációs cél számszerű meghatározásának legfontosabb szempontjai, hogy kellően alacsony legyen ahhoz, hogy az inflációval járó gazdasági veszteségek mérsékeltek maradjanak, egyúttal vegye figyelembe a fogyasztói árindex számbavételének módjából eredő esetleges statisztikai torzításokat, és megfelelő mértékben csökkentse egy esetleges defláció kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően a Monetáris Tanács az inflációs cél mértékét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett fogyasztói árindex 3%-os értékében határozza meg.
A monetáris politikai lépések késleltetéssel hatnak az inflációs folyamatokra. Az MNB Monetáris tanácsa ezért kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az inflációnak az elkövetkező 5-8 negyedév folyamán várható alakulását figyelembe véve hozza meg. A gazdaságot érő váratlan hatások rövidtávon eltéríthetik az inflációt a 3%-os céltól. Az MNB törekszik arra, hogy úgy alakítsa politikáját, hogy az infláció középtávon visszatérjen a kitűzött célértékhez.
Az inflációs cél teljesülésének utólagos értékelésekor a váratlan hatásokból fakadó ingadozásokat is figyelembe kell venni. Ezért az MNB a 3%-os céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztói árindexet (tolerancia sáv) utólag elfogadhatónak tekintheti az árstabilitás szempontjából. A Monetáris Tanács minden év februárjában közleményben teszi közzé az inflációs cél előző évi teljesülésének értékelését.