Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2002. május 21-i üléséről

nyomtatás

A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatok áttekintése és értékelése után 2002. május 22-i hatállyal 8,50%-ról 9,00%-ra, 50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatlábat.

Az áprilisi - a várakozásokat meghaladó - inflációs adatot a Monetáris Tanács úgy értékelte, hogy az elsősorban a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők áralakulása miatt emelkedett meg; bár egyes termékek esetében az aggregált kereslet gyors növekedése is hozzájárulhatott a magasabb áremelkedéshez. Az áprilisi inflációs adat így önmagában nem indokolta volna a monetáris kondíciók megváltoztatását.

A Monetáris Tanács május 6-i üléséről kiadott közleményében ismertette az infláció várható alakulásáról kialakított álláspontját. A május 22-én megjelenő inflációs jelentésben részletezett előrejelzések ismeretében felfelé módosította az inflációs pályára vonatkozó várakozásait, és rámutatott azokra a kockázati tényezőkre, amelyek a várható infláció további növekedését okozhatják az elkövetkező másfél-két évben. A külső tényezők közül az importált inflációt és az olajárakat, belföldön az aggregált kereslet és a versenyszektor bérköltségeinek gyors növekedését jelölte meg az inflációs nyomás lehetséges forrásaiként.

Az állásfoglalásban jelzett inflációs veszélyeket alátámasztották az azóta megjelent adatok. Az eddigi jelzések és folyamatok alapján a Monetáris Tanács az államháztartás keresleti hatását a korábban jelzettnél nagyobbnak várja. Az inflációs nyomás további növekedését jelzi, hogy a január-márciusban 14,1%-os bruttó nominális béremelkedést mutató KSH-adat szerint 2002. első negyedévében a versenyszektorban tovább gyorsult a bérkiáramlás üteme.

Az infláció növekedése irányába mutató változások hatására emelkedtek az inflációs várakozások. A gazdaság jövőbeli pályájával kapcsolatos nagyobb bizonytalanság a 3-5 éves futamidőn a hozamok emelkedéséhez vezetett és az árfolyam gyengülésében is éreztette hatását.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a keresleti és a költségoldalról egyszerre jelentkező inflációnövelő tényezők veszélyeztetik a dezinflációs pálya megvalósítását. A Monetáris Tanács úgy ítélte meg, hogy az infláció csökkentésének célja mellett a monetáris kondíciók lazulása nem engedhető meg, ezért a jegybanki alapkamatláb emelése mellett döntött.