Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása a szeptemberi inflációs jelentésben

nyomtatás

A Monetáris Tanács állásfoglalása a makrogazdasági folyamatokról és monetáris politikai helyzetértékelése

2012 augusztusa óta a Monetáris Tanács óvatos lépésekben, de összességében számottevő mértékben csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét.

A reálgazdaság helyzete, azon belül is elsősorban a gyenge belső kereslet a teljes időszakban az alapkamat érdemi csökkentése mellett szólt, miközben az inflációs kilátások összhangban maradtak a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérésével. Az ország kockázati megítélésének alakulása végig támogatólag hatott. Az eddig megvalósított, összességében jelentős mértékű monetáris lazítás és a nemzetközi pénzügyi környezet változékonyabbá válása az elmúlt hónapban fokozottabb óvatosságot indokolt.
A Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és hangsúlyozottan tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás.

Az elmúlt hónapokban a jegybank inflációs alapmutatói historikusan alacsony dinamikát mutattak. A kedvező inflációs alapfolyamat a visszafogott belső kereslet, a mérséklődő külpiaci inflációs nyomás és az inflációs várakozások fokozatos alkalmazkodásának együttes eredménye. Az alacsony inflációs környezetet az idén több lépcsőben végrehajtott szabályozottár-csökkentések is érdemben támogatják.

Hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A visszafogott belső kereslet mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve mérsékelt bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását. Összességében az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

A nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat.

A globális konjunktúrát a második negyedévben a fejlett gazdaságok élénkítették, míg a hazai kivitel szempontjából egyre inkább felértékelődő fejlődő országok a vártnál gyengébb gazdasági aktivitást mutattak. Előretekintve a legfontosabb gazdasági régiók közötti jelentős növekedési különbségek mérséklődhetnek és az év második felében várt lassú külső kereslet élénkülés jövőre is folytatódhat.
A visszafogott növekedés mellett a keresletoldali inflációs nyomás változatlanul enyhe, így a fejlett országok jegybankjai fenntartották laza monetáris kondícióikat. A hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat döntően támogatóan alakult, ugyanakkor az elmúlt negyedévben elbizonytalanodó hangulat és erősödő kockázatkerülés jellemezte a pénzügyi piacokat. Az európai adósságválság fejleményei mellett elsősorban a fejlett országok jegybankjai likviditásbővítő intézkedéseivel kapcsolatos várakozások és a nagy feltörekvő gazdaságokat érintő kockázatok befolyásolták leginkább a befektetői döntéseket.

Előretekintve, a Monetáris Tanács a GDP kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedésére számít.

A következő negyedévekben a gazdasági növekedés fokozatos javulása várható. Az alapfolyamatok lassú javulásához mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulnak. A növekedést rövid távon továbbra is az export vezetheti: a javuló külső kereslet mellett, az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, a hazai export piaci részesedésének növekedése is segítheti a kivitel bővülését. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértékét növeli az alacsony infláció és a közszféra egyes csoportjait megcélzó béremelés. A lakossági óvatos, megfontolt magatartása azonban csak a felhalmozott adósságok leépítésével oldódhat.  Az Európai Uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások mellett a magánvállalatok beruházási kereslete a kihasználatlan kapacitások, a bizonytalan növekedési kilátások és a szigorú hitelezési feltételek miatt visszafogottan alakulhat. Ugyanakkor a Növekedési Hitelprogram hozzájárul a kis- és középvállalatok finanszírozási korlátjainak oldódásához, ezzel támogatva a magánberuházások élénkülését.


A kereslet összességében azonban továbbra is elmarad a gazdaság termelőkapacitásainak szintjétől, így a reálgazdasági környezet előretekintve dezinflációs hatású marad. A negatív kibocsátási rés az előrejelzési horizont végén zárulhat.

Tovább folytatódhat a külső adósság csökkenése.

A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete idén tovább növekedhet, amit a javuló cserearány hatására is emelkedő külkereskedelmi egyenleg, a jövedelemegyenleg várhatóan mérséklődő hiánya és az EU-transzferek emelkedő felhasználása magyaráz. 2014-ben ugyanakkor a külkereskedelem többlete — részben a beruházások mellett az importot is növelő Növekedési Hitelprogram hatására — nem emelkedik tovább, miközben az új költségvetési periódus miatt az EU-transzferek összege mérséklődhet. A magas külső finanszírozási képességgel párhuzamosan azonban továbbra is folytatódhat a külső adósságráták mérséklődése, amely csökkenti az ország sérülékenységét.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság helyzete a továbbiakban is óvatos monetáris lazítást indokol.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az idei év során beérkezett adatok arról tanúskodnak, hogy a gyenge belső kereslet és a laza munkapiac erősen fegyelmezi a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit. Az inflációt ugyan átmeneti hatások is érdemben csökkentik, azonban az alapfolyamatok alakulása középtávon is mérsékelt inflációs nyomásra utal. A gazdaságban jelentősek a kihasználatlan kapacitások, a kibocsátás csak fokozatosan közelítheti meg potenciális szintjét. Mindezen tényezők eredőjeként az infláció huzamosabb ideig a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd a monetáris politika horizontján fokozatosan elérheti azt. Az alacsony inflációs környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja. Az inflációs cél középtávú elérése az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve a korábban megszokottnál óvatosabb monetáris lazítással biztosítható.

A makrogazdasági kilátásokat többirányú bizonytalanság övezi.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaság szabad kapacitásainak mértéke és dezinflációs hatása, valamint a külső környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság jelentheti a monetáris politika jövőbeli vitele szempontjából leginkább releváns kockázatot. A beruházások alakulását, és ennek nyomán a gazdaság potenciális kibocsátásának jövőbeli pályáját kétirányú kockázatok övezik.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gyenge beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül, a termelésbe bevonható kapacitások mértékét ugyanakkor jelentős bizonytalanság övezi. Ha a termelőkapacitások csak kisebb mértékben sérültek, akkor a potenciális kibocsátás pályája magasabban húzódhat, a gazdaság ciklikus pozíciója nyitottabb lehet. A nyitottabb ciklikus pozíció és az alacsonyabb inflációs várakozások az árazási és bérezési döntéseken keresztül erősebb dezinflációhoz vezethetnek, ami további érdemi monetáris lazítást indokolhat. A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság külső környezetében mind reálgazdasági, mind pénzügyi piaci oldalról jelentkezhetnek olyan fejlemények, amelyek az ország kockázati megítélését kedvezőtlenül érintik és korlátozhatják a monetáris politika mozgásterét. A beruházások előretekintve kedvezőbben alakulhatnak, ha a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelekből a vállalatok nagyobb arányban fenntartható és addicionális beruházásokat valósíthat meg. Kedvezőtlenebb pályát eredményezhet, ha a beruházások válság során tapasztalt visszaesése a vártnál tartósabb folyamat.

A Monetáris Tanács a fentiek alapján az alapkamat 20 bázispontos csökkentése mellett döntött.


A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítást tesz lehetővé. A globális pénzügyi környezet az elmúlt időszaki változékonyságát követően stabilizálódás jeleit mutatja. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács     

Budapest, 2013. szeptember 24.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem