Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása a szeptemberi inflációs jelentésben

nyomtatás

A Monetáris Tanács állásfoglalása a makrogazdasági folyamatokról és monetáris politikai helyzetértékelése

2012 augusztusa óta a Monetáris Tanács óvatos lépésekben, de összességében számottevő mértékben csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét.

A reálgazdaság helyzete, azon belül is elsősorban a gyenge belső kereslet a teljes időszakban az alapkamat érdemi csökkentése mellett szólt, miközben az inflációs kilátások összhangban maradtak a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérésével. Az ország kockázati megítélésének alakulása végig támogatólag hatott. Az eddig megvalósított, összességében jelentős mértékű monetáris lazítás és a nemzetközi pénzügyi környezet változékonyabbá válása az elmúlt hónapban fokozottabb óvatosságot indokolt.
A Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és hangsúlyozottan tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás.

Az elmúlt hónapokban a jegybank inflációs alapmutatói historikusan alacsony dinamikát mutattak. A kedvező inflációs alapfolyamat a visszafogott belső kereslet, a mérséklődő külpiaci inflációs nyomás és az inflációs várakozások fokozatos alkalmazkodásának együttes eredménye. Az alacsony inflációs környezetet az idén több lépcsőben végrehajtott szabályozottár-csökkentések is érdemben támogatják.

Hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A visszafogott belső kereslet mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve mérsékelt bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását. Összességében az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

A nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat.

A globális konjunktúrát a második negyedévben a fejlett gazdaságok élénkítették, míg a hazai kivitel szempontjából egyre inkább felértékelődő fejlődő országok a vártnál gyengébb gazdasági aktivitást mutattak. Előretekintve a legfontosabb gazdasági régiók közötti jelentős növekedési különbségek mérséklődhetnek és az év második felében várt lassú külső kereslet élénkülés jövőre is folytatódhat.
A visszafogott növekedés mellett a keresletoldali inflációs nyomás változatlanul enyhe, így a fejlett országok jegybankjai fenntartották laza monetáris kondícióikat. A hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat döntően támogatóan alakult, ugyanakkor az elmúlt negyedévben elbizonytalanodó hangulat és erősödő kockázatkerülés jellemezte a pénzügyi piacokat. Az európai adósságválság fejleményei mellett elsősorban a fejlett országok jegybankjai likviditásbővítő intézkedéseivel kapcsolatos várakozások és a nagy feltörekvő gazdaságokat érintő kockázatok befolyásolták leginkább a befektetői döntéseket.

Előretekintve, a Monetáris Tanács a GDP kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedésére számít.

A következő negyedévekben a gazdasági növekedés fokozatos javulása várható. Az alapfolyamatok lassú javulásához mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulnak. A növekedést rövid távon továbbra is az export vezetheti: a javuló külső kereslet mellett, az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, a hazai export piaci részesedésének növekedése is segítheti a kivitel bővülését. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértékét növeli az alacsony infláció és a közszféra egyes csoportjait megcélzó béremelés. A lakossági óvatos, megfontolt magatartása azonban csak a felhalmozott adósságok leépítésével oldódhat.  Az Európai Uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások mellett a magánvállalatok beruházási kereslete a kihasználatlan kapacitások, a bizonytalan növekedési kilátások és a szigorú hitelezési feltételek miatt visszafogottan alakulhat. Ugyanakkor a Növekedési Hitelprogram hozzájárul a kis- és középvállalatok finanszírozási korlátjainak oldódásához, ezzel támogatva a magánberuházások élénkülését.


A kereslet összességében azonban továbbra is elmarad a gazdaság termelőkapacitásainak szintjétől, így a reálgazdasági környezet előretekintve dezinflációs hatású marad. A negatív kibocsátási rés az előrejelzési horizont végén zárulhat.

Tovább folytatódhat a külső adósság csökkenése.

A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete idén tovább növekedhet, amit a javuló cserearány hatására is emelkedő külkereskedelmi egyenleg, a jövedelemegyenleg várhatóan mérséklődő hiánya és az EU-transzferek emelkedő felhasználása magyaráz. 2014-ben ugyanakkor a külkereskedelem többlete — részben a beruházások mellett az importot is növelő Növekedési Hitelprogram hatására — nem emelkedik tovább, miközben az új költségvetési periódus miatt az EU-transzferek összege mérséklődhet. A magas külső finanszírozási képességgel párhuzamosan azonban továbbra is folytatódhat a külső adósságráták mérséklődése, amely csökkenti az ország sérülékenységét.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság helyzete a továbbiakban is óvatos monetáris lazítást indokol.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az idei év során beérkezett adatok arról tanúskodnak, hogy a gyenge belső kereslet és a laza munkapiac erősen fegyelmezi a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit. Az inflációt ugyan átmeneti hatások is érdemben csökkentik, azonban az alapfolyamatok alakulása középtávon is mérsékelt inflációs nyomásra utal. A gazdaságban jelentősek a kihasználatlan kapacitások, a kibocsátás csak fokozatosan közelítheti meg potenciális szintjét. Mindezen tényezők eredőjeként az infláció huzamosabb ideig a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd a monetáris politika horizontján fokozatosan elérheti azt. Az alacsony inflációs környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja. Az inflációs cél középtávú elérése az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve a korábban megszokottnál óvatosabb monetáris lazítással biztosítható.

A makrogazdasági kilátásokat többirányú bizonytalanság övezi.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaság szabad kapacitásainak mértéke és dezinflációs hatása, valamint a külső környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság jelentheti a monetáris politika jövőbeli vitele szempontjából leginkább releváns kockázatot. A beruházások alakulását, és ennek nyomán a gazdaság potenciális kibocsátásának jövőbeli pályáját kétirányú kockázatok övezik.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gyenge beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül, a termelésbe bevonható kapacitások mértékét ugyanakkor jelentős bizonytalanság övezi. Ha a termelőkapacitások csak kisebb mértékben sérültek, akkor a potenciális kibocsátás pályája magasabban húzódhat, a gazdaság ciklikus pozíciója nyitottabb lehet. A nyitottabb ciklikus pozíció és az alacsonyabb inflációs várakozások az árazási és bérezési döntéseken keresztül erősebb dezinflációhoz vezethetnek, ami további érdemi monetáris lazítást indokolhat. A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság külső környezetében mind reálgazdasági, mind pénzügyi piaci oldalról jelentkezhetnek olyan fejlemények, amelyek az ország kockázati megítélését kedvezőtlenül érintik és korlátozhatják a monetáris politika mozgásterét. A beruházások előretekintve kedvezőbben alakulhatnak, ha a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelekből a vállalatok nagyobb arányban fenntartható és addicionális beruházásokat valósíthat meg. Kedvezőtlenebb pályát eredményezhet, ha a beruházások válság során tapasztalt visszaesése a vártnál tartósabb folyamat.

A Monetáris Tanács a fentiek alapján az alapkamat 20 bázispontos csökkentése mellett döntött.


A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítást tesz lehetővé. A globális pénzügyi környezet az elmúlt időszaki változékonyságát követően stabilizálódás jeleit mutatja. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács     

Budapest, 2013. szeptember 24.