Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2017. február 28-i üléséről

nyomtatás

1) A Monetáris Tanács a 2017. február 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. március 1-jei hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki kamatláb

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamatláb

0,90

nem változott

0,90

Egynapos jegybanki betét kamatlába

-0,05

nem változott

-0,05

Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába

0,90

nem változott

0,90

Egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába

0,90

nem változott

0,90

 

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. március 15-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan megszűnik. Az előrejelzési időszakban az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki célt.

2017 januárjában az infláció elsősorban bázishatások miatt tovább emelkedett, míg az alapfolyamatot jellemző mutatók nem mutattak érdemi elmozdulást. A bázishatások a következő hónapokban az árindex további, átmeneti növekedését okozzák, majd ezek fokozatos mérséklődésével az infláció a tavaszi hónapokban ismét csökkenhet. A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatói járulékcsökkentés és a vállalati adók mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül – várakozásaink szerint – kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. A historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index fokozatosan közelíti meg az inflációs célt, és előrejelzésünk szerint 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

2016 negyedik negyedévében folytatódott a hazai gazdaság növekedése. Decemberben a kiskereskedelmi forgalom tovább nőtt, az ipari termelés kismértékben mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az önálló vállalkozókat is figyelembe véve a kis- és közepes vállalatok hitelállománya közel 12 százalékkal bővült 2016-ban, emellett a teljes vállalati hitelállomány tekintetében is jelentős, 4 százalék feletti növekedés volt megfigyelhető. Az MNB Piaci Hitelprogramja érdemben támogatta ezt a dinamikus növekedést, a programban részt vevő bankok 2016-ban összességében 195 milliárd forint nagyságú nettó kkv-hitelezési vállalásukat több, mint másfélszeres mértékben túlteljesítették. A háztartások hitelállományában a tavalyi év során bekövetkezett fordulat tartósnak bizonyult. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. Az idei évre is várt gyors bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának dinamikus bővülése várható, amelyet a korábbi évek elhalasztott fogyasztási kiadásainak realizálódása is támogat. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton a tavalyi összeg közel felére csökken. A Monetáris Tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változó volt a nemzetközi pénzpiaci hangulat, a kockázati mutatók összességében kismértékben csökkentek. A fejlett piaci tőzsdeindexek emelkedtek, míg a hosszú lejáratú állampapírhozamok többsége csökkent. A forint árfolyama erősödött az euróval szemben. A hazai állampapírpiaci hozamok közül az egy évnél rövidebb futamidők esetében nem történt jelentős elmozdulás, míg a hosszú hozamok emelkedtek. A három hónapos betét állományának korlátozása révén kiszoruló likviditás jelentős hatást gyakorolt a pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikusan alacsony szintre, 23 bázispontra csökkent, valamint a devizaswappiaci forint hozamok is tovább mérséklődtek.

A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során érdemben csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács 2016. decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát, ami a Monetáris Tanács várakozása szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 márciusában dönt a 2017. második negyedév végi szintről.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan megszűnik. Az előrejelzési időszakban az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki célt. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2017. február 28.