A jegybanki alapkamat szerepének megerősítését és a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó intézkedések
Az egynapos betéti gyorstender kamata és az alapkamat összezárásával a monetáris politika új szakaszba lép, ami lehetőséget teremt a megváltozott környezethez illeszkedő egyszerűbb eszköztár kialakítására.
A Magyar Nemzeti Bank célja, hogy az alapkamat irányadó jellegének megerősítésével még hatékonyabb legyen a monetáris politikai transzmisszió, az eszköztár átalakítása egyszerűsítést jelentsen, a monetáris politikai kondíciók változása nélkül. Tehát a fő cél, hogy az új szakaszba való átmenet zavartalanul, piactorzító hatások nélkül valósulhasson meg.
A Monetáris Tanács vonatkozó döntéseinek megfelelően a jegybanki eszköztár az alábbiak szerint módosul:
- 2023. szeptember 27-től a jegybanki alapkamat az MNB effektív kamata.
- Az új keretrendszer októberi indulásáig, azaz 2023. szeptember 27. és 29. között az MNB alapkamaton meghirdetett egynapos betéti gyorstenderekkel biztosítja a hatékony monetáris transzmissziót. Az egynapos betéti gyorstender októbertől kivezetésre kerül, az utolsó tendert az MNB 2023. szeptember 29-én pénteken tartja.
- 2023. október 1-től az MNB a tartalékszámla kötelező tartalék összegén felüli egyenlegére (túltartalékolás) a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizeti, ezzel ez az eszköz veszi át az irányadó eszköz szerepét. Októbertől ezzel mind a kötelező tartalék (nem kamatmentes része) után, beleértve a választható tartalékrátát is, mind a túltartalékolás után alapkamatot fizet az MNB. A kötelező tartalék kapcsán elszámolt kamatok szempontjából ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek az októberi teljesítési tárgyidőszakban történő túltartalékolásuk után már az alapkamatnak megfelelő kamatjóváírásban részesülnek. Az MNB a túltartalékolás kamatát a kötelező jegybanki tartalék kapcsán alkalmazandó kamatmértékekről szóló 38/2023. (IX. 12.) MNB rendeletben szabályozza, amelynek a vonatkozó rendelkezése 2023. október 1-jén lép hatályba.
- A tartalékszámla kamatozásának egységesítésével és a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítésével összhangban a választható kötelező tartalékráta 2024 elejétől megszűnik. 2023 negyedik negyedévére vonatkozóan a hitelintézetek az eddigi rendszernek megfelelően a szeptemberben választott rátáik szerint kötelesek tartalékot képezni. Az ezt követő időszakra, azaz 2024 első negyedévére vonatkozóan azonban már nem lehetséges nyilatkozatot tenni a választott tartalékrátáról, a kötelező tartalékráta szintje egységesen 10 százalékos mértékű lesz.
- A hitelintézetekkel történt egyeztetésnek megfelelően a kötelező tartalék havi átlagos banki mérlegadatok alapján történő meghatározására először a 2024. márciusi teljesítési tárgyidőszakra vonatkozóan kerül sor, az ehhez szükséges új adatszolgáltatást pedig először 2024 januárjára vonatkozóan kell benyújtania a bankoknak.
- 2023. szeptember 27-től a jegybanki diszkontkötvény árazása az alapkamathoz igazodik. Az első alapkamaton történő árazással meghirdetett aukcióra 2023. szeptember 27-én kerül sor.
- 2023. szeptember 27-től a hosszú lejáratú, változó kamatozású betét kamatozása is az alapkamat lesz. A betét esetében az alkalmazott referenciakamat az eddigiekkel megegyezően továbbra is az alapkamat lesz, ugyanakkor a kamatfelár 0 bázisponton kerül rögzítésre. Az eszköz így a mindenkori alapkamaton fog kamatozni, és a kötelező tartalékba való beszámíthatósága továbbra is fennmarad a hitelintézetek számára.
- Az MNB az új keretrendszerben is fenntartja swappiaci jelenlétét, az egynapos (T/N) swaptenderek az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is minden munkanapon meghirdetésre kerülnek, 6 milliárd eurós keretösszeggel.