Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Átláthatóság, megfelelő ár-érték arány és ügyféltájékoztatás az etikus életbiztosításokért

nyomtatás

Budapest, 2016. június 29. – Az MNB az általa meghirdetett etikus életbiztosítási koncepció keretében a héten bocsátja ki a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlását. A nemzetközi szinten is előremutató szabályozó lépések révén a biztosítóknál közbizalmon alapuló, hosszú távon stabil állományok épülhetnek fel. A cél az átláthatóság, a „fair” ár-érték arány elősegítése, s az ügyfelek magasabb szintű tájékoztatása.

A megtakarítási életbiztosításoknál a nemzetközi szabályozási gyakorlat elsősorban a transzparenciát célozza meg a költségeknél és jutalékoknál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezen túlmutatóan alkotta meg etikus életbiztosítási koncepcióját, melynek fókuszában az átláthatóság mellett a megfelelő („fair”) ár-érték arány, a szigorúbb befektetési szabályok és a magasabb szintű ügyféltájékoztatás áll.

A jelenlegi alacsony hozamkörnyezethez történő alkalmazkodás a biztosítási szektorban is szükségszerű azért, hogy a megtakarítási életbiztosítások valós értéket nyújtsanak az ügyfelek számára. Az alkalmazkodás már korábban elindult, de korántsem teljes körű és nem minden biztosítói terméknél ment végbe. Emiatt, és az elmúlt évek fogyasztóvédelmi és felügyeleti tapasztalatai alapján hozta létre az MNB a szereplők érdekeit kiegyensúlyozottan figyelembe vevő koncepcióját. Ennek fő célja, hogy a megnövekedett fogyasztói bizalomra építve hosszútávon fenntartható, stabil biztosítói állományok épüljenek fel.

Az MNB javaslatai alapján – a jogalkotóval szoros együttműködés révén – több törvénymódosítás is született. A biztosítók így 2016. január 1-től kötelezően alkalmaznak letétkezelőt és szakmai feltételeket írtak elő vagyonkezelőjük személyére vonatkozóan. Egy 2017. január 1-től életbe lépő törvényi szabályozás előírja, hogy az életbiztosítási költségek megnevezése legyen összhangban azok tartalmával, illetve, hogy a biztosítók a unit-linked konstrukciók befektetései során kellő gondossággal járjanak el, s csak a ténylegesen befektetett összegeket számítsák fel az ügyfeleknek. A jogszabály meghatározza majd a befektetési és visszavásárlási minimumokat, s két lépésben tovább csökkenti a biztosítási közvetítőknek az első évben kifizethető jutalékplafon mértékét.

A jogszabály-módosítások erős alapot teremtenek egy, az ügyfelek számára magasabb értéket hordozó termékpaletta kialakításához. A jegybank ezen túl további átfogó részletszabályokat határoz meg a héten közzéteendő ajánlásában. Ezek elősegítik a termékek összehasonlíthatóságát, megértését, a nyugdíjbiztosítások után teljes költségmutató (TKM) limiteket vezetnek be immár valamennyi – azaz a nem csak nyugdíjcélú – unit-linked biztosításoknál is, pontosítják az ügyféltájékoztatás során elvárt követelményeket, illetve irányt szabnak a biztosítói termékek befektetési kínálata kapcsán. A TKM limitek az egyszeri díjfizetésű termékekre alkalmazandó, illetve tartamközi költségplafonokkal egészülnek ki. Mint ismert, a TKM módszertanának jövőbeni alkalmazását, a TKM számítását és közzétételét az MNB rendeletben tette kötelezővé minden megtakarítási életbiztosításra.

Az ajánlás elvárja, hogy a biztosítók egyszerűen, könnyen érthetően mutassák be a költségeket, többek között azt is, hogy a biztosítók válasszák külön a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtől. Az ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is.

Az ügyféltájékoztatás fontos része az igényfelmérés, melynek minimális tartalmát 2016 márciusától az MNB rendeletben rögzítette. A friss jegybanki ajánlás ugyanakkor meghatározza az ügyfelek írásbeli, elektronikus és szóbeli tájékoztatása során elvárt gyakorlatokat, s azt, hogy a biztosítók „üdvözlőhívásokkal” győződjenek meg a szerződést követően az ügyfél elégedettségéről. Ezen túlmenően a biztosítóknak irányt mutat, hogy az életbiztosítási szerződések lejáratához alkalmazkodva életciklus szemléletű portfóliókat dolgozzanak ki, és alakítsanak ki hazai eszközöket kínáló alapokat is a devizakockázatok csökkentésére.

„A piac résztvevőitől nemcsak jogkövető, hanem „fair” magatartást vár el az MNB, melyet felügyeleti stratégiájában is megfogalmazott. A preventív szemléletű etikus életbiztosítási koncepció erősíti az öngondoskodást, a bizalmat, és ezáltal biztosítja, hogy hosszú távon stabil biztosítói állományok épüljenek fel” – jelentette ki Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke a jegybanknak és a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a témáról tartott közös sajtótájékoztatóján.

„A biztosítói szakma maximálisan érdekelt abban, hogy az ügyfelek érdeke találkozzon a biztosítói válaszokkal, s így az életbiztosítási szerződések az eredeti ügyfélcéloknak megfelelően hosszú távon, a futamidő végéig fennmaradjanak” – szögezte le Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

Továbbra is javasolt az életbiztosítási szerződést kötő ügyfeleknek, hogy – a TKM-eket is összehasonlítva – több lehetőség közül válasszanak. Kellő körültekintés mellett már most is találhatóak kedvező ár-érték arányú termékek a piacon, 2017. január 1-től pedig az ügyfelek még könnyebben tudják majd összehasonlítani az ajánlatokat.

Az MNB ajánlása segít abban, hogy az összehasonlítást nem végző ügyfelek is biztonsággal választhassanak a termékpalettából. Az életbiztosítások tartam végére optimalizáltak, így érdemes lejáratig megtartani azokat. Akkor célszerű megtakarítási életbiztosítási szerződést kötni, ha az ügyfél – a biztosítási kockázat fedezése mellett – rendszeres díjfizetésű szerződések esetében legalább 10 éves, míg egyösszegű szerződések esetében 3-5 éves megtakarítási időszakra rendelkezik leköthető forrásokkal.

Az etikus koncepció elemei – a korábbi ajánlásokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján – minden bizonnyal beépülnek a biztosítási szektorban elérhető termékek jellemzői közé. Nőhet emellett a megkötött biztosítások átlagos megmaradása is, ami az ügyfeleknek magasabb értéket és magasabb ügyfélelégedettséget, a biztosítóknak pedig stabilabb megtérülést eredményez.

Magyar Nemzeti Bank                                  Magyar Biztosítók Szövetsége