Budapest, 2016. február 29. - A jegybanktörvény tervezett módosítása nyomán a jegybank elnökének, alelnökeinek és a Monetáris Tanács tagjainak fizetése az uniós jegybanki vezetők béreihez közelít. A törvény elfogadása esetén az új bérezés jobban tükrözi a jegybanki vezetés által vállalt felelősséget, az MNB vezetése hoz döntéseket ugyanis a legfontosabb monetáris politikai és pénzügyi stabilitási kérdésekről, így például az alapkamat változtatásáról és az ország devizatartalékának mértékéről.
A jegybank jelenlegi vezetése 2013 júliusában a korábbi bónuszrendszert teljes mértékben kivezette, a korábbi igazságtalan bérezési arányok így megszűntek. A 2013-ban kialakított új bérstruktúrában a jegybanki vezetés a munkatársak körében már közelítette a fizetéseket a pénzügyi szférában szokásos bérekhez, a mostani törvénymódosítás lehetővé teszi ezt a bank legfelsőbb vezetői tekintetében is.
Jelenleg az MNB elnökének és alelnökeinek jövedelme messze elmarad a hasonló beosztású hazai vezetői jövedelmektől, európai viszonylatban pedig Matolcsy György az egyik legkevesebbet kereső jegybanki vezető.
A tervezett törvénymódosítás elfogadása esetén a jegybank elnökének fizetése még mindig elmarad a kereskedelmi banki területen jellemző felsővezetői keresetektől, lényegesen alatta marad a korábbi jegybanki vezetők jövedelmének, munkabére alacsonyabb lesz, mint a szlovák elnöké és közel megegyezik a cseh jegybankelnök fizetésével.
A jogszabály módosításban szereplő fizetések még mindig alacsonyabbak a korábbi jegybanki vezetők jövedelmeinél, vagyis Matolcsy György jegybankelnök a törvény elfogadása után is kevesebbet fog keresni, mint 2010-et megelőzően a korábbi jegybanki vezetés alelnökei. 2009-ben Simor András havi jövedelme meghaladta a 8 millió forintot, Karvalits Ferenc alelnökként több mint 6 millió forintos, míg Király Júlia alelnökként több mint havi 5 és fél millió forintos jövedelemmel rendelkezett.
A jegybanktörvény másik irányú módosítása továbbra is biztosítja a jegybank átlátható működésének ellenőrzését, így az MNB az egyik legszigorúbban ellenőrzött intézmény marad. A törvénymódosítás az MNB legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok és a jegybank által létrehozott alapítványok által kezelt adatokra vonatkozik, vagyis az MNB vonatkozásában a törvényi szabályozás nem változik.
A jegybanktörvény és az MNB Alapokmánya rögzíti a jegybank döntéshozó testületeinek transzparens működését. A transzparencia és az MNB működésének ellenőrzése a jegybanktörvény módosítása után is biztosított.
A tervezett törvénymódosítás az MNB vonatkozásában eddig is érvényes szabályokhoz igazítja a gazdasági társaságok által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályozást, ennek megfelelően a gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB csak abban az esetben tagadhatja meg az adatok kiadását, ha az adatok megismerhetővé tétele pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sért.
Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és ezen gazdasági társaság által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás is versenyezhet a piacon, és lehetnek olyan üzleti információi, amelyek nyilvánosságra kerülése ezt a versenyt befolyásolná. Erre tekintettel a tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy az ilyen adatokra vonatkozó igénylés esetén, üzleti titokra történő hivatkozással az arányosság elvére figyelemmel az adatigénylés megtagadható. A tervezett törvénymódosítás a gazdasági társaságok esetében nem tiltja meg az adat megismerésére vonatkozó igény előterjesztését, hanem az egyes adatok kiadását mérlegelési jogkörbe utalja.
Az MNB alapítványaira – mint az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó jogi személyekre – vonatkozó szabályok a többi alapítványra érvényes normákhoz igazodnak. Az alapítványok működésének fő adatai a tervezet szerint közhiteles nyilvántartásban továbbra is megismerhetőek. Az alapítványok honlapjaikon keresztül az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is közzéteszik a működésükkel összefüggő legfontosabb adatokat és információkat.
Az MNB továbbra is eleget tesz minden jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettségének. Ennek keretén belül beszámol a jegybank tevékenységéről az Országgyűlés gazdasági bizottságának, valamint rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot. Az MNB tevékenységét az Állami Számvevőszék mellett a jegybank felügyelőbizottsága és belső ellenőrzési igazgatósága is ellenőrzi.