A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2017-es Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúra 2016-ban is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági, pénzügyi és tőkepiaci tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez. Az elektronikus fizetési eszközök lakossági használata töretlenül fejlődik, az elmúlt évben jelentős előrelépés történt az elektronikus számlafizetések és a vásárlások elektronikus fizetése terén. Az azonnali fizetési rendszer létrehozása a közeljövő legnagyobb pénzforgalmi fejlesztése lesz. 2016 decemberében az MNB jóváhagyta az azonnali fizetés működési modelljét, majd 2017 márciusában döntött arról, hogy az új fizetési rendszer központi infrastruktúráját a jegybank tulajdonában álló GIRO Zrt. fogja létrehozni.
Az elektronikus fizetési módok forgalmát 2016-ban a korábbi évekhez hasonlóan a bővülés jellemezte, a háztartások fizetési számlával és kártyával való ellátottsága a számlák számának kismértékű növekedése mellett, általában megfelelőnek mondható. A pénzforgalom fejlettségét mérő mutatók terén jelentős előrelépés történt az uniós átlagokhoz való felzárkózásban, az elektronikus úton kifizetett közüzemi és egyéb szolgáltatási díjak összegének és az elektronikusan fizetett vásárlások értékének számottevő növekedése miatt. Az érintőkártyás technológia széleskörű elterjedése már rövidtávon is támogathatja a lakossági pénzforgalom elektronizálását.
A fizetési kártya rendszer nemzetközi összehasonlításban is rendkívül biztonságos Magyarországon. A visszaélések száma és az ezekkel okozott kár értéke növekedett 2016-ban, azonban a teljes fizetési kártyás forgalomhoz viszonyított arányuk rendkívül alacsony szinten maradt. A fogyasztókat védő kedvező szabályozásnak köszönhetően a fizetési kártyás visszaélésekhez kapcsolódóan okozott kár több mint 90 százaléka nem a kártyabirtokosokat, hanem a kibocsátó és elfogadó pénzforgalmi szolgáltatókat terheli.
A felvigyázott rendszerek 2016-ban is a korábbi évekhez hasonlóan magas megbízhatósággal üzemeltek, hatékonyan és biztonságosan támogatva a pénz és tőkepiacok működését. A felvigyázott rendszerekben összességében a működési kockázat mérséklődött, főként az incidensek számának és incidens idejének csökkenése miatt. Az MNB átalakuló eszköztárának pénzügyi infrastruktúrák likviditásra gyakorolt hatásához a rendszerek résztvevői gyorsan és megfelelő módon alkalmazkodtak, így az elszámolási és kiegyenlítési kockázat nem növekedett meg.
A 2016-ban elvégzett hatósági ellenőrzések alapján a pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények alapvetően jogszabálykövető magatartást tanúsítottak, esetenként azonban jogszabálysértések is előfordultak. Az ellenőrzések során az MNB nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók széles körét érintő problémák feltárására, így a tájékoztatási kötelezettségek elmulasztására, az ügyfelek részére jóváírandó fizetési műveletek haladéktalan rendelkezésre bocsátására, valamint a felelősségi és kárviselési szabályok nem megfelelő alkalmazására.
A KELER Központi Értéktár 2017. február 6-án sikeresen csatlakozott a TARGET2-Securities páneurópai értékpapír-kiegyenlítési platformhoz, amivel teret nyitott a hazai értékpapírpiac keresleti oldalának élénkülése és az itthon elérhető európai értékpapír-kínálat bővülése előtt. A KELER KSZF által működtetett kockázatkezelési rendszer hatékonyan - kényszerintézkedések alkalmazása nélkül - kezelte a 2016-ban megnövekedett számú és értékű nemteljesítéseket, megakadályozva azok hatásának továbbterjedését a piac többi szereplőjére. Jelentősen támogatja a bankrendszer stabilitását, hogy 2016 során több mint hatszorosára nőtt a CLS-rendszeren keresztül, devizakiegyenlítési kockázattól mentesen kiegyenlített, forintot tartalmazó devizaügyletek értéke.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2016. december 13-án az érintett piaci szereplőkkel folytatott konzultációt követően elfogadta az azonnali fizetési szolgáltatás szabályrendszerét. Az MNB tervei szerint 2019. második felétől egy új, az év minden napján, a nap 24 órájában működő rendszer biztosítja majd a 10 millió Ft alatti fizetési megbízások öt másodpercen belüli jóváírását a kedvezményezett részére. Az azonnali fizetés központi infrastruktúrájának létrehozását a jegybanki tulajdonban lévő GIRO Zrt. 2017 tavaszán megkezdte. Az MNB elvárása, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás használata a szolgáltatási színvonal bővülésével egyidejűleg ne jelentsen érzékelhető mértékű díjemelkedést a szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknél.
Az új Pénzforgalmi irányelv (PSD2) keretében megvalósuló szabályozási változások támogatják az új, innovatív szereplők piacra lépését, így a fintech cégek megjelenése és a pénzforgalom digitalizációja révén továbbá nő a verseny a pénzforgalmi szolgáltatások piacán, mely a fogyasztók számára kényelmesebb, gyorsabb, a kor kihívásainak megfelelő innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokat eredményez.