Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Átfogó statisztika a háztartási megtakarításokról

nyomtatás

Budapest, 2017. június 13. - Az eddigi legátfogóbb statisztikai információkat jelentette meg az MNB a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól. A most megjelent kiadvány a nemzeti számlák és az Európai Központi Bank által koordinált háztartási pénzügyi felmérés alapján mutatja be a lakosság vagyoni helyzetét. A statisztikák szerint a magyar háztartások GDP-arányos pénzügyi megtakarításai jelentősen növekedtek a 2008-as gazdasági válság óta és nemzetközi összehasonlításban is magasnak mondhatók. A hazai háztartások összes eszkö-ze (bruttó vagyona) 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt (fejenként 9, háztartásonként 22 millió forint átlagosan), amelynek közel felét a pénzügyi eszközök adták. A magyar háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van továbbra is az EU-ban. A könyvben bemutatott eredmények szerint 2014 végén – a pénzügyi eszközök nagyobb súlya miatt – az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában, vagy Lengyelországban.

A háztartási szektor vagyonának összetétele

A 2014-ben végrehajtott háztartási pénzügyi felmérés (Household Finance and Comsumption Sur-vey - HFCS) eredményei szerint a hazai háztartások összes eszköze (bruttó vagyona) 69 ezer milli-árd forint, ami fejenként 7, míg háztartásonként 16,7 millió forintot jelent átlagosan, a kötele-zettségekkel csökkentett eszközállománya (nettó vagyona) pedig 63 ezer milliárd forint (fejenként 6,4, háztartásonként 15 millió forint) volt. Az összetételéről elmondható, hogy reáleszközök ké-pezték a vagyon háromnegyed részét, míg a pénzügyi eszközök csupán a bruttó vagyon egyne-gyedét tették ki. A hazai háztartások legnagyobb értéket képviselő vagyontárgya továbbra is a lakóingatlan, ami összesítve a szektor vagyonának közel 60 százalékát adja.

Ezzel szemben a hazai makrostatisztikai adatok szerint a háztartási szektor bruttó vagyona 2014 végén megközelítette a 86 ezer milliárd forintot , a szektor nettó vagyona pedig 75,6 ezer milli-árd forint volt, így egy háztartásra átlagosan 21, egy főre pedig 9 millió forint eszköz jutott. A bruttó vagyon 45 százaléka pénzügyi eszközökben, 55 százaléka reáleszközökben testesült meg.

Az Európai Központi Bank által koordinált nemzetközi háztartási pénzügyi felmérés tehát a nem-zeti számlákból ismert hazai háztartási nettó vagyon mintegy 84 százalékát volt képes lefedni, melynek magyarázata, hogy a pénzügyi eszközök értékének csak a fele köszönt vissza a háztartási felvételből. A pénzügyi vagyon alulbecslése, és ezáltal a reálvagyon dominanciája ugyanakkor minden európai tagállam felmérésére jellemző.

Reálisabb képet a makroadatokhoz illesztett felmérésből kapunk

A magyar háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van az Európai Uni-óban a makrostatisztikák és a felmérés szerint egyaránt. A hazai háztartások mintegy 38 százalé-ka rendelkezett valamilyen hiteltartozással, ennek átlagos értéke az érintett háztartásokban 4 millió forint alatt volt 2014-ben. (Lengyelország és Szlovákia rendelkezett még hasonlóan ala-csony átlagértékekkel a HFCS alapján, miközben az euroövezeti átlag 21 millió forint, és az érin-tett háztartások aránya 42 százalék.) Az európai átlagértékek köszönnek ugyanakkor vissza a va-gyoneloszlásban, mivel a legvagyonosabb hazai háztartási tized a szektor nettó vagyonának 48,5 százalékát birtokolta (az EU-ban 51 százalék), illetve a háztartások 4 százalékának (az EU-ban 5 százalék) volt negatív a nettó vagyona a HFCS összesített európai adatai szerint. A hazai mak-roadatokhoz illesztett felmérési eredmények valamivel nagyobb vagyoni különbségeket mutat-nak, a szektor nettó vagyonának 56 százaléka jutott a legvagyonosabb háztartási tizedre és a ház-tartások 5 százalékának volt negatív a nettó vagyona. Ennek oka, hogy a pénzügyi eszközök elosz-lása a háztartások között bármely gazdaságban sokkal egyenlőtlenebb, mint a nem pénzügyieké. A HFCS-ben résztvevő országok háztartásainak vagyoni sorrendjét alapvetően meghatározta a lakóhelyül szolgáló ingatlanok értéke. Magyarországon 11 millió forint volt a felmért átlagérték, Lettországban alacsonyabb, míg Lengyelországban, Szlovákiában vagy Észtországban magasabb. A makrostatisztikák, illetve a makroadatokhoz illesztett felmérési eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy 2014 végén az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában, vagy Lengyelországban, a pénzügyi eszközök nagyobb súlya miatt. Összesség-ében tehát elmondaható, hogy a magyar háztartások eszközösszetétele kiegyensúlyozott, a bankbetétek mellett a különféle értékpapírok és tulajdonosi részesedések szerepe kiemelkedő, ezek teszik ki a vagyonosabb háztartások eszközállományának jelentős részét. Különösen figye-lemre méltó a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tartásának elterjedése a hazai háztartási vagyonban.

Összefüggések a vagyon nagysága és más háztartási jellemzők között

A vagyonállomány eloszlása a háztartások között lényegesen koncentráltabb, mint a jövedelmeké, hiszen a vagyon nagyságára a jelenbeni jövedelmeken túl a háztartások korábbi jövedelmei, a háztartások közötti transzferek, illetve külső körülmények is hatnak. A HFCS összesített európai eredményei azt támasztják alá, hogy a háztartások általában az aktív (munkában töltött) koruk végéig képesek vagyont felhalmozni, amelyet azt követően részben felélnek, részben átadnak a következő generációknak. Ezzel szemben a hazai felmérés eredményei azt mutatják, hogy a leg-nagyobb vagyonnal rendelkező háztartások az aktív életkoruk közepénél járnak, az idősebb kor-csoportokban pedig csökken a vagyon átlagos értéke. A háztartási vagyon hasonlóképpen fiata-labb életkorban éri el a maximumát az Európai Unió más, újabb tagállamaiban is. Ezt magyaráz-hatja, hogy például a legnagyobb vagyonnal rendelkező háztartások vagyonában döntő szerepet játszanak a pénzügyi eszközök (a háztartások felső 1 százalékának vagyonában 78, a felső 10 szá-zalék vagyonában pedig 60 százalékot képviseltek a pénzügyi eszközök), ezeken belül is elsősor-ban a vállalati tőkebefektetések, tulajdonosi részesedések. (Bankszámlája, bankbetéte a háztartá-sok 84 százalékának volt, különféle értékpapírokat, illetve tulajdonosi részesedéseket a háztartá-sok 7-8 százaléka tartott a HFCS szerint.) Mivel az értékpapír és tulajdonosi részesedés befekteté-sekre az elmúlt évtizedekben volt lehetőség, a fiatalabb korosztályok vállalhattak szerepet ezek-ben a befektetési formákban. Jelentős vagyonok tehát azoknál a háztartásoknál halmozódtak fel, amelyek tulajdonosi részesedésekkel rendelkeznek. A vagyon növekedését a befektetés mellett az átértékelődés is segítette, ezért alakulhattak ki jelentős vagyonállományok.

Örvendetes tény, hogy a pénzügyi eszközök aránya folyamatosan növekszik a háztartási vagyonon belül, illetve hogy terjed az újabb befektetési formák használata a háztartások között. Az 1990-es évek közepén a háztartási vagyon még kevesebb, mint 30 százalékát adták a pénzügyi eszközök, míg mára ez megközelíti az 50 százalékot. A háztartási vagyon kiegyensúlyozott összetétele pedig stabil alap lehet a további vagyongyarapodáshoz.

A háztartási szektor pénzügyi megtakarításai mikro- és makrostatisztikai adatok alapján (2017)