Budapest, 2017. március 24 – A Magyar Nemzeti Bank a Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 9. napján kelt jogerős ítélete szerint az adatigénylő rendelkezésére bocsátja az MKB Bank Zrt. átvevőinek tulajdonosi szerkezetére vonatkozó azon adatokat, amelyek az adatigénylő által megjelölt körben, az adatigénylés időpontjában a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álltak. A Magyar Nemzeti Bank a másodfokú ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, ezért annak bírósági felülvizsgálata és végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő a Kúriához.
Az MKB Bank Zrt. (MKB) részvényeinek (100%) értékesítésére vonatkozó kötelezettséget írt elő az Európai Bizottság 2015. december 16-i határozatával. Az értékesítésre előírt határidő 2016. június 30. napja volt. A szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Európai Bizottság határozatában foglaltak végrehajtása érdekében 2016. március 31. napján hatósági határozat útján döntött arról, hogy a piaci értékesítés kötelező ajánlattételi szakaszában beérkezett – az MKB 100%-os részesedésére vonatkozó – három versengő ajánlat közül a legmagasabb vételárat, 37 milliárd forintot kínáló, a Blue Robin Investments S.C.A., a METIS Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár által alkotott konzorcium résztvevői lehetnek az MKB Bank Zrt. új tulajdonosai. Az MNB döntésének rendelkező részét a vonatkozó jogszabályi előírások szerint közzétette. Az MNB a döntés napján megjelent közleményében hangsúlyozta, hogy az átvevők tulajdonszerzésének feltétele, hogy a hitelintézeti törvény szerinti befolyásoló részesedés szerzés engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatásra kerüljön, melynek része az átvevők tulajdonosi szerkezetének feltárása is.
A szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a szanálási törvény – az Európai Unió szanálási irányelvével összhangban – írja elő azokat az eljárási követelményeket, amelyeket az értékesítés során köteles megtartani. Ezek a követelmények az értékesítési eljárás átláthatósága, a pénzügyi stabilitás fenntartásának szükségességét figyelembe véve, a lehetséges átvevők közötti szubjektív különbségtétel tilalma, a tisztességtelen előnyben részesítés tilalma, az ár maximalizálására törekvés és a szanálási célok megvalósításának biztosítása az értékesítés gyors végrehajtásával. Az MNB eljárását ebből a szempontból is ellenőrzi az Európai Bizottság, és amennyiben kétsége merül fel az eljárás szabályszerűségével kapcsolatban, úgy eljárást indíthat. Az Európai Bizottság részéről eljárás megindítására nem került sor.
A befolyásoló részesedés szerzés engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatását megelőzően, és így az átvevők tulajdonszerzését megelőzően, az MKB-ra vonatkozó szanálási eljárás folyamatban léte alatt, 2016. április 5. napján közérdekű adat megismerése iránti igény került előterjesztésre MNB-hez, mely alapján az adatigénylő kérte „az MKB Bank alább felsorolt vevőinek tulajdonosi szerkezetére, felépítésére vonatkozó adatokat: Blue Robin Investments SCA, Minerva Magántőkealap Zrt., Pannónia Nyugdíjpénztár”. Az adatigénylő azt is meghatározta, hogy a kért adatokat „az MKB Bank értékesítéséről szóló pályázat nyerteséről szóló döntés napjára vonatkozóan, a nyertes konzorcium vételi ajánlata benyújtásának napjára vonatkozóan, továbbá az értékesítésről szóló szándéknyilatkozat, előszerződés és szerződés aláírásának napjára vonatkozóan” adja ki az MNB.
Az MNB az adatkiadás iránti megkeresés alapján arról tájékoztatta az adatigénylőt, hogy a folyamatban lévő szanálási eljárásra tekintettel az adatok megismerhetősége korlátozott, a szanálásra vonatkozó törvény alapján titoktartás köti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, illetve maga a jegybanktörvény is a védett információk megtartására kötelezi az MNB-t. Az igényelt adatok pedig e körbe esnek. Az MNB megítélése szerint a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltak alapján kizárólag a fentiek szerint járhatott el.
Az adatigénylő bírósághoz fordult az igényelt adatok kiadása érdekében. Az elsőfokú ítélet az igényelt adatok kiadására kötelezte az MNB-t. Az MNB az ítélet ellen fellebbezett, mert az elsőfokú bíróság az MNB megítélése szerint valóság és iratellenesen állapította meg a tényállást, helytelenül azonosította az irányadó jogszabályi rendelkezések körét, valamint tévesen vont le olyan jogi következtetéseket, ami az ügy érdemére kihatással volt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a per fő tárgyára vonatkozóan helyben hagyta. Az MNB a bíróság másodfokú ítéletében foglaltak szerint az adatigénylő rendelkezésére bocsátja az ítélet szerinti határidőben azon adatigénylő által kért adatokat, amelyek az adatigénylés időpontjában a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére álltak. Az MNB a másodfokú ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, ezért annak bírósági felülvizsgálata és végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő a Kúriához.