Információk a 2018. december 3-4-én megrendezett III. Alternatív Vitarendezési Konferenciáról
nyomtatásTISZTELT ÉRDEKLŐDŐK, KEDVES KOLLÉGÁK!
A Magyar Nemzeti Bank és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület a hazai alternatív vitarendezés fontos pilléreként támogatja a vitarendezési kultúra fejlődését és elterjedését. Ennek jegyében - az AVR iránt elkötelezett szervezetek és kollégák segítségével – immáron harmadik alkalommal szervez konferenciát, amelynek ez évi témája a digitális kihívások előtt álló online vitarendezés. A konferencián neves külföldi és hazai előadók többféle nézőpontból közelítik meg a digitális világ kihívásait, illetve az erre adott válaszokat, működő megoldásokat.
A tavalyi konferencia előkészítése során az is körvonalazódott, hogy a jövő generációjának megszólítása fontos eszköze a kultúraváltásnak. Ennek mentén született meg egy pályázat gondolata, hogy támogassuk az alternatív vitarendezés tárgykörébe tartozó kutatásokat, ezáltal bátorítsuk az egyetemistákat és a diplomás pályakezdőket az egyéni és közös gondolkodásra. A tavalyi évben a nyertes pályázók előadást tarthattak a konferencián, és most újra itt a lehetőség, kiírásra került az idei pályázat.
Bízunk benne, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a felkért előadók névsora, a helyszín, a szervező és támogató szakmai szervezetek elismertsége garantálja a hiánypótló és hasznos rendezvényt, melyre a szervező Magyar Nemzeti Bank és az Országos Bírósági Hivatal, valamint a Wolters Kluwer Kft tisztelettel meghívják Önt.
Üdvözlettel:
Dr. Kovács Erika
a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testülete – immáron második alkalommal - hirdetett pályázatot az alternatív vitarendezés tárgykörébe tartozó tudományos kutatási tevékenység támogatására, egyetemi hallgatók és diplomás pályakezdők részére. A pályázati felhívás célja az volt, hogy szakmai-tudományos igényességgel megírt, az alternatív vitarendezés meghonosodását elősegítő módszertani irányokat, innovatív megoldásokat tartalmazó pályaművek születését támogassa.
A pályázók amellett, hogy jogosulttá válnak a kategóriánkénti cím viselésére, és a pályaművüket a konferencia második napján be is mutathatták, a jövőjüket is megalapozhatják, hiszen a választásuk szerinti szakmai gyakorlati lehetőségek egyéivel is élhetnek.
Ebben az évben a Magyar Nemzeti Bank több szakterülete, így a Pénzügyi Békéltető Testület, az Oktatási igazgatóság, a Fogyasztóvédelmi igazgatóság, a Módszertani igazgatóság és a Pénzügyi fogyasztóvédelmi központ ajánlott fel gyakorlati helyeket, illetve az alternatív vitarendezés területén leginkább elismert ügyvédi irodák részéről érkezett erre vonatkozó felajánlás. Így a nyertes pályázók - választásuk szerint – a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Irodánál, az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Irodánál, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legalnél, a Szecskay Ügyvédi Irodánál, valamint a Duda és Csákó Ügyvédi Irodánál is jelentkezhetnek gyakorlatra.
Köszönjük a felajánlásokat!
A nyertesek:
- AVR JUNIOR –Díj 2018. nyertese egyéni kategóriában: GÁBOR EDINA
Pályamű: A NEGYEDIK FÉL - A digitális forradalom hatásai a békéltetésre
Bemutatkozás: Gábor Edina az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának joghallgatója, a hetedik szemeszterét töltöm az egyetemen. Első találkozása az alternatív vitarendezéssel jogi tanulmányaim megkezdése előtt az ELTE nyíltnapján tartott előadáson volt, ahol rendkívül felkeltette a téma az érdeklődését. Egyetemi tanulmányai során igyekszik megragadni minden lehetőséget, hogy minél többet tanulhasson az alternatív vitarendezésről és a mediációról. Részt vett a 2017-es Alternatív Vitarendezési Konferencián, valamint az idén ősszel megrendezett Connecting Bridges and Borders: Company Collaboration in Today’s Competitive Market című konferencián is. Az ELSA Magyarország tudományos tevékenységekért felelős alelnökekét főszervezője volt a 2018-ban megrendezett ELSA-MOKK Alternatív Vitarendezési Versenynek. Az elméleti tudás gyakorlati tapasztalattal való kiegészítése érdekében jogász gyakornokként tevékenykedett ügyvédi irodában, tavasz óta pedig a Magyar Nemzeti Bank Oktatási Igazgatóságán tölt be gyakornoki pozíciót, valamint tagja a Joghallgatók Önképző Szervezetének is.
- AVR JUNIOR –Díj 2018. egyéni kategória nyertese: BALOGH NORBERT
Pályamű: Alternatív vitarendezés 2.0- avagy az online vitarendezés múltja, jelene és jövője
Bemutatkozás: Balogh Norbert a győri Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi karának végzős joghallgatója. Az évek során több alkalommal is ellátott demonstrátori tevékenységet, aminek köszönhetően gyorsan kialakult benne az érdeklődés a különböző tudományos és szakmai tevékenységek irányába. Így született meg több TDK tanulmánya (OTDK helyezéssel párosulva), illetőleg részt vett az Igazságügyi Minisztérium kutatási projektjében, boncolgatva a tulajdonjog és a közérdek kérdéskörét. Emellett az ELSA (European Law Students' Association) győri egyesületében az elnökség titkáraként lát el különböző feladatokat, illetve 2015 és 2017 között a Batthyány Lajos Szakkollégium tagja, illetve a Tudományos Tevékenységért Felelős Munkacsoport tagja volt. Több országos szintű versenyen szerepelt sikeresen. Elméleti ismeretei több szakmai gyakorlat általi munkatapasztalattal párosulnak. Tanulmányi eredményeire és fenti tevékenységeire tekintettel több alkalommal elnyerte az Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíját, illetőleg Dékáni Dicséretben is részesült. Alapvetően a magánjogi jogterületek foglalkoztatják, kiemelve a kötelmi és társasági jogot, illetve utóbbihoz kapcsolódóan a kereskedelmi és versenyjogot. Szakdolgozat témája az M&A-vel és a fúziókontrollal áll összefüggésben.
- AVR SENIOR –Díj 2018 nyertese egyéni kategóriában DR. HOHMANN BALÁZS
Pályamű: Az alternatív vitarendezés lehetőségei a közigazgatási hatósági eljárásban
Bemutatkozás Dr. Hohmann Balázs a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának óraadója, valamint a környezeti ügyekben történő vitarendezéssel is foglalkozó Tudatosan a Környezetünkért Egyesület elnöke. Pro Scientia-, Óriás Nándor-díjas, Szamel Lajos és Rézler Gyula ösztöndíjas kutató, a Pécsi Tudományegyetem tehetségkövete. Kutatási területe a közigazgatási hatósági eljárásjog és annak speciális határterületei, így a hatósági eljárás átláthatósága és nyilvánossága, ennek keretében az ügyféli jogállás különleges (pl. civil szervezetek érdekegyeztető tevékenységéhez kapcsolódó) vonatkozásainak vizsgálata, valamint az alternatív vitarendezési módszerek érvényesülése a hatósági eljárás keretein belül. Pályázatának benyújtásával célja, hogy egy eddig kevéssé vizsgált területre – az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazására, alkalmazhatóságára a hatósági eljárásban – hívja fel a tudományos figyelmet és kutatási eredményei hozzájárulhassanak a témakör jogalkotási és alkalmazási kihívásainak sikeres teljesítéséhez.
- AVR JUNIOR- díj 2018 nyertesei csoportos kategóriában STEKLER KLÁRA, SZEPESI SZONJA, BERKÓ ATTILA
Bemutatkozás
Szepesi Szonja a Bibó István Szakkollégium tagja, harmadéves joghallgató. Mind a szakkollégiumon, mind az egyetem keretein belül a polgári jog és annak határterületei iránt érdeklődik. „Elsődlegesen a civilisztika és annak határterületei tartoznak az érdeklődési körömbe, többek között a beruházás- és a fogyasztóvédelem. A dolgozat során a fogyasztóvédelem elméleti alapjaira hagyatkozva kerestünk gyakorlati problémákra választ, többek között az online vitarendezésre és a sharing economy jelenségre reagálva. Az alternatív vitarendezés a 21. század elhagyhatatlan kelléke és jelentős vívmánya, ennek jelentőségének hangsúlyozását tartottuk szem előtt a dolgozat elkészítésekor.”
Berkó Attila a Bibó István Szakkollégium tagja, végzős joghallgató. A szakkollégiumon belül elsősorban a közjogi és a jogelméleti kurzusokat részesítette előnyben, jelenleg adótanácsadó gyakornok. „A kutatási témán túlmutató végső célunk az alternatív vitarendezési kultúra ilyen módon történő mélyebb megismerése, és bizonyos elemeinek lehetséges elsajátítása volt. A mindennapi életben a fogyasztóvédelem területén kívül is hatalmas előnyt jelent, ha ismerjük a peres vitarendezés alternatíváit és használjuk, munkánkba és életvitelünkbe beépítjük annak mentalitását.”
Stekler Klára a Bibó István Szakkollégium tagja, negyedéves joghallgató. A II. Alternatív Vitarendezési Konferencián (2017) az Alternatív vitarendezés a XXI. században című dolgozatával elnyerte az AVR Junior díjat. “A tanulmányaim során mindig is kifejezetten érdekeltek az interdiszciplináris területek. Jogi tanulmányaim mellett az ELTE-n pszichológiát is hallgatok, ezért az alternatív vitarendezés – mint a két tudományterület metszéspontjának – kutatása kifejezetten érdekes számomra. A tavalyi évben ennek elsősorban fogyasztóvédelmi vetületével foglalkoztam úgy, hogy igyekeztem figyelmet fordítani a technológiai változások e területre gyakorolt hatására. Így találtam rá az Európai Unió online vitarendezési platformjára. A tavalyi elméleti és empirikus kutatásom folytatásaként idén összehasonlító vizsgálatokat tudtunk végezni szerzőtársaimmal, elemezve az OVR felület trendjeit. Ezen túl pedig más aktuális kérdésekkel is kiegészítettük a kutatást. Olyan határterületeket vizsgáltunk (sharing economy), amelyeken a fogyasztóvédelmi mechanizmusok, illetve az OVR felület alkalmazhatósága nem egyértelmű.”
Gratulálunk a nyerteseknek!
Köszönjük a Pályázati Bíráló Bizottság tagjainak: Csemáné dr. Váradi Erikának PhD. LL.M ( Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutatóközpont elnöke); dr. Inzelt Évának PhD. (ELTE-ÁJK Kriminológiai Tanszék adjunktusa); dr. S. Horváth Ágotának LL.M (gazdasági mediátor, ügyvéd – S. Horváth Ügyvédi és Mediációs Iroda); dr. Görgényi Orsolyának (partner - Szecskay Ügyvédi Iroda); és dr. Klenanc Miklós LL.M (ügyvéd – Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwCLegal), hogy elvégezték a bírálatot.
2018. december 3.
DR. KOVÁCS ERIKA (ELNÖK, PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET)
Bemutatkozás: Dr. Kovács Erika a jogi egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, diplomáját 1986-ban szerezte meg, majd jogi szakvizsgát, külkereskedelmi és bankszakjogászi vizsgát tett. 1987 és 2001. között kereskedelmi bankokban dolgozott, jogtanácsosként az Inter-Európa Bankban és az Agrobankban, megbízott vezető jogtanácsosként a Citibankban, vezető jogtanácsosként a Westdeutsche Landesbank-ban és az ABN AMRO Bankban. 2001.márciusától a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként a Jogi Igazgatóságot és az Elnöki Titkárságot vezetette. 2009. márciustól az Erste Bank vezető jogtanácsosa lett. 2014 februárjától a Pénzügyi Békéltető Testületet elnökként vezeti. 2000. óta oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Deák Ferenc Továbbképző Intézeténél több szakképzésben is, szakmai felelőse a tőkepiaci és bankszakjogász képzés pénzpiaci területének. 2017-től az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle Tanácsadó Testületének tagja.
A konferencián elhangzott megnyitó
TISZTELT RÉSZTVEVŐK, KEDVES KOLLÉGÁK!
Szeretettel üdvözlök minden kedves megjelent kollégát, leendő kollégát, minden érdeklődőt! Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Dr. Handó Tünde asszonyt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét és Dr. Windisch László urat, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét; dr. Solymár Károly Balázs urat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium info-kommunikációért felelős helyettes államtitkárát, aki a digitális kérdésekre adott vagy adható kormányzati válaszokról tájékoztat nemsokára bennünket; dr. Keszthelyi Nikoletta asszonyt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárát; dr. Virányi Péter urat, aki a konferencia „gondolatébresztő” előadását tartja a „Z generáció” fogyasztói szokásairól és aki a Budapesti és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Szociológiai és Kommunikációs Tanszékének egyetemi docense.
tovább...
Külön is köszöntöm külföldről érkezett vendégeinket, Rosa Taban asszonyt Franciaországból, Ulla Wulf Kjaer asszonyt Dániából és James Walker urat az Egyesült Királyságból, valamint külföldön élő és a konferencia kedvéért hazaérkező magyar vendégeinket, így Paulovics Ivett asszonyt Milánóból, Gaál-Baier Ildikó asszonyt Münchenből, Zsigmond András urat Brüsszelből, Tóth Gábor urat Düsseldorfból és Kertész Tibor urat Bécsből.
Köszönetemet fejezem ki Dr. Handó Tünde asszonynak és Dr. Windisch László alelnök úrnak, hogy lehetővé tették e konferencia megrendezését immár harmadik alkalommal, valamint a Wolters Kluwer Hungary Kft-nek, hogy segítette a szervezést!
A Magyar Nemzeti Bank és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület, valamint az Országos Bírósági Hivatal három éve támogatja a hazai vitarendezési kultúra fejlődését és az alternatív vitarendezési módok elterjedését. Ennek jegyében harmadik alkalommal szervez konferenciát, amelynek ez évi fő témája a digitális kihívások előtt álló vitarendezés. A mai konferencián neves külföldi és hazai előadók többféle nézőpontból közelítik majd meg a digitális világ kihívásait, az erre adott válaszokat és bemutatják azokat a működő megoldásokat, melyeket alkalmaznak.
A jövő generációjának megszólítása idén is fontos volt számunkra, így ez évben is úgy döntöttünk, hogy egy pályázat kiírása által támogatjuk az alternatív vitarendezés tárgykörébe tartozó kutatásokat, ezáltal bátorítjuk a fiatalokat az egyéni és közös gondolkodásra. Idén is lehetőséget biztosítunk konferenciánkon a nyertes pályázóknak, hogy pályaműveikről előadást tartsanak. Nagy örömünkre szolgál, hogy 2018. október 15-én az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére és részvételével megalakult a Mediációs Bizottság, mely az alternatív vitarendezési terület szakértőiből és a minisztérium munkatársaiból áll. Ez a fórum teremt lehetőséget arra a szakmai párbeszédre, melynek eredményeként a jövő év tavaszára egy jelentés készül a kormány részére azzal a céllal, hogy jogalkotási és szabályozási eszközökkel segítse az alternatív vitarendezési formák – kiemelten a mediáció – hazai ismertségét, továbbá az állampolgárokat abban, hogy felismerjék minél több ügyben a peren kívüli megállapodás lehetőségét, továbbá, hogy támogassa az alternatív vitarendezők szakmai fejlődését. A Bizottság napirendjén szerepel a kötelező mediáció esetleges bevezetésének kérdése, a közvetítői névjegyzék átalakítása, a mediátorok tevékenységének szakmai és etikai szempontú ellenőrzése. Reméljük, hogy a jövő évi konferenciánkon ennek a munkának az aktuális fejleményeiről és eredményéről már beszámolhatunk!
Bízunk benne, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a felkért előadók névsora, a helyszín, a szervező és támogató szakmai szervezetek elismertsége garantálja e rendezvény sikerét!
DR. HANDÓ TÜNDE (ELNÖK, ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL)
Bemutatkozás: Dr. Handó Tünde 2012. január 1-től az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Jogász, 1986-ban szerzett diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1986. április 16. napjától bírósági fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. 1990-ben jogi szakvizsgát tett, majd 1990. december 15-től bírósági titkárként tevékenykedett. Bírói pályafutását 1991. május 1. napján kezdte meg a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. 1999. április 15. napjától, egészen az Országos Bírósági Hivatal elnökévé való megválasztásáig a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró. 1999 januárjától az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékének óraadó tanára. 1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke volt. 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2017-től az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle Tanácsadó Testületének tagja.
A konferencián elhangzott köszöntő összefoglalója
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke köszöntőjében a XV. századi könyvírás, könyvmásolás fejlődését, annak időbeni gyors változását vázolta fel megemlítve Aldous Huxley 1931-ben írt Szép új világ című könyvét, melyben az író a következőt írja: „… az biztos, hogy nem tudjuk mi történik a jövőben, és az is biztos, hogy nem tudjuk a fejlődést megváltoztatni …” S hogy ez mennyire igaz, elég csak visszagondolni, hogy az elmúlt 10 év mennyi és milyen gyors változást hozott – mondta. Kiemelte: a digitális fejlődést nem lehet feltartóztatni, hanem a változások élére kell állni. A digitális világ egyre nagyobb területen, egyre nagyobb sebességgel változik. A XV. század közepén a német Gutenberg megvalósította a könyv tömeggyártását, amivel elindult a máig tartó Gutenberg galaxis, vagyis az az időszak, amikor a könyvé volt a kiemelt ismerethordozó szerep. Ez ma már a múlté, a könyv átadta helyét a digitális információ hordozóknak.
tovább...
A digitális fejlődés elérte a bírósági szervezetet is. Az uniós országok közül Magyarországon került elsőként bevezetésre az on-line bírósági eljárás, melyet a konferencián kollégái be is mutattak. A digitális változás hatással van az emberi természetre, az is változik. A ma kikerülő jogászok, a „Z” generáció tagjai előbb szeretnének sikert elérni, igénylik a változást, ragaszkodnak a szabadságukhoz, elvárásaik vannak, azonban őket is a bírósági szervezet részeseivé kell tenni, úgy, hogy e mellett meg kell őrizni a bírói tekintélyt – hangzottak szavai.
Egyre többen ismerik, alkalmazzák és ajánlják a bírósági gyakorlatban a közvetítést, melyet 2012-ben kezdett meg a gyakorlatban a bírósági szervezetrendszer. Mára már eddig 5.000 ilyen eljárás volt, ezek felében megállapodás született, azaz a folytatódó perek 30%-a megállapodással zárul.
Az elnök asszony felolvasott egy közvetítői eljárás után küldött levelet, amelyben az érintett peres fél azt köszöni meg az eljárásban résztvevő közvetítőnek, hogy az évekig elhúzódó tárgyalást ki lehetett váltani a közvetítéssel és hogy az milyen eredményes volt. Köszöntőjében az elnök asszony elmondta azt is, hogy a közvetítés hatással lehet a versenyképesség fokozására is, mely akár a következő konferencia témája is lehetne majd. A közvetítői eljárás és annak eredménye még a boldogság-érzésünkre is hatással van. Változás szükséges, vissza kell találni a gyökerekhez, az ezer éves gyakorlathoz, a bírói méltósághoz, erkölcsösséghez és a tisztességhez - mondta.
Végezetül elnök asszony köszönetet mondott a rendszeres találkozás, a gondolatok, a gyakorlat megismerésének lehetőségéért és a konferencia résztvevőinek eredményes tanácskozást kívánt.
DR. WINDISCH LÁSZLÓ (ALELNÖK, MAGYAR NEMZETI BANK)
Bemutatkozás: Dr. Windisch László 2013. október 2-tól a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja. Jogász, diplomáját 2002-ben szerezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2012-ben jogi szakvizsgát tett. 2002-től 2010-ig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (és jogelődje: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán előbb jogász, később osztály-, és főosztályvezető, majd igazgatóhelyettesi pozícióban dolgozott. 2011 januárjától a Nemzetgazdasági Minisztérium Adó- és Vámigazgatási Főosztályának vezetője, majd 2013 áprilisától a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Politikáért Felelős Ügyvezető Igazgatóság Költségvetési Elemzések Igazgatója volt. Jelenleg az OBA igazgatótanácsának elnöke, a Szanálási Alap igazgatótanácsának tagja, a GIRO Zrt. igazgatóságának tagja, a Magyar Pénzverő felügyelőbizottságának elnöke, a Magyar Pénzügyi- Gazdasági Ellenőrök Egyesületének az elnök-helyettese, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem konzisztóriumának tagja.
A konferencián elhangzott köszöntő összefoglalója
Dr. Windisch László a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Szervezetek Felügyeletéért és Fogyasztóvédelemért Felelős Alelnöke üdvözölte a megjelenteket és köszönetet mondott a III. Alternatív Vitarendezési Konferencia résztvevőinek megjelenésükért, szervezőinek áldozatos munkájukért, külön kiemelve dr. Kovács Erikát, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét, aki hagyományt teremtve és immár harmadik alkalommal szervezte meg az alternatív vitarendezés szakmai konferenciáját.
tovább...
A konferencia témája – az alternatív vitarendezés a digitális kihívások kapujában – nagyon aktuális, hiszen komoly változások előtt állunk mindannyian - mondta. Képet adott arról, hogy a digitalizáció hogyan változtatta meg az emberek hétköznapjait. A digitalizáció hatalmas lehetőséget jelent az élet minden terültén – jegyezte meg. Egyértelműen megállapítható, hogy nincs más választásunk, a digitalizáció elkerülhetetlen. Most van itt az ideje ezen terület szabályozásának, azonban nagyon észnél kell lenniük a szabályozóknak, jogászoknak, az etikai, morális alapok megfelelő megteremtése során. Amikor a mesterséges intelligencia nyelvére kell majd lefordítani például egy pénzügyi tanácsadást, felmerül a kérdés: ki lesz a felelős egy esetleges rossz tanácsért?
„Mindent szabad nekem, de nem minden használ.”- mondja Pál Apostol, ami különösen megfontolandó lesz a jövő generációinak. A konferencia egyik előadása a digitális nemzedék fogyasztói magatartásáról, a „Z” generáció jellemzőiről fog szólni – mondta -, akiknek, mint tudjuk, nagyon fontos az azonnali visszacsatolás. Az igazán komoly dolgokhoz, tartalmas emberi kapcsolatok kialakításához, hosszútávú pénzügyi döntésekhez azonban idő kell! Elolvassák-e, megismerik-e az adatvédelmi tájékoztatókat, az általános szerződési feltételeket vagy csak átpörgetik és jóváhagyják azokat? Hasznos-e, ha pár másodperc alatt hoznak meg egy döntést? Ha egy vita rövid idő alatt eldől, még nem biztos, hogy rendeződik is. Éppen ezért lesz nagyon fontos, hogy biztos kézzel válogassanak majd a különböző lehetőségek, irányok között, és a begyűjtött adatok alapján megfelelő döntést hozzanak. De biztos, hogy minden adat begyűjthető? A különböző jogi kérdések digitalizálhatók, lehet robottanácsadót előállítani, digitális megoldások nélkül ma már nem képzelhető el jogi munka sem, de mesterséges intelligenciával a méltányosság és igazságosság nem leképezhető. Aki alternatív vitarendezéssel, mediációval foglalkozik tudja, hogy az emberek közötti megbékélés nem digitalizálható, hiszen: „Igazán jól csak a szívével lát az ember.” (Antoine de Saint-Exupéry) – zárta beszédét.
DR. SOLYMÁR KÁROLY BALÁZS (INFOKOMMUNIKÁCIÓÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR, INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM)
Bemutatkozás: Dr. Solymár Károly Balázs 2018. májusától az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára, mely pozíciót 2013-2018 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is betöltötte. Jogász, diplomáját 2003-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. 2006-ban közigazgatási, majd 2010-ben jogi szakvizsgát tett. Pályafutását az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban kezdte, ahol 2005-től főosztályvezető volt, 2006-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Infokommunikációs és e-Gazdasági Fosztályának osztályvezetője, 2008-tól pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Infokommunikációs Főosztályán főosztályvezető- helyetteseként dolgozott. 2010-2013 között a Nemzeti fejlesztési Minisztérium Informatikai Szabályozási és Szervezési Főosztályát vezette. 2014 óta az Antenna Hungária Zrt Igazgatóságának tagja, 2015-től a MVM Informatikai Zrt Igazgatóságának elnöke, tagja.
A Digitális kérdések- kormányzati válaszok című előadás összefoglalója
„Minden magyar ember, minden magyar helyi közösség és minden magyar vállalkozás váljon a digitalizáció nyertesévé!” – Dr. Solymár Károly Balázs előadásának bevezetésében ismertette, hogy a pályafutása elején az online kereskedelemmel foglalkozott és a távlati célja az online kereskedelem minél szélesebb elterjesztése volt. Az eltelt időszak bebizonyította, hogy az online kereskedelem és a digitalizáció jelentős fejlődésen ment keresztül. Vitathatatlan tény, hogy mára a digitalizáció a mindennapi életünket alapvetően meghatározó jelenséggé vált - mondta. Magyarország kormánya felismerte a digitális átalakulás fontosságát, ezért a kormány célja az, hogy a már meglévő digitalizációnak minden magyar ember, minden magyar helyi közösség és minden magyar vállalkozás valóban a nyertese legyen.
tovább...
A cél elérése érdekében a kormányzat megkezdte a digitális infrastruktúra-környezet fejlesztését. Ennek keretében Magyarország vállalta, hogy 2018-ig az egész országot lefedő sávszélességű internet hálózatot építi ki. A Szupergyors Internet Program (SZIP) célja, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképpen 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/s sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. A program 2019. januárjában induló második fázisa, a SZIP 2.0 már a legalább 100 Mbit feletti és elsősorban optikai hálózati fejlesztésekre összpontosít. Mobil lefedettség (4G) tekintetében Magyarország jelenleg a világ első öt állama közzé tartozik, míg a háztartási internet ellátottság tekintetében minimális lemaradásban van, ugyanakkor az eltelt időszakban az internet ellátottság tekintetében látványos a fejlődés - ismertette.
Ma már a lakosság 75,6%-a használja az internetet napi rendszerességgel. Az elmúlt évek csökkenő (azaz javuló) tendenciát mutatnak az internetet nem használó lakosokat illetően, azonban ez az arány még mindig meglehetősen magas és az uniós átlagszintet is meghaladja. Az internettől való távolmaradás okaként a válaszadók első helyen említették azt, hogy úgy érzik, nincs az internetre szükségük. A jövő egyrészt az aktív szépkorúak képzése, a digitális kompetenciájuk fejlesztése kell legyen. Ennek keretében első körben 10 ezer, majd további 90 ezer aktív szépkorú képzése valósulna meg 2019 végéig a tervek szerint, méghozzá hazai pénzügyi forrásokból - mondta. Másrészt a Diákháló Program eredményeképpen történik majd meg az eddigi legnagyobb iskolai internet beruházás. A Diákháló Program deklarált célja, hogy a digitalizáció a mindennapi oktatás részévé váljon, bármely tantárgy, azaz nem csak az informatika tantárgy oktatásában. Minden iskolát érintő, gyors internet elérés biztosítására a kormányzat 2022-ig 30 Mrd Ft-ot kíván fordítani. Egyúttal a megfelelő internetes szolgáltatás biztosítása mellett az internetes elérhető tartalmak, gyermekvédelem alapelvei mentén, megfelelően szűrésre kerülnek majd - említette.
A kormányzat célja továbbá a digitális gazdaság fejlesztése, különösen a programozók utánpótlásának biztosítása. Jelenleg 22 ezer programozó hiányzik a rendszerből. A felvételizők számának alakulásából látható, hogy a programozó képzésre jelentkezők száma folyamatosan nő. Kormányzat szintén kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére. Jelenleg sajnos az ERP rendszert, illetve a CRM rendszert használó kkv-k tekintetében Magyarország a tagállamok között az utolsó helyen áll. A hazai on-line kiskereskedelmi forgalom az elmúlt 10 évben jelentős növekedést, több mint tízszeres növekedést mutatott. Jelenleg a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,2%-a on-line kiskereskedelem. A növekvő forgalom egyúttal növekvő igényt támaszt a gyors vitarendezésre. 2016-ban indult az uniós békéltető honlap (ODR), amely több, mint 93 ezer ügyben segített a vitarendezésben eddig.
A helyettes államtitkár úr elmondta, hogy mind a kínálati, mind a keresleti oldalon óriási növekedés előtt állunk. Bármilyen is volt eddig a digitális fejlődés üteme, a következő években még nagyobb lesz. Az digitális infrastruktúra és a digitális kompetencia fejlesztése, a vállalkozások területén elindított programok mind arra mutatnák rá, hogy egyre szélesebb körben lesz igény az online alternatív vitarendezésre is – összegezte mondanivalóját.
DR. VIRÁNYI PÉTER – (EGYETEMI DOCENS, BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK)
Bemutatkozás: Virányi Péter, szociológus, egyetemi doktor (1985), szociológia tudományok kandidátusa (1998). A nevelésszociológia, pedagógia, kommunikációtudomány és pszichológia szakterületeit is behatóan ismeri. Több előadást és kurzust tartott – itthon és külföldön. 1985 óta tanít a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszéken c. egyetemi docensként. Emellett számos tudományos ismeretterjesztő munkát végez. Kutatási területe a marketing, reklámtörténelem és a reklámszociológia, amelynek nem csupán oktatója, kutatója, hanem művelője is. Több könyv, publikáció, reklámfilm, reklámkampány fűződik nevéhez.
A digitális nemzedék fogyasztói magatartása című előadás összefoglalója
Hogyan válik szuperfogyasztóvá a Z generáció? – tette fel és válaszolta meg előadásában a kérdést Dr. Virányi Péter, a BMGE Szociológia és Kommunikációs Tanszékének egyetemi docense, aki a reklámszociológia sajátos szemüvegén keresztül vizsgálta a kérdéskört.
A generáció elméletet Neil Howe és William Strauss 1991-ben megjelent munkájában alapozta meg. Generáció alatt a nagyjából ugyanakkor született, azonos korú emberek összességét értjük, a Z generáció az 1995 – 2009 között születettek korcsoportja. A Z generáció az első globális generáció, akik számára a digitális eszközök használata már teljesen magától értetődő, akik már két világban – a valós és a virtuális világban – mozognak. Gyakran azonosítják a net-generációval, életük szerves része ugyanis az okostelefon, a számítógép, remekül boldogulnak az interneten, folyamatosan elérhetőek a különböző kommunikációs csatornákon (facebook, twitter, stb.), ugyanakkor a való világban gyakran zavarban vannak, ahol konfliktusaik során megtapasztalják, hogy a virtuális élet szabályai itt nem érvényesülnek. Életük 1/3-át elektronikus eszközök birtokában élik, nincs emlékük az internet nélküli világról. Naponta átlag 3-4 órát vannak online, 81 %-uk heti rendszerességgel készít és oszt meg videót vagy fényképet, könyvet ritkán olvasnak, 67 %-uk csupán a televízióból értesül a világ dolgairól és 13 %-ukat egyáltalán nem érdeklik a világban történtek. A 25 év alatti magyar fiatalok 95 %-a rendelkezik okostelefonnal, 75 %-a használ azon valamilyen keresőprogramot, 76 %-uk tájékozódik termékekről online.
tovább...
A Z generáció tagjainak 40 %-a házasságon kívül született, a szülők nagyrészben élettársi kapcsolatban élnek. A generációt jellemző tulajdonságok ellentmondásosak, alacsony önbecsülés és túlzott önelégültség egyaránt jellemzi őket. Egy amerikai felmérés szerint a fiatal lányok 44 %-a fogyókúrázik, 70 %-a elmulasztaná kötelességét, ha külső megjelenésével nem lenne megelégedve, a fiúk 40 %-a „gyúr”. Az alacsony önbecsülésűek körében jelentős a hajlam társaik terrorizálására, a tinik 40 %-a már megtapasztalta élete során a depressziót. A generáció tagjai több szülői törődést, személyes beszélgetést igényelnének.
A demográfiai olló jelentősen nyílik az EU országaiban, míg 2010-ben a 60-64 éves és a 15-19 éves korosztály létszáma hozzávetőleg azonos volt (közel 30 millió fő), addig 2050 után – ha a trendek nem változnak - a 60-64 éves korosztály létszáma várhatóan 20 millió fővel meghaladja a fiatalokét. Milyen lesz a jövő generációja? Milyen munkavállalóvá válnak a Z generáció tagjai? Kik azok a „látszólag láthatatlan” irányítók, akik a formálják ezt a korosztályt? – vetette fel a kérdéseket az előadó.
A generáció főbb jellemzője, hogy a fogyasztói kultúrában szocializálódtak, interaktivitást és élményszerűséget igényelnek, az érték fokmérője náluk, hogy az mennyire szórakoztató, türelmetlenség jellemzi őket a szükségletek kielégítésében, praktikus gondolkodás, kényelmesség, megosztott és nehezen fenntartható figyelem további jellemzőik. A hierarchia, a tekintély nem jelent sokat számukra, irreális elvárásokkal lépnek a munkaerő piacra, fontos nekik az önállóság, hanem a legfontosabb. A Z generáció a valaha élt legnagyobb vásárlóerővel rendelkező generáció, a szülők vásárlási szokásaira is jelentős hatást gyakorolnak, így érthető, hogy a marketingesek szeretnék a generáció jellemzőit kihasználni. A Z generáció a legnagyobb médiafogyasztó, nem félnek a változásoktól, egyre fiatalabb korosztályok is a reklám célcsoportjába kerülnek. Jó példája ennek, hogy az eladni kívánt márkák az iskolákban is megjelennek, akár szponzorként vagy iskolaszereken megjelenített logokkal, reklám feliratokkal.
A generáció a totális bekebelező marketing célpontja. A „vedd, vidd, használd” kultúrája az alapelv, minden legyen azonnal elérhető és tökéletes, már nem egyszerűen fogyasztás-ösztönzés, hanem vevőnevelés és boldogság-eladás folyik.
A Z generáció többet fogyaszt, mint bármely korábbi nemzedék, ugyanakkor ennek súlyos következményei lehetnek. Szenvedélybetegségek, túlsúly, cukorbetegség, depresszió fenyegeti a korosztályt. Mindezekért a marketingeseken túl a szülői generáció is felelős. Előfordulhat, hogy az egészségtudatosabb nemzedékeket egy olyan korosztály váltja majd, melynek várható átlagéletkora alacsonyabb lesz, mint a szülőké - figyelmeztetett végezetül az előadó.
TÓTH GÁBOR (GLOBAL INNOVATION DIRECTOR, WOLTERS KLUWER LEGAL & REGULATORY) ÉS A REVEALU CSAPATA: BIHARY GERGELY, DANÓCZY BÁLINT, BIHARY DÁNIEL, BATICZ BELIÁN
Bemutatkozás
Tóth Gábor jelenleg a Wolters Kluwer Legal & Regulatory Global Innovation Directora, a Wolters Kluwer Kft. korábbi ügyvezető igazgatója.
A Revealu egy ötletként indult Global Legal Hackathon magyarországi fordulóján, melynek házigazdája a Wolters Kluwer volt. A nemzetközi versenyen több mint 10 ország 800 versenyzője vett részt. A csapat sikeresen továbbjutott a nemzetközi döntőbe, New Yorkba, ahol ötletükkel megnyerték az egész versenyt. A Revealu egy jogi szoftver, egy GDPR-on alapuló integrált kéréskezelő rendszer. Segítségével mind a felhasználók (érintettek) mind a cégek számára leegyszerűsíthető az új szabályoknak való megfelelés és sokkal kényelmesebb felhasználói élmény nyújtható. A Revealu mára már cégként működik, számos egyéb siker mellett a K&H Start IT inkubátor programjába is bekerült.
LegalTech – Revealu sztori című pódiumbeszélgetés összefoglalója:
Hat magyar fiatalember – Bihary Gergely, Lakatos Péter és Elődi Márton mérnök-informatikusok, valamint Danóczy Bálint közgazdász, Bihary Dániel jogász és Nagy Kristóf dizájnre hallgatók -, a Revealu csapata, azaz egy magyar startup képviselői – megnyerték a 2018. április 20-22-én New York-ban megrendezett Global Legal Hackathlon versenyt. A világversenyen több, mint 300 induló csapatból a 14 legjobb projekt mérkőzött meg a döntőben, ahová Európából a Revealu csapatán kívül egy német csapat jutott csak be a legjobbak közé. Amerikai, kanadai, ausztrál, brazil, kínai, nigériai és szingapúri csapattal kellett megmérkőzniük a verseny döntőjében, mely verseny a jog és a technológia együttműködéséről szólt. Egy programozói kreatív világverseny volt ez, ahol a résztvevőknek olyan digitális innovációkat kellett prezentálniuk, melyek a jogi szektort forradalmasíthatják.
tovább...
A magyar csapat a GDPR témát választotta, mert a megelőző piackutatásaik eredménye azt mutatta, hogy a legtöbb cégnél nincsenek automatikus megoldások az adatigénylések kezelésére, adminisztrációjára és kiszolgálására. Ma már erre nyújt megoldást a győztes pályamunka, a REVEALU BUSINESS szolgáltatás. A magyar csapat egy olyan programot készített el, melynek köszönhetően könnyen, mindössze egy kattintással ellenőrizhető, hogy az olyan nagy tech-cégek, mint a Google vagy a Facebook milyen adatokat tárolnak. Az applikáció chartokkal, kimutatásokkal egyszerűen értelmezhetővé teszi az így lekért „big data”-t, majd miután az elemzés elkészült, egy gombnyomással törölhető is. A versenyen két kategóriában hirdettek két-két győztest, a Revealu a Private Benefit kategóriában nyert. Az eseményt jelentős nemzetközi érdeklődés kísérte, olyan nemzetközi nagyvállalatok támogatták, mint az IBM, a Microsoft, az American Express vagy a Reuters.
A magyar csapattagok egyébként „veterán”-nak számítanak, évek óta ismerik egymást, az informatikusok már több Hackathon-on is részt vettek. Bihary Dani joghallgatóként még nem tapasztalt meg ilyen élményt, és az ELTE jogi karán is meghirdetett versenyfelhívásra éppen az ő ötlete nyomán jelentkezett a csapat. A döntőre egy üzleti tervet kellett összeállítaniuk a témában és öt percük volt annak bemutatására. A new york-i győzelem után egy budapesti startup versenyen is elindultak, amit szintén megnyertek.
Itt vált biztossá számukra az, hogy az ötletük nemcsak a jogászok körében érdekes és értékes, hanem kívülállóknak is tetszik. Eldöntötték azt is, hogy el akarják indítani az általuk kifejlesztett szolgáltatást, mely minden olyan cég számára kiváló, melyek már milliókat költöttek a GDPR megfelelésre, átláthatóságot, transzparenciát szeretnének biztosítani ügyfeleik számára és az adatigénylések kiszolgálásának időigényét 30 napról pár másodpercre szeretnék csökkenteni.
A Revealu Business szolgáltatás három verzióból áll: az első az adminisztrációs terhek csökkentését biztosítja azzal, hogy automatizált és adatigénylések benyújtására használható portált készít, ahol minden igénylést egy felületen lehet kezelni, biztosítja a cégen belüli workflow menedzselését és a hatóságok számára a megfelelő exportálási lehetőséget. A második az alkalmazáson belüli üzenetváltást teszi lehetővé, a harmadik segítségével teljes körűen automatizálni lehet az igénylések kiszolgálását és pár másodpercre csökkenteni a kiszolgálási időt.
A jövőbeli tervekről, célokról elmondták: október óta a K&H Bank inkubátor programjában dolgoznak és egy évre előre már van számukra iroda, anyagi támogatás és nagyvállalati mentorok is. 2019. januárjában tervezik elindítani a Business szolgáltatás első verzióját, de tesztelőnek már most is lehet náluk jelentkezni. A jövő év elejétől kezdik majd kidolgozni azt a befektetési tervet, mely arra a kérdésre adja meg a választ, hogy hogyan tudnak majd növekedni és a fejlesztést folytatni.
Piacvezetők szeretnének lenni, ahogyan ők mondták: „Ha privacy, akkor Revealu”!
JAMES WALKER (FOUNDER AND HEAD OF THE CONSUMER COMPLAINT SERVICE RESORVER.CO.UK)
Bemutatkozás: James Walker a Resolver alapítója, vezérigazgatója, valamint motorja, melyet 2013-ban hozott létre a Downing Street 10 szám alatt. A Resolver az a vezető, független, fogyasztókat támogató szolgáltatás, amely 2018 végéig immáron több mint 3,2 millió ügyben nyújtott segítséget fogyasztóknak és hozott mindenki számára jobb eredményeket. A cég első évében James volt az egyetlen alkalmazottja a Resolver csapatának, miközben a Kingfisher nevű cég innovációs vezetőjeként dolgozott. Azóta Jamest a fogyasztói jogok elismert szakértőjeként tartják számon, és felépítette a Resolvert egy olyan cégből, amely napi 30 ügyet remélt, egy olyan céggé, amelyhez hajnali 1 óra előtt már ennek duplája érkezik. A cég vezetésén kívül James hetente ír cikkeket helyi és nemzetközi lapoknak, és sokszor megkeresik, hogy adjon útmutatást és magyarázatot fogyasztók ügyeivel kapcsolatosan, mind a jogalkotók, mint a kormány részére.
A FINTECH és a modern technológia szerepe a viták rendezésében
James Walker a Resolver (www.resolver.co.uk) alapítója és legfőbb motorja. A Resolver egy független, fogyasztókat támogató szolgáltatás, amely 2013-tól 2018. végéig több mint 3,2 millió ügyben nyújtott segítséget az Egyesült Királyságban.
James Walker vállalkozásának kiindulópontját egy saját élmény jelentette, melyben személyesen tapasztalhatta meg a fogyasztók és a velük kapcsolatba kerülő vállalkozások között kialakult viták, panaszok kezelésének nehézségeit. Ezt követően indult el egy olyan on-line panaszkezelési platform megvalósítása, mely által hatékony segítséget tudnak nyújtani a fogyasztók részére panaszos ügyeik megoldására. Egy olyan jól működő rendszer létrehozása volt a cél, mely közérthető, könnyen kezelhető és ingyenes megoldást nyújt bármely fogyasztó részére az egyszerűbb és a komolyabb, nagyobb ügyértékű esetekre egyaránt.
tovább...
A Resolver elsődleges feladata, hogy a fogyasztókat elérve tájékoztassa őket jogaikról, beszerezze az információkat az adott panasz kapcsán, majd abból kiválasztja a kulcs információkat. Ezt követően állást foglal a tekintetben, hogy szükséges-e, érdemes-e benyújtani a panaszt az érintett vállalkozással szemben. A panasz benyújtásának folyamatát, illetve magát a panaszkezelést és a továbbítást is formanyomtatványok alkalmazásával segíti, mely leegyszerűsíti, egyben felgyorsítja az ügyintézést, a probléma megoldását. A Resolver ugyanakkor nem csak a fogyasztókat támogatja, hanem azáltal, hogy a panaszra vonatkozó információkat rendezik és szelektálják, megkönnyítik a panaszok megoldását a vállalatok számára is. Kiemelten törekszik arra, hogy független segítséget nyújtson mindkét fél részére - mondta.
Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy minél kisebb a szakadék a két fél között, minél kisebb összegről van szó, annál kompromisszumképesebb a vállalkozás, így annál könnyebb megoldást lehet találni a vitás ügyben. Egy adott vállalkozás minél inkább hozzáférhetővé teszi a panasztételi lehetőséget ügyfelei számára, annál nagyobb arányban tesznek a fogyasztók panaszt az őket ért sérelem esetén és annál nagyobb az aránya azoknak a panaszos ügyeknek, melyben megoldás születik a felek között. Fordítva is igaz ez: ahol a vállalkozás megnehezíti a panasztételt, ott sokkal kevesebb a benyújtott panaszok száma és sokkal nagyobb az elégedetlen ügyfelek aránya. Ha a bejelentett sérelem nem alkalmas arra, hogy azt panaszként továbbítsák a vállalkozás részére, akkor a fogyasztói bejelentést az illetékes ombudsmannak küldik meg - tájékoztatott.
A Resolver elsősorban Chatbot-on keresztül egyeztet ügyfeleivel, mely a Facebookon indult, azonban a kommunikációs csatornákat folyamatosan bővítik és ma már Telegramon, WhatsAppon, SMS-ben is elérik a fogyasztókat. Több országban már ügyfélkapun is lehetőség van panasztételre. A gyors és hatékony segítségnyújtás érdekében az ügyfelekkel történő egyeztetés során a Resolver kiemelt figyelmet szentel az ügy komolyságának megítélése (pl. ha a panaszt telefonon keresztül nyújtják be, az ügy valószínűleg kevésbé súlyos, mint amelyet laptopról írtak meg), a sérülékenység kérdése (pl. a függőség összefügg a pénzügyi sérülékenységgel), az eszkalációs valószínűség kiszűrése, az ügy további sorsának megállapítása (pl. békéltető testülethez vagy ombudsmanhoz kerül-e), megoldási ötletek kapcsán. A Resolver fejlődése útján fontos mérföldkövet jelentenek az ügyfelek visszajelzései is - mondta.
A Resolver egy technológiai cég, mely nem békéltet, nincsenek ombudsmani jogkörei, hanem facilitátorként jár el a fogyasztói vitás ügyekben, biztosítva az ügyfeleknek a panasztételhez szükséges lehető legtöbb információt, a szükséges nyomtatványokat, illetve visszajelzést készít az ügyfél részére a tekintetben, hogy jogos-e a panasza. A Resolver terve, hogy a közeljövőben 4-5 millió fogyasztói ügyben tudjon hatékony segítséget nyújtani, legyen szó bármilyen piaci szegmensről (bírósági, parkolási, energetikai, telekommunikációs, vasúttársasági vagy pénzügyi jogvitáról).
A Resolver célja röviden, ahogy az előadó fogalmazott: a boldog fogyasztó.
DR. KÉKEDI SZABOLCS (FŐOSZTÁLYVEZETŐ, ELEKTRONIKUS ELJÁRÁSOK FŐOSZTÁLYA OBH) ÉS DR. TURCSÁNNÉ DR. MOLNÁR KATALIN (ELNÖK, SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK ÉS OBH BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉS MUNKACSOPORT)
Bemutatkozás: Dr. Kékedi Szabolcs 1997-ben diplomázott a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudomány Karán. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságra, ahol fogalmazóként, majd bírósági titkárként, 2003-tól pedig polgári ügyszakos bíróként, illetve igazgatási feladatai miatt később elnöki bíróként dolgozott.
A bíróságok központi igazgatási tevékenységét 2011. évtől támogatja. Az Országos Bírósági Hivatalban 2014. április 1-től a Bírósági Főosztály főosztályvezető-helyettese, mely keretében elsősorban a bírósági szervezet elektronikus kapcsolattartás kiépítéséhez kapcsolódó tevékenységet végzett.
2015. szeptember 1. napjától kezdődően az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának főosztályvezetőjeként fő feladata a bírák ítélkezési tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésekkel történő elektronikus ügyintézés támogatása.
Bemutatkozás: Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin 1993. évben szerzett jogi diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A bírói hivatást 1997. január 1-i kinevezése óta gyakorolja, 2015. július 15-től a Székesfehérvári Törvényszék elnöke.
2012. szeptember 1-től a Székesfehérvári Törvényszék bírósági közvetítői koordinátora, majd 2014. szeptember 1-től az OBH Bírósági Közvetítés Munkacsoport elnöke. 2014. a Polgári Perjogi Kodifikáció XX. számú, Alternatív vitarendezési módok megjelölésű Munkabizottság tagja. Még ebben az évben mediátor képzettséget szerzett.
A Digitális bíróság – „ A távolságot, mint üveggolyót megkapod” című pódiumbeszélgetés összefoglalója:
„Az uniós országok közül Magyarországon került elsőként bevezetésre az on-line bírósági eljárás” – mondta köszöntőjében korábban dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Valóban, Magyarország az Európai Unió tagállamai között élen jár a digitalizációban, az elektronikus fejlesztések eredményében. Ezt mutatta be dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin törvényszéki elnök és dr. Kékedi Szabolcs főosztályvezető.
„Digitális csillagkép” – mit is takar ez a képszerű összefoglaló kifejezés: az e-aktát, az e-pert, az anonimizált határozatok gyűjteményét, a videokonferencia rendszert, továbbá valamennyi bírósági ügyben az elektronikus kapcsolattartást és az úgynevezett „kényelmi szolgáltatások”, mint a pertartam kalkulátor vagy az SMS és e-mail értesítők.
tovább...
Mit is jelent az e-akta program? Ez az egyik fejlesztési irány, mely jelenti a bírósági határozatok szerkesztését és egységesítését, a bírósági határozatok közzétételének és anonimizálásának az elektronikus fejlesztését, az eljárásokban keletkező iratok teljes elektronizálását és az iratbetekintés elektronikus úton történő biztosítását, valamint jelenti a közhiteles nyilvántartások on-line összekapcsolását a bírósági szakrendszerekkel. Mindez könnyíti, egyszerűsíti a bíróságokon folyó munkát.
A másik nagy fejlesztési irány a táv-meghallgatás és a tárgyaló termi kép- és hangrögzítés megvalósítása projekt. A táv-meghallgatás azt jelenti, hogy az eltérő földrajzi helyen tartózkodó perbeli szereplők meghallgatási informatikai úton történik, de készül papír alapú jegyzőkönyv is. Tehát az egyes szereplőknek nem kell fizikailag egy helyen tartózkodniuk ahhoz, hogy egy tárgyalás keretében meghallgathatóak legyenek. A tárgyaló termi kép- és hangrögzítés segítségével pedig a perbeli szereplők meghallgatása helyszíntől teljesen függetlenül informatikai úton kerül rögzítésre és maga a felvétel szolgál jegyzőkönyvként. Ezekhez a technikai újításokhoz a bíróságok 2017. december 31-ig zárt célú távközlő hálózatot vettek igénybe, 2018. január 1-től elektronikus hírközlő hálózatot használnak.
Ami a jogi hátterét illeti mindennek az az Európa Tanács 2015/C/250/01 számú ajánlása, mely „az igazságügy területén a határokon átnyúló videó konferenciák alkalmazásának előmozdítása és a legjobb gyakorlatok megosztása a tagállamokban és uniós szintén” címet viseli. Ennek az ajánlásnak az alapul vételével került be az új polgári perrendtartás XLVII. fejezetébe a táv-meghallgatás szabályozása. Ami pedig a célokat illeti az előadó elmondta, hogy az Országos Bírósági Hivatalnak hármas célja volt e modern eszközök használatának bevezetésével. Egyrészről az, hogy korszerű, a XXI. századi igényeknek és elvárásoknak megfelelő, költséghatékony távkommunikációs igazságszolgáltatási rendszer alakuljon ki és legyen összekapcsolható más rendszerekkel. Másrészt, hogy gyorsabbá és transzparensebbé tegyék az eljárási cselekmények rögzítését és a jegyzőkönyvezést. Harmadrészt, hogy csökkentsék a bírósági dolgozók adminisztratív és egyéb munkaterheit.
Az említett eszközöket mind a civilisztika, mind pedig a büntető ügyek terén, sőt a bíróságon belüli közvetítés területén is használják. Eddig 72 táv-meghallgatási végpontot építettek ki, 30 végpont a büntető bírói feladatokat támogatja, törvényszékenként egy, míg 42 végpont a civilisztika területére eső bírói feladatokat támogatja törvényszékenként 2 végponttal.
Bár elől jár a magyar bírósági szervezetrendszer a digitalizációban, azonban van még feladat! Újabb 112 végpont kialakítását tervezik törvényszéki és székhelyi járásbírósági kis- és közepes méretű tárgyaló termekben – mondta. Végezetül, de nem utolsó sorban, komoly figyelmet kívánnak szentelni az oktatási feladatoknak is, hiszen az új eszközök, rendszerek használatát minden bírósági alkalmazottnak el kell sajátítania, ehhez pedig jogászok és informatikusok országos és helyi szintű együttműködése szükséges egymást támogató, segítő módon – zárta előadását.
DR. GÖRGÉNYI ORSOLYA (PARTNER, SZECSKAY ÜGYVÉDI IRODA) ÉS DR. KLENANC MIKLÓS (ÜGYVÉD, PWCLEGAL)
Bemutatkozás: Dr. Görgényi Orsolya a nemzetközi ügyfél- és tevékenységi körrel rendelkező Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. Szakterülete a határokon átnyúló ügyletek, fúzió és vállalatfelvásárlás, társasági és kereskedelmi jog, továbbá az üzleti mediáció.
2015-2016 között az AIJA (Fatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesülete), a 45 évesnél fiatalabb ügyvédek és jogtanácsosok egyetlen globális szervezetének az elnöke volt. Elnöki éve alatt 39 városban képviselte a fiatal jogászokat különböző nemzetközi és nemzeti jogász-szervezetek rendezvényein, a kultúrák közötti kommunikációt és a nemzetközi szakmai tapasztalatcserét szorgalmazva. Jelenleg az AIJA Skills, Career, Innovation, Leadership and Learning (SCILL) bizottságának egyik vezetője.
A nemzetközi jogi szektor különböző rendezvényein rendszeresen vezető-előadó, és tart – a Toastmasters International aktív tagjaként - „TED típusú” beszédeket olyan témákról, melyekért ő is lelkesedik, mint például a jogi hivatás és szolgáltatások jövője, a jogászok személyközi diplomáciában betöltött szerepe, a nemek egyenjogúsága és a női vezetők támogatása, vagy a kultúrák közötti kommunikáció és tárgyalások kihívásai és csapdái.
Folyékonyan beszél angolul és németül, társalgási szinten franciául és spanyolul.
Bemutatkozás: Dr. Klenanc Miklós a budapesti Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal együttműködő ügyvédje és mediátor. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomát 2010-ben, majd 2011-ben a Közép-európai Egyetemen (CEU) végezte el az összehasonlító alkotmányjogi LL.M. képzést, EU-jogi specializációval. Doktori (Ph.D.) tanulmányait 2015-ben fejezte be az abszolutórium megszerzésével, jelenleg a doktori értekezését készíti a vezetői felelősség témájában. Két éven keresztül a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának az elnöke volt. 2015 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2018 óta a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsában jegyzőkönyvvezető ügyvéd. 2017-ben az AIJA (Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesülete) magyarországi nemzeti képviselőjévé választották.
A Digitalizáció az ügyvédi munkában című előadás összefoglalója:
Dr. Görgényi Orsolya, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere, számos hazai és külföldi szakmai szervezet tagja és tisztségviselője, 2015-2016 között az AIJA (Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesülete) elnöke, ELTA nagykövet, nemzetközi kitekintést adott az ügyvédség és a digitalizáció helyzetéről.
Előadásában rámutatott arra, hogy a digitalizációval együtt járó kihívások az ügyvédséget is utolérték. Elmondta, hogy új ügyvédi modell van kialakulóban, nyilvánvalóvá vált, hogy a piacon csak úgy lehet talpon maradni, ha a többi iparághoz hasonlóan az ügyvédség is megtanul üzleti szemmel tekinteni a saját tevékenységére, és az ügyfelek igényeiből tanulva változtat korábbi berögződésein. Egy felmérés szerint a fiatal ügyvédek 60%-a úgy gondolja, hogy az ügyvédséget fenyegető legnagyobb veszély, illetve a változás kerékkötői maguk az ügyvédek.
tovább...
Az ügyfelek a digitális világban kényelmes és gyors megoldásokat, fogyasztói élményt, jó kommunikációt és kiszámítható árakat keresnek, a legfontosabb azonban számukra a bizalom. Az on-line bizalom hat pilléren (D.R.E.A.M.S. - Declared, Rated, Engaged, Active, Moderated, Social) nyugszik, melyeknek köszönhetően két vadidegen felhasználó jobban meg tud bízni egymásban, mintha kollégák vagy barátok lennének. Erre példaként hozta fel a közösségi autómegosztó alkalmazást, a BlaBlaCar-t.
Végső soron az ügyvédi tevékenység is egyfajta „üzlet” – csak az etikai, hivatásbéli szabályai különböztetik meg a többi piaci szereplőtől –, így az ügyvédeknek is el kell gondolkodniuk azon, hogy mit is „árulnak a piacon” az ügyfelek részére.
Egy francia tanulmány szerint az emberek 90%-a nem realizálja, hogy jogi természetű problémája van, illetve akik el is jutnak ennek felismeréséig, azoknak is csak egy töredéke vesz igénybe jogi szakértőt. Elsődlegesen az internetről, on-line platformokról tájékozódnak és csak legvégső esetben fordulnak ügyvédhez. Amennyiben szakértőt, ügyvédet választanak, alapvető számukra a bizalom. A rendelkezésre álló adatok szerint 75%-ban a kényelem és a könnyű hozzáférés fontos számukra, a szolgáltatás ára csak ezután következik.
Kimondható, hogy a digitális csatornák új ügyfelek megszerzésére és a meglévő ügyfelek jobb kiszolgálására egyaránt alkalmasak.
Az ügyvédséget négy hullámban érte el a technológiai fejlődés. Elsőként az adminisztrációt, hatékonyságot növelő programok (pl. számlázással kapcsolatos programok) jelentek meg, azonban egy amerikai felmérés szerint ezeket kevés ügyvéd használja, holott a munkaidő jelentős részét adminisztrációra és új ügyfelek szerzésére fordítják. Ezután következett a dokumentumok automatizálása, majd a nagy adatmennyiségben rejlő lehetőségek kihasználása, és utolsóként jelent meg a mesterséges intelligencia használata. Ami az utóbbit illeti, egy kísérletben egy jogi szoftver 26 másodperc alatt 94 %-os pontossággal végezte el 5 db titoktartási megállapodás elemzését, amire az ügyvédeknek átlag 92 percre volt szükségük és 85 % -os pontosságot értek csak el - mondta.
Összegezve kimondható, hogy a digitális világban az ügyvédek legnagyobb kihívása a saját ellenállásuk leküzdése. A digitalizáció ugyanakkor lehetőséget is biztosít számukra, hogy az eddiginél sokkal több embernek, megfizethető áron nyújtsanak jogi szolgáltatást. Mindig tanulniuk kell és aktívan részt kell venniük a digitalizációban, ha nem akarnak úgy megsárgulni, mint egy analóg fénykép – zárta előadását.
Dr. Klenanc Miklós a budapesti Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal együttműködő ügyvédje, mediátor, számos hazai és külföldi szakmai szervezet tagja, illetve tisztségviselője. Szakterületei közé tartoznak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések, a felelősségi kérdések, a vitarendezés (ideértve különösen az alternatív vitarendezést és a nem szokványos jogorvoslati lehetőségeket, mint pl. az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek, alkotmányjogi panaszok, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelmek), valamint cégjogi ügyek, különböző társasági és kereskedelmi jogi kérdések.
Előadását az ügyvéddé válás folyamatának szemléltetésével kezdte. Mikor mondhatjuk, hogy valaki ügyvéddé vált? — tette fel a kérdést. Nyilvánvalóan jogi egyetemi diploma és jogi szakvizsga megszerzése szükséges hozzá, de ezen túlmenően ki kell tanulni a szakma csínját-bínját és ez egy soha véget nem érő tanulási folyamatot jelent. Ez mindig is így volt, azonban most drasztikus változás előtt áll az ügyvédi szakma. A digitalizáció az ügyvédi tevékenységben is hatalmas változásokat fog hozni.
Természetesen van, ami változatlan, a római jogi alapelvek maradnak, ezeket az absztrakciókat ma is alkalmazzuk. Emellett természetesen az új életkörülményeket új jogszabályokkal szükséges szabályozni. Változni fog a tudás megszerzésének módja is a digitalizációval. De vajon az egyre gyorsabban változó technikai környezet hat-e az emberi gondolkodás folyamatára?
Az őskorban jelekkel, piktogramokkal kommunikált az ember, majd kialakult az írás. Jelenleg azt figyelhetjük meg, hogy egyfajta egyszerűsödés megy végbe a kommunikációnkban (telefon - SMS üzenetek – Facebook – Instagram), újra a piktogramokkal történő kommunikálás felé haladunk és a mögöttes bonyolult algoritmusok sajnos legtöbbünk számára ismeretlenek és megfejthetetlenek maradnak.
Várhatóan az alternatív vitarendezésben is eljön majd az az idő, amikor mesterséges intelligencia fogja a vitákat rendezni, ennek a kereteit azonban nyilvánvalóan szabályoznunk kell - mondta. Olyan jogi szabályozásokat kell adni, ami a jogkereső, igazságkereső ügyfél igényeit kielégíti és egy hozzáértő, pártatlan, gyors, mindenki számára elérhető szolgáltatást hoz létre. Az ember azonban egy érzelmileg determinált ösztönlény. Amennyiben egy szoftver fogja a jogvitáját rendezni, mennyire fogja magát biztonságban érezni? Ez az ügyvédség nagy lehetősége! Bízzunk benne, hogy egy ember továbbra is jobb tud lenni egy programnál, hiszen a gépekkel ellentétben empátiára képes és kreatív megoldásokra képes!
A digitalizáció tehát nagy kihívás az ügyvédség részére, egy gyökeresen új világ előtt állunk, sőt már benne vagyunk. A jogászok lehetősége és egyben felelőssége, hogy a jövőben is megmaradhasson a jog a jó és a méltányos művészetének („Jus est ars boni et aequi.” - Ulpianus) – zárta szavait.
DR. HAJNAL ZSOLT (ELNÖK, HAJDÚ BIHAR MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET)
Bemutatkozás: Dr. Hajnal Zsolt jogi egyetemi tanulmányait a Debreceni Egyetem, Állam – és Jogtudományi Karán folytatta, 2003-ban szerezte meg diplomáját. Copernicus ösztöndíj keretében a Hamburgi Egyetem Jogi karán tanult. 2003-tól a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének elnöke, 2005- és 2007 között a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara igazgatási vezetője, 2006-tól pedig a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar oktatója, jelenleg főállású adjunktusa. 2006-tól a Hajdú-Bihar megyei Békéltető Testület tagja majd elnöke. PhD tudományos fokozatát 2013-ban szerezte meg summa cum laude minősítéssel, kutatási témája az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődése volt.
Az on-line piacterek vitarendezési megoldásai című előadás összefoglalója:
Dr. Hajnal Zsolt a Hajdú-Bihar megyei Békéltető Testület elnöke, a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karának adjunktusa előadását „Az online piacterek vitarendezési megoldásai” címmel tartotta meg. Előadásában ismertette az online piacterek működésének jellemzőit, bemutatta az online piacterek fejlődését.
Az on-line piacterek nyújtotta előnyként emelte ki, hogy keretei között lehetőség nyílott egy világméretű piac kialakulására. Megjelenésük elősegítette a kereskedők közötti versenyt, mind a termék minősége, mind a termékek ára tekintetében. Az on-line piacterek előnyeit mind a kereskedők, mind a szolgáltatók élvezik. Azok a világ bármely táján működtethetőek. Hangsúlyozta, hogy az on-line piacterek mozgatórugója a fogyasztói bizalom. A fogyasztói bizalom jogalkotással, jogalkalmazással, továbbá az üzemeltetők által vállalt önkéntes vállalásokkal, fogyasztóbarát rendszerekkel biztosítható, erősíthető.
tovább...
Hajnal Zsolt ismertette a jogalkotás eddigi eredményeit is. E körben megjegyezte, hogy a szabályozásra a felmerülő problémák ismeretében, utókövetéssel került eddig sor. Elsőként az e-kereskedelem szabályait fektették le, majd ezt követte a fogyasztói jogokról szóló irányelv, az alternatív vitarendezés és az online vitarendezés szabályainak megalkotása. A jogalkalmazás körében elért eredményként ismertetett több jogesetet, mint pl. az on-line aukciók vs. elektronikus kereskedelmi szolgáltatások körében az Ebay jogeset.
Hazai és külföldi példákon keresztül bemutatta, hogy az on-line piacteret működtetők milyen hatékony eszközökkel kívánják elnyerni és növelni a vásárlók bizalmát a vásárlások ezen módjának ösztönzése érdekében. Az on-line vásárlás során a fogyasztó legnagyobb félelme ugyanis abban rejlik, hogy a megrendelt terméket valóban időben meg fogja-e kapni, illetve a hirdetés alapján kiválasztott paraméterekkel rendelkező terméket fogja-e megkapni. Ezen típusú vásárlás esetében is kiemelkedően fontos annak garantálása, hogy fogyasztói jogait a vásárló ugyanúgy tudja hatékonyan érvényesíteni, mintha a terméket hagyományos úton vásárolta volna meg - mondta.
Az ismertetett példák jól igazolták, hogy a fogyasztók bizalmának elnyerése, biztosítása érdekében mind a hazai mind a külföldi online piactereket üzemeltető szolgáltatók egyre változatosabb fogyasztóbarát intézkedéseket vezetnek be.
Pozitív eredményként értékelhető, hogy jogszabályi előírás nélkül is van mind hazai, mind külföldi üzemeltető esetében példa már arra, hogy az esetlegesen kialakuló jogviták rendezéséről biztosítsák bizonyos értékhatár alatti jogvita esetén a piactéren vásárló fogyasztókat. Az on-line piactereket működtető vállalkozások újabb és újabb megoldásokkal ösztönzik mind az eladókat, mind a fogyasztókat a piactér használatára. Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a pozitív vásárlói visszajelzésekre, melynek eredményeként az eladók között is rangsort állítanak fel és a top helyezettek számára plusz reklámopció lehetőségét biztosítják vagy az általuk fizetendő jutalék összegét csökkentik.
Az on-line piacterek neuralgikus pontjaként értékelte az eladó minősítésének kérdéskörét, vagyis azt a kérdést, hogy mely esetben tekintendő az eladó vállalkozásnak. Példákon keresztül hívta fel a figyelmet a megváltozott vásárlási szokásokkal együtt megjelenő új átverési módokra is, amelyektől a jelenlegi jogi szabályozás nem tudja a fogyasztót megvédeni. A jogalkotás, jogalkalmazás gyakorlata fogja tudni a visszaélések ezen formáját a jövőben hatékonyan visszaszorítani – összegezte mondanivalóját.
DR. ZSIGMOND ANDRÁS (LEGAL ASSISTANT – IMPLEMENTACION OF THE CONSUMER PROTECTION COOPERATION REGULATION)
Bemutatkozás: Dr. Zsigmond András Budapesten végzett jogászként, majd egy angol nyelvű EU jogi szakjogász szakképesítést is szerzett. 2005. novemberétől dolgozott az akkori Egészségügyi Minisztérium egyik háttérintézményében, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalban, ahol 2008-ban vezetői kinevezést is kapott. 2011-től nemzeti szakértőként dolgozott három éven át az Európai Bizottságban, előbb az egészségügyi szakképesítések kölcsönös elismerésén, majd a szakmák szabályozásán általánosságban. 2014-től köztisztviselő az Európai Bizottságban és 2017-től kezdve foglalkozik a fogyasztóvédelem témájával. Jelenleg a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszer, és az ehhez kapcsolódó rendelet a fő szakterülete.
Tapasztalatok és fejlődés - az Európai Unió online vitarendezési platformja (ODR platform) című előadás összefoglalója
Tapasztalatok és fejlődés címmel megtartott előadásában Dr. Zsigmond András az ODR platform bevezetésével és működésével kapcsolatos első tapasztalatokról, az Európai Biztosság előtt álló kihívásokról, valamint a további fejlesztési irányokról számolt be.
Dr. Zsigmond András bevezetőjében részletesen ismertette a fogyasztói jogviták alternatív rendezésére vonatkozó 2013/11 EU Irányelv (ADR irányelv) szerinti hármas alapkövetelményt - rendelkezésre állás, irányelv szerinti követelményeknek való megfelelés, tájékoztatási kötelezettség – és az ADR irányelv nemzeti jogrendszerekbe történő átültetésével kapcsolatos fontosabb határidőket és a megtett intézkedéseket. Örömmel nyugtázható, hogy a tagállamok teljes átültetést és összesen 430 tagállami alternatív vitarendezési fórumot jelentettek be. A fogyasztói jogviták online rendezésére vonatkozó az 524/2013 EU Rendelet (ODR rendelet) által életre hívott ODR platform pedig 2016. február 15. napjával elérhető az európai fogyasztók és kereskedők részére.
tovább...
A hallgatóság választ kapott arra a kérdésre is, hogy mi is az az ODR platform. Az Európai Bizottság által működtetett on-line vitarendezési platform, melynek rendeltetése, hogy az EU-tagországok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein fogyasztói, illetve kereskedői bíróságon kívül tudják rendezni az áruk vagy szolgáltatások online értékesítésével kapcsolatos jogvitáikat. A platformon bejelentett vitarendezési testületek pártatlan szervezetek és/vagy személyek. Céljuk, hogy segítsenek a fogyasztóknak és a kereskedőknek a vitáik bíróságon kívüli rendezésében. Az ODR platform a fogyasztók és a kereskedők közötti kommunikációt segíti elő, eljuttatja a panaszokat a megfelelő alternatív vitarendezési fórumhoz, illetve lehetőséget nyújt ezen jogviták platformon történő rendezésére is.
Kiemelte, hogy a kereskedők nem kötelesek részt venni az eljárásban, azonban tájékoztatási kötelezettség terheli őket. A platform használatának előnye, hogy a fogyasztók ingyen vagy nagyon kis összeg fejében rendezhetik jogvitáikat, a kereskedők pedig elkerülhetik a hosszú pereskedési eljárásokat és megőrizhetik az ügyfelekkel ápolt jó kapcsolataikat.
Kihasználva az alkalmazás kínálta lehetőséget (az esemény lebonyolítását - a konferencia témájához is igazodva - egy mobilalkalmazás, a SmartEvents támogatta, mely alkalmazáson keresztül minden információ, így a program, az előadók bemutatkozása, a szavazás és a kérdezési lehetősége elérhető volt), az előadó két kérdést is szavazásra bocsátott előadása során. Az első kérdésre adott válaszok alapján a résztvevők többsége még nem használta az ODR platformot, így indokolt volt, hogy lépésről lépésre megismerjük a platform működését.
Az online vitarendezési platform használata egyszerű: az első használat előtt regisztrálni kell a felületen, majd a felhasználók az eljárás során mindvégig eligazítást kapnak a szükséges lépésekről. A panasz benyújtható azonnal vagy elmenthető vázlatként is maximum hat hónapra. Hat hónap eltelte után a vázlatot – adatvédelmi okból – automatikusan törli a rendszer. Amennyiben a kereskedő beleegyezett abba, hogy a vitarendezési eljárás keretében kerüljön sor a panasz kezelésére, a feleknek 30 napon belül megállapodásra kell jutniuk arról, hogy melyik vitarendezési testületet fogják felkérni a panasz kivizsgálására. Amennyiben nem sikerül megegyezniük a vitarendezési testületről 30 napon belül, a panasz további feldolgozására nem kerül sor.
A konferencia résztvevői másodszor arról szavazhattak, vajon mennyi panaszt nyújtottak be eddig a platformon. A válaszadók nagy többsége arra voksolt, hogy 50-100.000 közötti panasz kezelésére kerülhetett sor. A tények megerősítették a feltételezéseiket, ugyanis a bevezetés óta több mint 90 ezer panasz érkezett és több mint 7,5 millió látogató fordult meg a platformon. A leggyakrabban érintett a légitársaságok, a cipő és ruházat, az információ és kommunikációs technológia, a műszaki cikkek és a lakberendezés területe volt.
Az eddigi tapasztalatok szerint az ODR rendszer erőssége a jelentős látogatottság, a nagy számú panasz benyújtása, a magas fogyasztói megelégedettség, a többnyelvűség és egyszerű kommunikáció, valamint az ingyenesség és a strukturált rendszer előnyeinek kihasználása. Az on-line vitarendezést segítő kapcsolattartó pontok hálózata támogatást nyújt a teljes eljárás során. A tapasztalatok alapján a kapcsolattartó pontok hálózata hatékonyan működi, minden tagállam rendelkezik kapcsolattartó ponttal – mondta az előadó.
Kihívást jelent egyrészt a kereskedők elkötelezettségének, másrészt a folyamatok jogszabályi kereteken belüli javítása – említette meg. Az ODR platform működődéről szóló első jelentés, illetve az on-line kereskedők és piacterek fogyasztói tájékoztatási kötelezettségének megfelelőségét vizsgáló tanulmány alapján a vizsgált 19 ezer kereskedő közül csak 28% teljesítette megfelelően tájékoztatási kötelezettségét, a panaszok 81%-a viszont automatikusan zárult le azért, mert a feleknek nem sikerült 30 napon belül megállapodni a vitarendezési fórumban.
Az Európai Bizottság a kereskedők elkötelezettségének és a folyamatok javítása érdekében 2017-ben a leggyakrabban érintett területek fő ágazati szereplőinek részvételével rendezvényeket és kerekasztal beszélgetéseket szervezett, 2017 karácsonyán a fogyasztók, 2018 augusztusában a kereskedők részére ODR kampányt tartott. 2018-ban megújult az honlap, mely letisztultabb verzióval, a fogyasztói jogokról bővebb információkkal, a kereskedők felé hatékonyabb üzenetküldési funkcióval jelentkezett. Az elkövetkező időszak fontos eseménye lesz a 2019. év: ADR/ODR jelentés, mely a működés eddigi tapasztalatait tovább árnyalhatja, folytatódnak az érdekelt felekkel való megbeszélések, konferenciák, valamint az eddigi tapasztalatok alapján továbbra is szükség lesz hatékony kommunikációs tevékenységre – zárta mondanivalóját.
BÓNA ÁKOS (MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS NAGYKÖVETE)
Bemutatkozás: Bóna Ákos, közgazdász, az elmúlt 15 évben az it és a telekommunikációs iparágban jelentős tapasztalatokat szerzett szakember. A Szélessáv Köszhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, EU-ügyekért felelős igazgatója volt, de dolgozott a kormányzati szektorban is, ahol Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (később KHEM) infokommunikációért, majd hírközlésért felelős szakállamtitkári, illetve az üzleti szférában a Nokia Siemens Networks stratégiai üzletágak igazgatói pozícióját is betöltötte. Jelenleg a Digitális Jövőért Alapítvány igazgatótanácsának tagja, illetve - 2017-től - Magyarország digitális nagykövete.
A digitális nagyköveteket a tagállamok nevezik ki az Európai Unió felé. Feladatuk, hogy segítsék a digitális folyamatokat az EU tagállamaiban, főleg olyan területekre fókuszálva, mint a digitális oktatás, a digitális befogadás, az e-kormányzás. A tagállamok képviselői aktívan megosztják egymással a saját országuk innovatív tapasztalatait, információit, jó gyakorlatait, ezzel is segítve az Egységes Digitális Piac megteremtését az Unión belül.
A zárszó összefoglalója:
Bóna Ákos a konferencia első napjának összegzését azzal nyitotta, hogy számára az alternatív szó volt a rendezvény fő mottója, azaz, eltérni a megszokott gyakorlatoktól, módszerektől. A 4. Ipari forradalom, azaz az Ipar 4.0 esetében ez a tézis adott, aki nem tud megújulni, illetve fejlődni, az véglegesen lemarad. Elmondta, hogy nagyon sok hasznos hazai (Digitális Bíróság Projekt) és egy angol jó gyakorlatot is elhangzott a vitarendezés témakörében az első napon, illetve, hogy milyen módon érinti már most is a digitalizáció a teljes pénzügyi szektort. Fontos, hogy az internet elterjedésével, illetve a digitális gazdaság elképesztő iramú fejlődésével lassan nem szabadna lokális projektekről, jó gyakorlatokról beszélnünk, hanem az európai kontextust kellene inkább használni, mert csak így maradhatunk versenyképesek Kínával és az USA-val szemben. Motiváció és edukáció: teljes mértékben összetartozó fogalmak a digitális világban, óriási a felelősségünk a fiatal generációk "felkészítésében", hiszen az aktuális trendek szerint 15-20 éven belül megszűnik a jelenlegi munkakörök 80%-a: Hogyan tovább? Mit hoz a digitális jövő? A konzervatív kutatók szerint a múltból adódik a jövő. Sajnos sok ellenpélda található a modern világban, ami ezt a frázist megcáfolja! „Kívánom, hogy az AVR már visszatérő kezdeményezésből sikerüljön hosszútávon egy EU-s szintű díjat és eseményt létrehozni”- zárta gondolatait.
2018. december 4.
CSEMÁNÉ DR. VÁRADI ERIKA (ELNÖK, ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI ÉS VITARENDEZÉSI INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÓKÖZPONT)
Bemutatkozás: Csemáné Dr. Váradi Erika az Alternatív Vitarendezési és Konfliktuskezelési Interdiszciplináris Kutatóközpont (AKIK) elnöke. 1990. óta a Bűnügyi Tudományok Intézetében dolgozik. Aktív oktatói, kutatói, szakmai közéleti tevékenységet folytat. 2009-től a European Council of Juvenile Justice Akadémiai Tanácsában képviseli hazánkat. 2005-től a Magyar Kriminológiai Társaság Ellenőrző Bizottságának, 2016-tól Elnökségének tagja. 2013-ban Mestertanár aranyérmet kapott. A Németországban töltött idő alatt találkozott a fiatalkorúkkal szembeni büntető eljárásban alkalmazott mediációval. Azóta mély meggyőződéssel hisz az alternatív konfliktuskezelési és vitarendezési megoldások létjogosultságában és mindennapi hasznában. E véleményét 20 éven át folytatott pro bono ügyvédi munkája során szerzett tapasztalatai is megerősítik. Okleveles általános és igazságügyi mediátor, AVP-tréner, coach, CSDCS-facilitátor, tréningvezetői képzettséget szerzett. Németországban és Kanadában több alkalommal is tanulmányozta az AKK és AVR módszereit. A témakört érintő több hazai és nemzetközi pályázat vezetője, megvalósítója. Az immár a 10. évfolyamát kezdő szakokleveles mediátorképzés kidolgozója és szakvezetője, több nemzetközi és hazai rendezvény életre hívása kapcsolódik hozzá, főszervezője a "Mediáció Napja" című tematikus szakmai konferencia-sorozatnak. 2012-től elnöke az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutatóközpontnak, 2014-től tagja a „European Institute for Intercultural Communication & Diversity” nevű szervezetnek. 2017-től az MTA MAB Alternatív Vitarendezés és Konfliktuskezelés Munkabizottság elnöke, valamint az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle (AKV Európai Szemle) Szerkesztőbizottságának elnöke.
Digitális vitarendezés és a 4.0 világ című előadás összefoglalója
Csemáné Dr. Váradi Erika Phd. LLM, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, egyetemi docens, az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutató oktatója, egyetemi docens, az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutató Központjának elnöke előadásában a digitális vitarendezés, a digitalizáció és az információs társadalom, valamint a digitalizációból kirekesztett csoportok, az ún. digitális „Negyedik Világ” problematikájának legfontosabb üzeneteit foglalta össze.
Gondolatébresztőként Erich Pinchas Fromm filozófus jóslatát idézte, mely szerint „A múltban az jelentette a veszélyt, hogy az emberek rabszolgává válnak. A jövőben az jelenti a veszélyt, hogy az emberek robotokká válhatnak.” Hangsúlyozta, hogy a digitális vitarendezés számtalan lehetőséget ad az információs és kommunikációs technológiák (IKT technológiák) széleskörű alkalmazására, de ennek kapcsán sok kérdés és kétely merül fel arra vonatkozóan hogyan lehet az eddigieknél jobb megoldásokat adni a vitarendezésben. Ezen IKT-technológiákkal szemben – a kritikusok szerint – felmerülhetnek technikai akadályok (pl. hiányzó hardver, szoftver adattovábbítási problémák, minőségbeli hiányosságok) és megfigyelhetők bizonyos pszichológiai akadályok is.
tovább...
Az online térben történő vitarendezések ugyanis nem ölelnek fel valamennyi kommunikációs csatornát, nem kapunk elég információt a kommunikációs folyamatban szereplő másik személy (vagy más személyek) testbeszédéről, mimikájáról, továbbá e folyamatban tanúsított érzelmek nem vagy csak korlátozottan érzékelhetők, és az on-line mediációs folyamatban részes felek közötti bizalom kiépítése így sokkal nehezebb, mint a hagyományos mediációban. Kiemelte, hogy a technológiai fejlődéssel összefüggésben a minket körülvevő világ is változik, amely számos pozitív hatást is generál a vitarendezés területén. Ennek köszönhetően egyre biztonságosabb technikai megoldásokat lehet alkalmazni, mely elősegíti az innovációt és a dokumentálhatóságot. Az on-line vitarendezés összhangban áll a privát szférában, valamint a hivatali területeken is általánossá és mindennapossá váló on-line kommunikáció és az IKT-technológiák használatával. Kiemelkedően fontos aspektusként jelölte meg az on-line vitarendezésnek az idő és költséghatékonyságát.
Kiemelte, hogy a digitalizáció nem figyelmen kívül hagyható folyamat. Több - a társadalom változása szempontjából jelentős - következménye van. Mivel általánosan elterjedtté vált az internet használata, a technikai fejlődés a társadalom minden tagjára hatással van és generációs váltást indukál. Az internet-használat módja, mértéke egészen eltérően jelentkezik az egyes generációknál, az úgynevezett „veteránoknál”, „baby-boomereknél”, valamint az X, Y, Z és a legfiatalabb Alpha generáció csoportjainál. A fejlődés további következménye az IT paradoxon: a kollektív magány és a magány következményeinek kialakulása (depresszió, szenvedélybetegségek). Egy elgondolkodtató hazai felmérés szerint az IKT-technológiák használatára fordított idő heti átlaga megtöbbszöröződik, ezzel szemben a családi tevékenységre fordított átlagos heti idő jelentős csökkenést mutat - mondta.
Ismertette a technikai fejlődés következményeként kialakult információs társadalom mibenlétét, e társadalom kihívásait és e társadalom mellett és ellen szóló tényezőket. Az információs társadalom Yoneji Masuda, japán szociológus professzor definíciója szerint olyan „új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs – és nem az anyagi – javak termelése a hajtóerő.” E társadalomban az információ hatalmi tényezővé válik, a hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja. Az információs társadalom anyagi alapjait az új, erősen globalizálódó hálózati gazdaság adja, globalizált értékek jelennek meg. A társadalom átalakulásának infrastrukturális hátterében az IKT-technológiák állnak. A megszerzett „érvényes tudás” felezési ideje a fejlődés gyorsulása miatt lerövidül, ami folyamatos tanulási, továbbképzési kényszert generál az egyénekben. Jellemzője még e társadalomnak a hálózat (net) és az én (self) harca, amely „meta-szociális káoszhoz” vezethet. Mindezen tényezők együttes hatása és következménye, a társadalmi bizonytalanság növekedése. A megszerzett tudás időlegessége miatt a tervezhetőség és előrelátás csökken, egy új társadalmi egyenlőtlenségi rendszer jelenik meg - figyelmeztetett.
Manuel Castells, spanyol szociológus, kommunikáció- és globalizációkutató elméletére hivatkozva előadta, hogy az új e-exkluzív társadalom kizáró, kirekesztő jellegű, a háló szempontjából irreleváns helyek, emberek kizáródnak a hálóban lezajló áramlásból, a kizártak hátránya folyton nő, ami szegénységet indukál és létrejön a leszakadó „Negyedik Világ”, horizontális és vertikális szinteken.
Az előadó az on-line alternatív vitarendezés, on-line mediáció és a demokrácia fogalmait összehasonlítva több közös jellemzőt emelt ki: részvétel, felelősségvállalás, önkéntesség, egyenlőség, egyenrangúság. A felek önkéntes, szabad döntésük alapján fordulnak a mediátorhoz, mivel konfliktusban állnak, amelynek a feloldásával maguk nem tudnak megbirkózni. A mediáció során fontos, hogy a felek felelősséget tudjanak vállalni a konfliktus kialakulásáért, mert ezáltal kompetenssé válnak a konfliktus megoldására. A mediációban az egyenrangúságnak egyrészt a felek közötti viszonylatban kell érvényesülnie (a mediátor szakértelme lényeges, bármelyik fél által, hatalmi pozícióból tett békeajánlat nem vezet megbékéléshez), másrészt a felek és a mediátor közti kapcsolatnak is egyenrangúnak kell lennie, hangsúlyozva, hogy a mediátor fontos feladata a konfliktus mélyülésének megakadályozása, a vita megoldása felé tartó kommunikáció erősítése. A mediáció azonban kifejezetten ellentétes a kirekesztődéssel, mivel a tradicionális technikák, kör és konferencia modellek kulcsszavai a megbékélés, a felek aktív részvétele és a be- és visszafogadás. A mediáció és az alternatív vitarendezési megoldások sajátja az inkluzivitás, az adott közösségben lévő egyének sokszínűségének és bárminemű különbözőségének elfogadása és megbecsülése, és ezen keresztül az esélyegyenlőség biztosítása. Kiemelte, hogy az on-line vitarendezés körében feltétlenül figyelemmel kell lenni a mediáció alapvető sajátosságaira és biztosítani kell ezen alapelvek érvényesülését.
ROSA TABAN (SPEEDHOUSING)
Bemutatkozás: Rosa Taban a párizsi Panthéon-Assas egyetemen végzett, majd pedig vitarendezésre specializálódott, miután Genfben LL.M. képesítést szerzett Nemzetközi Vitarendezésből.Korábban jogtanácsosként dolgozott offline, tradicionális vitarendezési területen, a legutóbbi éveit annak szentelte, hogy elősegítse a digitális átalakulást különböző területeken, így a vitarendezés, a compliance és az ingatlanpiac területén. Jelenleg Rosa Taban egy ingatlanpiaci feltörekvő cég operatív igazgatója, valamint a LegITech & RegTech tanácsadó testületének és stratégiai bizottságának tagja, melynek fókuszában új projektek piacra való bevezetése áll.
A Rosa által legfontosabbnak tartott cél az, hogy eloszlassa a tévhiteket a hagyományos szektorokkal kapcsolatban, úgymint az igazságszolgáltatás területe annak érdekében, hogy annak fokozottabb megértését és hatékonyabb elérhetőségét elősegítse. “Nincsenek zárt ajtók, csupán behunyt szemek.”
Online vitarendezés Franciországban című előadás összefoglalója
A XXI. század embere mindent azonnal akar és igencsak fel tud háborodni, ha egy szolgáltatás ennek az elvárásnak nem felel meg. De mit is akarnak valójában a fogyasztók? Úgy tűnik, az elvárásaik már a vitarendezéssel kapcsolatban is megváltoztak. Nemcsak gyors és igazságos megoldást szeretnének, egyre hangsúlyosabban jelenik meg igényeik között, hogy a vitarendezés eszközei könnyen elérhetőek és egyszerűen használhatók legyenek. Rosa Taban, a Speedhousing operációs vezetője, az e-Just volt vezető jogtanácsosa és a párizsi Pantheon-Sorbonne Egyetem előadója a franciaországi vitarendezés új kihívásairól és az azokra adott válaszokról osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal.
Mindannyian érezzük, hogy körülöttünk a világ nagyon gyorsan változik – kezdte előadását. Egyrészt az üzleti életben a folyamatok felgyorsultak, de nemcsak a munkában, az élet egyéb területein is szembesülünk azzal, hogy gyors megoldásokat várnak tőlünk, így várunk el mi is másoktól ugyanilyen gyors válaszokat. Mindezek következtében új, eddigiekben nem létező és számarányában is sokkal több konfliktussal kell szembenéznünk. A mai világban csupán három klikkeléssel megvásárolhatunk egy árut az interneten, ezzel szemben, ha bármi probléma merül fel ezzel a villámgyors tranzakcióval kapcsolatban, a vitarendezés folyamata akár hosszú hónapokig is elhúzódik. Ezen helyzet kezelésére jött létre néhány online vitarendezési fórum Franciaországban, melyek segítségével az emberek könnyen, gyorsan, a hagyományos megoldásokhoz képest jóval kisebb költséggel rendezhetik vitás ügyeiket - mondta.
tovább...
A „Demanderjustice.fr” (Assistance before state courts) egy szolgáltatás, amely célja a jogszabályok ismeretében járatlan fogyasztók segítése, hogy ügyes bajos ügyeikben, jogi képviselő bevonása nélkül, a bírósági utat megelőzően képesek legyenek a másik féllel levelezés útján felvenni a kapcsolatot, így próbálva a jogvitát békés úton rendezni. Amennyiben a vitában mégsem születik megnyugtató megoldás, a szolgáltatás segítségével formalizált jogi szövegeket tartalmazó beadványokat tudnak készíteni, így közvetlenül a bírósághoz tudnak fordulni. A platformon a témakör kiválasztását, illetve a jogvita részleteinek megadását követően a platform küldi ki a hivatalos leveleket és vezeti végig a felhasználót a pert megelőző vitarendezési, illetve ha szükséges, a peres szakaszban – ismertette a rendszer lényegét.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért van erre szükség? Elképzelhető, hogy a másik fél egy egyszerű e-mailre nem reagálna, de ha egy formalizált, hivatalos levelet kap a másik féltől, nagyobb valószínűséggel fogja komolyan venni és válaszolni is fog rá.
A rendszer 2012-ben került bevezetésre olyan kis összegű ügyek kezelésére, melyek perértéke nem éri el a tízezer eurót és amely ügyekben a perrendtartás szerint a bíróságok előtt nincs ügyvédkényszer. A szolgáltatás igénybevétele teljesen ingyenes addig a pontig, míg az ügy a bírósághoz nem kerül benyújtásra. Az eddigi statisztikák azt mutatják, hogy a platformot használók 82%-a nyertesen került ki a jogvitából, az ügyek 30%-a már az első, peren kívüli szakaszban megoldódik.
Az „eJust.fr” egy választottbírósági on-line platform. A felek az egymással kötött szerződésben egy hagyományos választottbírósági klauzulával köthetik ki, hogy a szerződésből eredő jogvitájukra az eJust-ot vagy pedig a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot fogják-e igénybe venni. Ez a választás minden esetben végleges. Az eljárás teljes folyamata on-line zajlik, a platformot igénybe vevő különböző csomagok közül választhat. A szolgáltatás igénybevételének alapelve szerint az ügy előrehaladása során minél többet veszi igénybe az igénylő a döntőbíró idejét, annál többet kell a szolgáltatásért fizetnie (Pay-as-you-go).
A másik választottbírósági online platform a „FastArbitre”, mely kereskedelmi döntőbíráskodásra jött létre. 6 nyelven érhető el, igénybevétele szintén hagyományos választottbírósági klauzulával köthető ki. Az eljárás három szakaszra bontható: megelőző szakasz, választottbírósági szakasz és a választottbírósági határozat szakasza. A megelőző szakasz igénybevétele ingyenes, a többi szakasz esetén fizetnie kell az azt igénybe vevőknek. Ez a szolgáltatás 2016-tól érhető el. Az eddig benyújtott 150 ügy 90%-a az első szakaszban, tehát ingyenesen oldódott meg, csupán 10% került át a választottbírósági szakaszba. Habár a szolgáltatást igénybe vevőknek ez a helyzet előnyös, a szolgáltatást létrehozók részéről, ilyen arányok mellett, nem biztos, hogy kifizetődő ennek a rendszernek az üzemeltetése.
A TAAF (Family Affairs Arbitral Tribunal) a fentiektől eltérően családjogi ügyekben járhat el. Megalakulását Franciaországban élénk vita előzte meg, ellenzői ugyanis megkérdőjelezték a választottbíráskodás szükségességét ezen a területen. A téma sajátosságából adódóan a rendszer ötvözi az on-line és a hagyományos, személyes alternatív vitarendezés elemeit. Ez a legfiatalabb on-line alternatív vitarendezési fórum, mely 2018. júniusában jött létre. Jelenleg átlagosan havi 30 kérelem érkezik a platformra, naponta 1-2 kérelmet nyújtanak be.
Mit is várunk valójában az on-line alternatív vitarendezéstől? – tette fel a kérdést. A már működő igazságszolgáltatási rendszert szeretnénk on-line módon elérni vagy a már a kereskedelmi gyakorlatban megvalósult önszabályozó on-line alternatív vitarendezés lehetőségét szeretnénk kiterjeszteni más területekre, esetleg mindkettőt egyszerre?
A digitalizációval kapcsolatban nem lehet az oktatás szükségességét eléggé hangsúlyozni - folytatta. Ennek támogatása érdekében indított a Université Paris II Pantheon – Assas Egyetem egy új képzést „Digitális átalakulás és jogi technológia” néven, melynek egyik célja, hogy megismertesse a diákokat e terület fontosságával, valamint ösztönözze őket arra, hogy a jogi területen is indítsanak projekteket.
A digitalizáció számos bizalmi kérdést vet fel az ügyfelekben - mondta. Tudni szeretnék, hogy ki dönt az ügyükben on-line, annak milyen érdekeltségi rendszere van, milyen a tulajdonosi összetétele, milyenek az összeférhetetlenségi szabályok, illetve rendelkezik-e a szükséges tanúsítványokkal, stb. Egy-egy online vitarendezési fórum felállításánál alaposan át kell gondolni, hogyan alakítható ki a biztonságos pénzügyi működés anélkül, hogy ez esetleg veszélyeztetné a pártatlanságot vagy a jövőbeni működést. Meg kell határozni azt is hogy milyen kör számára legyen elérhető egy-egy ilyen rendszer: fogyasztók szolgáltatókkal szembeni jogvitájában vagy fordítva, vagy esetleg két magánszemély egymással szembeni jogvitájában? Végsősoron azt is célszerű eldönteni, hogy a rendszer használói részére igazságot akarunk szolgáltatni vagy mi is csupán egy újabb szolgáltatást nyújtunk, amivel kapcsolatban a fogyasztó megelégedettsége a fő szempont – zárta előadását.
ULLA WULFF KJAR – ONLINE DISPUTE RESOLUTION IN THE DANISH FINANCIAL COMPLAINT BOARDS
Bemutatkozás:Ulla Wulff Kjar a Koppenhágai Egyetemen végzett jogász szakon, majd pedig a Koppenhágai Üzleti Egyetemen szerzett MBA képesítést. Miután jogász szakképzettséget szerzett, Ulla Wulff Kjar különböző ügyvédi irodákban dolgozott, 2000-ben pedig a pénzügyi szektorban helyezkedett el, ahol 15 évig különböző cégeknél dolgozott. Feladatait többek között compliance területen, működési kockázatok területén látta el, valamint a dán szabályozási követelmények illetve európai uniós jogszabályok átültetésében vett részt. 2015. március 1-jétől a “The Danish Financial Complaint Boards” igazgatója. A Testület bankokkal, jelzálog hitelintézetekkel, befektetési szolgáltatókkal, valamint értékpapír és bróker cégekkel szemben benyújtott fogyasztói panaszokkal foglalkozik. Ulla Wulff Kjar digitalizálta a Testület ügykezelési rendszerét, a tárgyalásokat és optimalizálta a Testület munkafolyamatait és munkamódszerét. Ulla Wulff Kjar különböző alternatív vitarendezési fórumok hálózatának a tagja, így a Dán és Skandináv hálózatnak, a FIN NET-nek, és az INFO Network-nek is.
Az online vitarendezés Dániában című előadás összefoglalója
Ulla Wulff Kjar a Dán Pénzügyi Panaszkezelési Testület igazgatója. Vezetése alatt az elmúlt 3 évben jelentős informatikai fejlesztések történtek, ezek között kiemelkedő eredménynek tekinthető az ügykezelési rendszer digitalizálása, a Testület munkafolyamatainak és munkamódszerének optimalizálása. Előadásában bemutatta a Dán Pénzügyi Panaszkezelési Testületet, az elmúlt 3 év informatikai fejlesztésének folyamatát és a GDPR bevezetése okán az adatvédelem területén megtett lépéseket.
A Dán Pénzügyi Panaszkezelési Testület négy különböző pénzügyi szektorokra specializálódott különálló testületből áll: a „The Danish Complaint Board of Banking Services” (Dán Banki Szolgáltatások Panaszkezelési Testülete), „the Danish Mortgage Credit Complaint Board” (Dán Jelzáloghitelezés Panaszkezelési Testülete), „the Danish Complaint Board of Investment Funds” (Dán Befektetési Alapok Panaszkezelési Testülete) és a „Complaint Board of Danish Securities and Brokering Companies” (Dán Értékpapír Kereskedelmi Szolgáltatók Panaszkezelési Testülete). Ezek mindegyike saját alapító okirattal rendelkezik, munkájukat egy közös Titkárság segíti. A testületek élén egy-egy, korábban a legfelsőbb bíróságon működött bíró áll. Tagjait fele-fele részben fogyasztóvédelmi szervezetek és pénzügyi szolgáltatók jelölik. 2019. február 1-jétől az első három testület összeolvad, melynek neve ekkortól „The Danish Financial Complaint Board” (Dán Pénzügyi Panaszkezelési Testületre) változik. Ez várhatóan optimalizálni fogja a munkafolyamatokat, illetve a fogyasztók számára megkönnyíti majd a Testülethez való fordulást.
tovább...
A Testület által lefolytatott eljárás határideje a döntéshez szükséges releváns adatok beérkezésétől számított 90 nap. Az eljárás eredményét tekintve a benyújtott kérelem lehet részben vagy egészben megalapozott, illetve megalapozatlan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyek 40 %-ában a kérelmezők kérelmét megalapozottnak ítélik. A Testület nem jár el olyan ügyekben, mely más szerv hatáskörébe tartozik, illetve azokban sem, ahol egy másik testület vagy szerv az ügyben döntést hozott. Döntései nem kötelezők, a megalapozottnak vagy részben megalapozottnak ítélt döntései 30 napon belül megtámadhatók a kerületi bíróságokon. 30 napon túl, amennyiben egyik fél sem kezdeményezte a döntés felülvizsgálatát, a kérelmező kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtható okirattá történő nyilvánítását. A Testület döntése nem zárja ki a kérelmező azon jogát, hogy az ügyben bírósághoz forduljon, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a Testület döntéseinek jelentős részét végrehajtják a pénzügyi szolgáltatók - mondta.
2015. előtt a Testület munkáját hagyományos módon, papír alapon folytatta. Ulla Wulff Kjar igazgatói kinevezését követően változtatott ezen a helyzeten. Kezdeményezésére a Testület kifejlesztette, majd 2016. július 1-jén be is vezette, a hivatalos nemzeti dán személyazonosító rendszert („NEM ID”, mely magyarul egyszerű azonosítást jelent) ötvöző on-line platformot. A platform használatával a kérelmező a Testület honlapján keresztül benyújthatja a kérelmét, befizetheti az eljárási díjat, iratokat csatolhat, mindezt on-line módon.
A pénzügyi szolgáltató ugyanezen rendszeren keresztül nyújthatja be válasziratát, illetve ezen a rendszeren keresztül folyamatos visszajelzést kapnak a felek a döntési folyamatról, az ügy állásáról, valamint a Testület döntéséről. A rendszer legújabb technikai fejlesztése a videókonferencia bevezetése volt. A papírmentes megoldás sikerét támasztja alá, hogy míg korábban naponta 30-35 percet igényelt egy-egy ügy kezelése, mára ez 2-3 percre csökkent, míg egyes ügyek eljárási ideje 7 hónapról 5,5 hónapra csökkent. Az ügyfelek megelégedettsége is lényegesen növekedett az új rendszer bevezetése óta, tekintettel arra, hogy az új rendszer időt takarít meg számukra, használata egyszerű, valamint az adatátviteli környezet is biztonságos. Az új rendszer bevezetésének eredményeképpen a Testület sikeresen csökkentette költségeit, valamint a korábbi 10 fő helyett mostanra már 6 fő is képes ellátni a titkársági teendőket. Az elektronikus ügyiratoknak köszönhetően lényegesen lecsökkentek az eszközköltségek is. A projekt sikerét mutatja az is, hogy a digitalizáció teljes költsége nagyjából egy alkalmazott egy évi fizetésének felelt meg.
A legújabb kihívást a Testület számára a GDPR szabályozásnak (általános adatvédelmi rendeletnek) való megfelelés jelentette, melynek érdekében számos intézkedést vezettek be. Ezek közül legfontosabb példaként kiemelendő a Testület honlapjának adatvédelmi tájékoztató része, mely részletes információval látja el a fogyasztókat az őket megillető adatvédelmi jogokkal és eljárásokkal kapcsolatosan. Büszkék arra, hogy adatvédelmi szempontból a Dán Adatvédelmi Hivatal is biztonságosnak találta az on-line platformot – emelte ki.
A Dán Pénzügyi Panaszkezelési Testület által végrehajtott teljes digitalizáció példaértékű lehet sok más alternatív vitarendezési fórum számára is, különösképpen azok számára, akik a felgyorsult világunkban megnyugtató megoldást szeretnének találni a kor technikai és adatvédelmi szabályozással kapcsolatos kihívásaira – zárta előadását.
DR. KASTORY EDINA (MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI BIZTOS)
Bemutatkozás: Dr. Kastory Edina ügyvéd szakterülete a hírközlés és média. Több, mint két évtizeden keresztül szolgáltatók, hatóságok képviselőjeként, illetve szakértőként járt el civil és kormányzati rendszerek, frekvenciahasználati jogosultságok beszerzése, érkékesítése során, valamint jogharmonizációs illetve jogalkotási feladatokban. Korábban az Internetszolgáltatók Tanácsa mellett működő választottbíróság ajánlott választottbírója, majd a Hírközlési Állandó Választottbíróság alelnöke volt. 2015-től a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mellett a szakterület biztosi feladatait látja el.
A Fogyasztóvédelem és alternatív vitarendezés a hírközlés és a média területén című előadás összefoglalója
Az elmúlt években új kihívások, új trendek jelentek meg a média és a hírközlés területén, mely magával hozta a szektor korábbi szabályozásának felülvizsgálatát, ennek eredményeképpen pedig szemléletváltozás következett be a digitális világ fogyasztóvédelmében – hangsúlyozta előadásában Dr. Kastory Edina.
Az előadó a megjelentek köszöntését követően előadásában részletesen ismertette a témához kapcsolódó jogi környezetet, kitérve az európai és a hazai általános, valamint szektor-specifikus szabályozásra. Elmondta, hogy a hírközlés területén új kihívások jelentek meg, melyeket figyelembe kell venni a szabályozási keret felülvizsgálatakor. Ennek megfelelően a most elfogadásra kerülő Új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex lényeges változásokat tartalmaz. A kódex nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói érdekek előtérbe helyezésére és védelmére. A szabályozás célja, hogy a fogyasztók azonos szintű biztonságot kapjanak és hatékony védelemben részesüljenek az egész Unióban, továbbá minden fogyasztó megfizethető és megfelelő hírközlési szolgáltatásokhoz férhessen hozzá. A fogyasztóvédelmi szabályok megerősítése elősegíti, hogy a fogyasztók átlátható, naprakész és összehasonlítható információk birtokában hozzák meg döntéseiket.
tovább...
A jogviták alternatív rendezéséhez kapcsolódó jogi háttér kapcsán elmondta, hogy kiemelt jelentőségű, hogy ezek a fórumok tartós jellegű, az uniós követelményeknek megfelelő, független és átlátható működésű intézmények legyenek, ahol megfelelő szakértelem áll rendelkezésre. Hazánkban a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek előtt lehetséges.
Az érdekérvényesítéshez kapcsolódó trendek kapcsán bemutatta az egyes korosztályok jellemzőit. Általánosságban megállapítható, hogy bár mindenki volt már elégedetlen a szolgáltatójával, csak minden harmadik ember tesz panaszt. Az új trendek itt is megjelennek, a kutatási eredmények alapján a „Most” generáció jellemzően kritikus és határozott a szolgáltatások igénybevétele során, a hatékony és minőségi kiszolgálást és az érdemi megoldást keresik. Új kommunikációs csatornákat választanak, így például előnyben részesítik a különböző közösségi oldalakat. A szolgáltatói oldalt illetően elmondta, hogy az ügyintézés során legfőbb céljuk a fogyasztói elégedettség növelése és új ügyfelek toborzása. Ennek érdekében a szolgáltatók törekednek az igények mélyebb, átfogóbb megértésére és a testre szabott, élményszerű ügyintézésre.
Bemutatta a média és hírközlés területén eljáró biztos intézményét, kiemelte, hogy célja a fogyasztói érdekek védelme és a fogyasztói jólét előmozdítása. A biztos egy érdekvédő közvetítő fórumként működik, eljárása nem hatósági eljárás, konkrét ügyet, szolgáltatói tevékenységet nem vizsgálhat, társadalmilag jelentős érdeksérelem esetén jár el.
Az egyeztetési eljárásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ezen eljárások tárgya a médiatartalom, illetve hírközlési szolgáltatási magatartással okozott vagy ezzel fenyegető olyan érdeksérelem, mely jelentős számú fogyasztót, valamint méltányos vagy méltányolható fogyasztói érdeket érint. Az eljárási szabályok okán kiemelte, hogy a biztos nem egy klasszikus vitarendező fórum, nem hozhat határozatot, nem hozhat létre egyezséget a felek között, a biztos minden „érintettre” kiterjedően a szolgáltatóval maga egyezhet meg. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó panaszra induló eljárás során a biztos egyeztetést folytat a szolgáltatóval akár szóban vagy írásban, a panaszos bevonására pedig akkor kerül sor, ha azt a panaszos kéri és a biztos célravezetőnek találja. Amennyiben a biztos és az érintett szolgáltató között megegyezés születik, az egy megállapodásban írásban is rögzítésre kerül. A médiatartalom-szolgáltatásra vonatkozó panaszra induló eljárásokkal összefüggésben kiemelte, hogy itt a médiatartalom-szolgáltatók szakmai érdek-képviseleti vagy önszabályozó szervezete jár el, amely az érintett szolgáltató tekintetében „illetékes”.
Végezetül elmondta, hogy a 2016–2018. évek statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy évről évre csökken a hatáskörébe tartozó panaszok száma.
DR. MAYER ERIKA (INFOMEDIÁTOR – REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK ALTERNATÍV VITARENDEZÉSI FÓRUM), DR. PAULOVICS IVETT (URS DOMAIN DISPUTE CASE MANAGER MFSD IP DISPUTE RESOLUTION CENTER) ÉS DR. SZAMOSI KATALIN (SBGK ÜGYVÉDI IRODA)
Bemutatkozás: Dr. Mayer Erika ügyvéd, internet jogi szakértő, európai jogi szakjogász, akkreditált mediátor, a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja, választott döntnök a .eu és .hu domainekre vonatkozó alternatív vitarendezési eljárásokban.
Az internetjog, ezen belül az online szolgáltatások jogi kérdéseivel több, mint más-fél évtizede foglalkozik, a terület elismert szakértője. Alapvető szerepe van a .hu alatti domainekre vonatkozó szabályozás, joggyakorlat és a kapcsolódó alternatív vitarendezési eljárás kidolgozásában és 2005 óta vezeti az Infomediátor keretében a Regisztrációs Döntnök Alternatív Vitarendezési Fórumot.
A webshopokra vonatkozó jogi szabályozás újragondolásának kezdeményezője volt, melynek eredményeként vált lehetővé a hazai szabályozásban a fizikai boltoktól független online kereskedés megindulása.
Bemutatkozás: Dr. Paulovics Ivett ügyvéd és Avvocato a Milánói Ügyvédi Kamaránál. Dispute Case Manager - MFSD Intellectual Property Mediation and Arbitration Center and Academy (https://urs.mfsd.it), Milánó. Választottbíró (regisztrációs döntnök)- Czech Arbitration Court (CAC) ADR Center for Internet Disputes (www.adr.eu), Prága. Partner - FASANO PAULOVICS Societa tra Avvocati (www.fasano.pro), Milánó. Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) Rights Protection Mechanisms Working Group (www.icann.org), Los Angeles, valamint a European Communities Trade Mark Association (ECTA), Internet Committee (www.ecta.org), Brüsszel – tag.
Bemutatkozás: Dr. Szamosi Katalin az SBGK Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje, és az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke. 1980-ban végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Karán summa cum laude eredménnyel. 1980-tól az SBGK Ügyvédi Iroda jogelődjénél kezdett praktizálni ezt követően pedig az SBGK Ügyvédi Iroda tagja. 2002-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös Károly díjban, 2008-ban pedig a Gazdasági Versenyhivatal a Versenykultúráért díjban részesítette. Legnagyobb szakmai kitüntetését, a Jedlik Ányos díjat 2014-ben kapta meg. Számos szakmai szervezetnek vezetője és tagja, többek között a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Testület és a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja. Ezen kívül nemzetközi szervezetek bizottsági tagja, mint például az ECTA Internet Bizottsága, valamint domain vitáknál gyakori döntnök a WIPO és National Arbitration Forum. Fő területei a szellemi alkotások joga és az innovációhoz kapcsolódó beruházások és innovációval foglalkozó gazdaságok jogi tanácsadása. Angolul, németül dolgozik és tárgyalóképesen beszéli a nyelveket.
Körkép a domain vitarendezési megoldások hasonlóságáról és különbségéről című pódiumbeszélgetés összefoglalója
A pódiumbeszélgetés résztvevői: dr. Mayer Erika (Infomediátor – Regisztrációs Döntnök Alternatív Vitarendezési Fórum), dr. Paulovics Ivett (URS Domain Dispute Case Manager MFSD IP Dispute Resolution Center) és dr. Szamosi Katalin (SBGK Ügyvédi Iroda)
Dr. Mayer Erika kiemelte, hogy a domain vitarendezés a legrégebbi az online vitarendezési megoldások között, de ez természetes és érthető, mivel ahhoz, hogy a szolgáltatók az online világban megjelenjenek, a domain név regisztrációjára van szükség és ha vitáik vannak, akkor gyorsan és egyszerűen akarják és kell is azt megoldaniuk, nincs idő hosszú eljárásra, mert tudniuk kell, hogy az adott név alatt folytathatják-e a működést avagy sem. Erika a magyar Regisztrációs Döntnök Alternatív Vitarendezési Fórum nevű szervezetet vezeti és a „.hu” és „.eu” domain nevekkel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozik, ahol nem csak védjegy jogsértés esetén lehet eljárást indítani, hanem pl. szerzői jogsértés esetén is. Az eljárás során egy vagy komplikáltabb ügyekben háromszemélyes döntnöki tanács jár el. A döntés háromféle lehet: a domain név visszavonása, a domain név átruházása vagy a kérelem elutasítása. A döntés meghozatalát követő 30 napon belül lehet peres eljárást indítani, amely per a felek között zajlik majd.
tovább...
Dr. Szamosi Katalin két nagy vitarendezési fórum eljárásrendjét ismertette, melyeknél döntnökként maga személyesen is érintett. Egyrészt a genfi székhelyű WIPO-t (World Intellectual Property Organization) mutatta be, amely 1999. óta végzi tevékenységét, másrészt a minessota-i székhelyű National Arbitration Forum-ot, amely 1986. óta működik. A szervezetek felső szintű domain nevek vitája (így „.com”, „.org”) esetében járnak el, ezek közül a „.com” domain névvel kapcsolatos viták teszik ki az ügyek 70%-át. Mindkét fórum végez on-line vitarendezést és mindkét fórum esetében döntnök jár el. Ismertette, hogy kérelemre induló eljárásokról van szó, mely folyamat szabályait az úgynevezett UDRP határozza meg, a felek ahhoz kötve vannak. Hangsúlyozta, hogy az UDRP egy székhelytől, nemzeti jogtól és védjegytől független, egységes, nemzetek felett álló jog, ezáltal a viták egységes jogrendszer alatt vannak elbírálva. A döntéseket egy vagy háromszemélyes panelek hozzák, akikkel szemben nem állhat fenn kizárási ok. A kérelem kétféle lehet, védjegytörlésre vagy domain átruházásra irányulhat, azon túlterjeszkedni nem lehet, még az eljárási költség megtérítése sem kérhető. A panelek visszakérdezési, válaszadási és új bizonyítékok beszerzése iránti jogosultsággal rendelkeznek. Az eljárási határidő 14 nap, az eljárás írásban zajlik még a döntnökök között is, legfeljebb konferenciabeszélgetés keretében egyeztetik az álláspontjaikat.
Dr. Paulovics Ivett a milánói székhelyű URS (Uniformed Rapid Subsession) eljárását mutatta be, amely 20 éve kezel domain vitákat, az eljárás célja pedig az, hogy hatékony, gyors, és olcsó lehetőséget biztosítson a védjegy jogosultjának, így védjegybitorlás esetén egy domain név használata vagy egy weboldal felfüggesztésre kerülhessen. Ez a testület is felső szintű domain nevek esetében jár el („.web”, „.budapest”, stb.). Kérelemre indul az eljárás, a kérelmet angol nyelven kell benyújtani, azonban az eljárás nyelve a domain nevet regisztráló székhelyországának nyelvétől függ. A kérelem benyújtása után 2 napon belül megtörténik a formai vizsgálat, majd a regisztrátor értesítését követő 24 órán belül a domain nevet befagyasztják. A kérelem benyújtása során nincs lehetőség hiánypótlásra, a domain használónak 14 napja van az érdemi védekezésre, ennek hiányában a döntnök kijelölésre kerül és 3 napon belül dönt.
Az egyes domain vitarendezési lehetőségek bemutatása után a pódiumbeszélgetés résztvevői arról váltottak szót, hogy szerintük a GDPR mennyiben hatott a különböző vitarendezési eljárásokra.
Dr. Szamosi Katalin kifejtette, hogy a kérelem benyújtását követően a jogi érdekek figyelembevételével a National Arbitration Forum maga fordul a regisztrátorokhoz és bekéri az adatokat, és így jár el a WIPO is. A GDPR módosítása kapcsán a szakmai szervezetek tárgyalásokat folytatnak, ennek célja, hogy azon személy részére, aki kérelmet akar érvényesíteni, az adatok hozzáférhetőek legyenek.
Dr. Paulovics Ivett előadta, hogy az URS eljárásának menetében a GDPR hatályba lépése óta nem történt változás, az eljárás nem hosszabbodott meg, az adatbekérés gyorsan történik. Az adataikat továbbra is publikálják, mivel az ICANN nem adott útmutatást arra nézve, hogy mi legyen az adatokkal, a szabályok szerint viszont kötelesek publikálni azokat.
Dr. Mayer Erika elmondta, hogy a domain használó adatait a regisztrátortól vagy a nyilvántartótól lehet megkérni úgy, hogy az illető erre vonatkozó jogos érdekét igazolja. Problémaként említette, hogy amennyiben megindításra kerül az eljárás, majd kiderül, hogy olyan személy a domain használó, akinek valamilyen joga van a domain névre, akkor a kérelmező elveszíti az eljárási díjat is. A korábbi publikált döntéseket levették a weboldalukról és anonimizálják, amelynek időigénye miatt jelenleg még nem érhető el minden döntés.
Utolsó témaként a résztvevők arról beszéltek, hogy miért javasolnák az egyes alternatív vitarendezési fórumokat a klasszikus bíróságok helyett.
Dr. Szamosi Katalin elmondta, hogy a védjegyet sértő domain védjegybitorlási per tárgya lehet ugyan, de az ilyen eljárás hosszú, költséges és ehhez rengeteg felkészülés szükséges. Ha az elsődleges cél az, hogy a domain minél előbb törlésre vagy átruházásra kerüljön, akkor ajánlott az alternatív fórumot igénybe venni. Megjegyezte, hogy a pénzügyi szektor (Allianz, Credit Agriculture, Rotschild Bank, stb.) a maga 12%-os részvételi arányával nagyon aktív az on-line vitarendezésben és a szektorok közül az első helyen van, őket követi a divatszakma.
Dr. Paulovics Ivett kiemelte, hogy az on-line eljárás olcsó, hatékony és gyors, mivel az 23 nap alatt lezárul és felfüggesztésre kerül a domain név, ha a kérelemnek helyt adnak. A dr. Szamosi Katalin által említett statisztikához csatlakozva elmondta, hogy náluk kérelmezőként a divat- és a kozmetikai cégek állnak első helyen.
Dr. Mayer Erika arról beszélt, hogy az új Pp. nehézzé és költségessé tette a pereskedést, míg az ő eljárásuk ugyanolyan gyors és a korábbival megegyező költségű jelenleg is. Volt olyan ügy, amelyben 3 napon belül döntés született, ezzel nem versenyezhet a bíróság. Ugyan az eljárási költség megfizetésére nem lehet kötelezni a vesztes felet, de összehasonlítva egy peres eljárás költségével, még mindig megéri az ő eljárásukat választani. Emellett az eljárás során nincs ügyvédkényszer. Kitért arra is, hogy nem túl sok a bíróság által elbírált domain vita, nagyon kevés esetben fordulnak bírósághoz a döntnök döntésével szemben, sőt kúriai döntések mutatnak vissza döntéseikre. Komoly szerepe és jövője van ennek a vitarendezési eljárásnak. A domain viták összes platformja bebizonyította, hogy helyük van az on-line vitarendezési fórumok között – összegezte beszélgetésüket.
GÁBOR EDINA (AVR JUNIOR –DÍJ 2018. NYERTESE EGYÉNI KATEGÓRIÁBAN)
Bemutatkozás: Gábor Edina az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának joghallgatója, a hetedik szemeszterét töltöm az egyetemen. Első találkozása az alternatív vitarendezéssel jogi tanulmányaim megkezdése előtt az ELTE nyíltnapján tartott előadáson volt, ahol rendkívül felkeltette a téma az érdeklődését. Egyetemi tanulmányai során igyekszik megragadni minden lehetőséget, hogy minél többet tanulhasson az alternatív vitarendezésről és a mediációról. Részt vett a 2017-es Alternatív Vitarendezési Konferencián, valamint az idén ősszel megrendezett Connecting Bridges and Borders: Company Collaboration in Today’s Competitive Market című konferencián is. Az ELSA Magyarország tudományos tevékenységekért felelős alelnökekét főszervezője volt a 2018-ban megrendezett ELSA-MOKK Alternatív Vitarendezési Versenynek. Az elméleti tudás gyakorlati tapasztalattal való kiegészítése érdekében jogász gyakornokként tevékenykedett ügyvédi irodában, tavasz óta pedig a Magyar Nemzeti Bank Oktatási Igazgatóságán tölt be gyakornoki pozíciót, valamint tagja a Joghallgatók Önképző Szervezetének is.
A NEGYEDIK FÉL - A digitális forradalom hatásai a békéltetésre című előadás összefoglalója
Gábor Edina a digitális forradalom adta változásokat elemezte, különös tekintettel a bankszektorban bekövetkezett digitalizációra és a fintech térhódítására. Bemutatta hazánk első digitális bankját a GRÁNIT Bankot, ahol a VideóBanknak köszönhetően online számlanyitásra is lehetőség van, mindemellett a bank lehetőséget ad online panaszkezelésre is, szintén a VideóBank szolgáltatáson keresztül. Ebből kiindulva elemezte, hogy az alternatív vitarendezés terén milyen online lehetőségek állnak rendelkezésre, kiemelve az online alternatív vitarendezési platformot, és a Pénzügyi Békéltető Testület részvételét az online vitarendezési eljárásban. A PBT általános működését összevetette az online vitarendezéssel, és az e-mediáció térhódításával. Példaként hozta az e-mediáció világából a Virtual Mediation Lab-et, valamint technikai hátterét a ZOOM nevű kommunikációs programot. Vizsgálta továbbá, hogy a külföldön elterjedt online vitarendezési eszközöket mennyiben lehetne adaptálni a Pénzügyi Békéltető Testület működésébe, kiváltva a személyes meghallgatást egy élő videokonferenciával.
A nyertes pályamű: A NEGYEDIK FÉL - A digitális forradalom hatásai a békéltetésre
BALOGH NORBERT (AVR JUNIOR –DÍJ 2018. EGYÉNI KATEGÓRIA NYERTESE)
Bemutatkozás: Balogh Norbert a győri Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi karának végzős joghallgatója. Az évek során több alkalommal is ellátott demonstrátori tevékenységet, aminek köszönhetően gyorsan kialakult benne az érdeklődés a különböző tudományos és szakmai tevékenységek irányába. Így született meg több TDK tanulmánya (OTDK helyezéssel párosulva), illetőleg részt vett az Igazságügyi Minisztérium kutatási projektjében, boncolgatva a tulajdonjog és a közérdek kérdéskörét. Emellett az ELSA (European Law Students' Association) győri egyesületében az elnökség titkáraként lát el különböző feladatokat, illetve 2015 és 2017 között a Batthyány Lajos Szakkollégium tagja, illetve a Tudományos Tevékenységért Felelős Munkacsoport tagja volt. Több országos szintű versenyen szerepelt sikeresen. Elméleti ismeretei több szakmai gyakorlat általi munkatapasztalattal párosulnak. Tanulmányi eredményeire és fenti tevékenységeire tekintettel több alkalommal elnyerte az Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíját, illetőleg Dékáni Dicséretben is részesült. Alapvetően a magánjogi jogterületek foglalkoztatják, kiemelve a kötelmi és társasági jogot, illetve utóbbihoz kapcsolódóan a kereskedelmi és versenyjogot. Szakdolgozat témája az M&A-vel és a fúziókontrollal áll összefüggésben.
Alternatív vitarendezés 2.0 – avagy az online vitarendezés múltja, jelene és jövője című előadás összefoglalója
A pályázat kapcsán elkészített tanulmány az online vitarendezés összefüggéseit kívánja feltérképezni. Ehhez mindenekelőtt az alternatív vitarendezés elméleti és dogmatikai alapvonalainak megvonását végezte el, amit az e körben részletezett fogalmak által differenciált online dimenzió bemutatásával folytatott. Az online speciális területhez kapcsolódóan ezt követően olyan technológiai innovációs megoldásokról adott számot, amelyek az e módon történő vitarendezés sikerességéhez járulhatnak hozzá, illetve emelhetik azt egy minél magasabb nívóra. A tanulmány a levonható elméleti és gyakorlati következtetések összegzésével, továbbá egy végső okfejtéssel zárul, a jogászi szakmát érintő 21. századi kihívásokkal összefüggésben.
A nyertes pályamű: Alternatív vitarendezés 2.0- avagy az online vitarendezés múltja, jelene és jövője
DR. HOHMANN BALÁZS (AVR SENIOR –DÍJ 2018 NYERTESE EGYÉNI KATEGÓRIÁBAN)
Bemutatkozás: Dr. Hohmann Balázs a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának óraadója, valamint a környezeti ügyekben történő vitarendezéssel is foglalkozó Tudatosan a Környezetünkért Egyesület elnöke. Pro Scientia-, Óriás Nándor-díjas, Szamel Lajos és Rézler Gyula ösztöndíjas kutató, a Pécsi Tudományegyetem tehetségkövete. Kutatási területe a közigazgatási hatósági eljárásjog és annak speciális határterületei, így a hatósági eljárás átláthatósága és nyilvánossága, ennek keretében az ügyféli jogállás különleges (pl. civil szervezetek érdekegyeztető tevékenységéhez kapcsolódó) vonatkozásainak vizsgálata, valamint az alternatív vitarendezési módszerek érvényesülése a hatósági eljárás keretein belül. Pályázatának benyújtásával célja, hogy egy eddig kevéssé vizsgált területre – az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazására, alkalmazhatóságára a hatósági eljárásban – hívja fel a tudományos figyelmet és kutatási eredményei hozzájárulhassanak a témakör jogalkotási és alkalmazási kihívásainak sikeres teljesítéséhez.
Az alternatív vitarendezés lehetőségei a közigazgatási hatósági eljárás keretében című előadás összefoglalója
Dr. Hohmann Balázs a pályamunkájával arra vállalkozott, hogy azonosítsa és elemezze a hatósági eljárás rendszerébe illeszthető olyan döntéshozatali módszereket, amelyek a hazai jogszerű, a magyar jogi kultúrával összhangban álló, hatékonyan alkalmazható alternatív vitarendezési metódusokat is jelentenek egyben. Ezek hozzájárulhatnak a hatósági ügyben irányadó valós körülményekre, az ügyfelek és egyéb résztvevők szempontjaira tekintettel levő hatósági döntések megalapozásához. Kiemelten foglalkozott a mediáció és a hatósági eljárással összefüggő közvetítés elméleti aspektusaival és gyakorlatával, ezeknek a hatályos és a napjainkban megújuló általános hatósági eljárásjogban való leképeződésével.
A nyertes pályamű: Az alternatív vitarendezés lehetőségei a közigazgatási hatósági eljárásban
STEKLER KLÁRA, SZEPESI SZONJA, BERKÓ ATTILA (AVR JUNIOR- DÍJ 2018 NYERTESEI CSOPORTOS KATEGÓRIÁBAN)
Bemutatkozás: Stekler Klára a Bibó István Szakkollégium tagja, negyedéves joghallgató. A II. Alternatív Vitarendezési Konferencián (2017) az Alternatív vitarendezés a XXI. században című dolgozatával elnyerte az AVR Junior díjat. “A tanulmányaim során mindig is kifejezetten érdekeltek az interdiszciplináris területek. Jogi tanulmányaim mellett az ELTE-n pszichológiát is hallgatok, ezért az alternatív vitarendezés – mint a két tudományterület metszéspontjának – kutatása kifejezetten érdekes számomra. A tavalyi évben ennek elsősorban fogyasztóvédelmi vetületével foglalkoztam úgy, hogy igyekeztem figyelmet fordítani a technológiai változások e területre gyakorolt hatására. Így találtam rá az Európai Unió online vitarendezési platformjára. A tavalyi elméleti és empirikus kutatásom folytatásaként idén összehasonlító vizsgálatokat tudtunk végezni szerzőtársaimmal, elemezve az OVR felület trendjeit. Ezen túl pedig más aktuális kérdésekkel is kiegészítettük a kutatást. Olyan határterületeket vizsgáltunk (sharing economy), amelyeken a fogyasztóvédelmi mechanizmusok, illetve az OVR felület alkalmazhatósága nem egyértelmű.”
Bemutatkozás: Szepesi Szonja a Bibó István Szakkollégium tagja, harmadéves joghallgató. Mind a szakkollégiumon, mind az egyetem keretein belül a polgári jog és annak határterületei iránt érdeklődik. „Elsődlegesen a civilisztika és annak határterületei tartoznak az érdeklődési körömbe, többek között a beruházás- és a fogyasztóvédelem. A dolgozat során a fogyasztóvédelem elméleti alapjaira hagyatkozva kerestünk gyakorlati problémákra választ, többek között az online vitarendezésre és a sharing economy jelenségre reagálva. Az alternatív vitarendezés a 21. század elhagyhatatlan kelléke és jelentős vívmánya, ennek jelentőségének hangsúlyozását tartottuk szem előtt a dolgozat elkészítésekor.”
Bemutatkozás: Berkó Attila a Bibó István Szakkollégium tagja, végzős joghallgató. A szakkollégiumon belül elsősorban a közjogi és a jogelméleti kurzusokat részesítette előnyben, jelenleg adótanácsadó gyakornok. „A kutatási témán túlmutató végső célunk az alternatív vitarendezési kultúra ilyen módon történő mélyebb megismerése, és bizonyos elemeinek lehetséges elsajátítása volt. A mindennapi életben a fogyasztóvédelem területén kívül is hatalmas előnyt jelent, ha ismerjük a peres vitarendezés alternatíváit és használjuk, munkánkba és életvitelünkbe beépítjük annak mentalitását.”
Egységesítési törekvések a fogyasztóvédelem területén, különös tekintettel az online vitarendezésre és a sharing economy jelenségre című előadás összefoglalója
Kutatásuk egy korábbi kutatás tavalyi eredményeire épít, melynek következtében a B2C (business-to-consumer) és P2P/C2C (peer-to-peer, consumer-to-consumer) viszonyokból eredő vitarendezési lehetőségeket vizsgálták. A dolgozat a B2C viszonyokban általánosan az online vitarendezési tendenciákra koncentrált, míg a P2P kapcsolatok esetén a sharing economy jelenségre helyezték a hangsúlyt. A kutatás célja az Európai Unió egységesítésre irányuló törekvéseinek eredményeinek vizsgálata az előbb említett viszonyokra tekintettel. Konzekvensen összehasonlították a magyarországi tendenciákat az európai mutatókkal és annak megfelelően vonták le a következtetéseket.
A nyertes pályamű: Egységesítési törekvések a fogyasztóvédelem területén, különös tekintettel az online vitarendezésre és a sharing economy jelenségre