Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

MF 2005/2 Benczúr Péter - Rátfai Attila: Gazdasági fluktuációk Közép-Kelet-Európában - A tények

nyomtatás

Összefoglaló

Ebben a tanulmányban tizenkét közép- és kelet-európai ország makroökonómiai mutatóinak negyedéves dinamikáját vizsgáljuk. Különböző nominális és reálváltozók volatilitását, perzisztenciáját és az aggregát kibocsátással való együttmozgását dokumentáljuk. Legfőbb eredményeink a következők:

  • a fogyasztás igen volatilis
  • a kormányzati kiadások prociklikusak
  • a beruházások nagyon volatilisek
  • a nettó export kontraciklikus
  • az import prociklikus, az exporthoz képest sokkal nagyobb mértékben
  • az export leginkább a nyitott országokban prociklikus és perzisztens
  • a munkapiaci változók igen volatilisek
  • a foglalkoztatottak száma késleltetve követi a kibocsátást, és gyakran prociklikus
  • a reálbérek jellemzően prociklikusak
  • a termelékenység tipikusan prociklikus és egyidejű
  • a magánszektornak nyújtott hitelmennyiség prociklikus, és jellemzően késleltetett
  • a fogyasztói árszint kontraciklikus, és jellemzően késleltetett
  • az infláció ciklikussága nem egyértelmű, de a kibocsátáshoz képesti relatív volatilitása alacsony
  • a nettó tőkeáramlások jellemzően megelőzik a ciklust, prociklikusak és alacsony a perzisztenciájuk
  • a nominálkamatok jellemzően simák és perzisztensek
  • a nominálárfolyam perzisztensebb, mint a reálárfolyam

Általánosságban elmondható, hogy a térség országaiban a gazdasági kilengések nagyobbak, mint a fejlett országokban, és hasonló nagyságúak, mint a feltörekvő piacokon megfigyeltek. Ez különösen igaz a magánfogyasztásra. A változók együttmozgásai azonban nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Fontos kivételt képez a kormányzati fogyasztás, ami a fejlett országokkal ellentétben a térségben jellemzően prociklikus. Vizsgálatunk azt is mutatja, hogy Horvátország és az új EU tagok összességében elég hasonló fluktuációs tulajdonságokkal bírnak, mint a fejlett országok. A legnagyobb eltéréseket Bulgária, Románia és Oroszország jelenti, különösen a munkapiaci, árszint és árfolyam változók esetében. A többi országot tekintve, a ciklikussági mutatók sok esetben igen homogén képet mutatnak.

Csak angol nyelven érhető el.

WP 2005/2