Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A Monetáris Tanács állásfoglalása a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványhoz

nyomtatás

A hazai pénzügyi rendszer működését stabilitás jellemzi. Emellett fokozatosan erősödnek a potenciális kockázatokat hordozó folyamatok. A továbbra is fennálló makrogazdasági egyensúlytalanságból eredő kockázatokat mindezidáig a kedvező nemzetközi pénzpiaci folyamatok enyhítették. A nemzetközi befektetői környezet esetleges hirtelen megváltozása ezért jelentős veszélyforrás lehet. A pénzügyi közvetítőrendszer működését új típusú kockázatok fokozatos megjelenése és tudatos vállalása jellemzi. Ugyanakkor a bankrendszer jövedelmezősége kiemelkedő és tőkehelyzete stabil.

A világgazdaság kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok az előző jelentés óta érdemben nem változtak. A globális egyensúlytalanság fennmaradása tekinthető az egyik legfontosabb makrogazdasági stabilitási kockázatnak. A hazai alapvető gazdasági folyamatok nem javultak kellőképpen. Bár az áruforgalmi és szolgáltatási egyenleg javult, a gazdaság külső finanszírozási igényének jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható. A legnagyobb kockázatot az államháztartás hiánya jelenti, amely a makrogazdasági helyzet legkritikusabb pontja. A konvergenciaprogramban megfogalmazott deficit-csökkentési terv teljesítése szükséges ahhoz, hogy a befektetői bizalom megerősödjön.

Magyarország számára mindeddig megkönnyítette az egyensúlytalanságok kezelését a kedvező nemzetközi befektetői környezet. A fejlett gazdaságok ugyanis immár évek óta alacsony inflációs- és kamatszintek mellett működnek és részben ennek köszönhetően a feltörekvő piacokat is történelmileg alacsony kockázati prémiumok jellemzik. Az egyik legjelentősebb kockázatot a fejlett piacok alacsony kamatszintjének vártnál gyorsabb növekedése jelenti. Mindezek következtében az esetlegesen megnövekvő kockázati prémiumok a magyar gazdaság finanszírozását és növekedési lehetőségeit is negatívan befolyásolhatják.

A pénzügyi közvetítő rendszert mind keresleti, mind pedig kínálati tényezők miatt a hitelkockázatok dinamikus felépülése jellemzi. A vállalatok korábbiaknál kedvezőtlenebb gazdasági környezethez való lassú alkalmazkodása esetén a lefelé irányuló jövedelmezőségi kockázatok miatt romolhat a banki hitelportfolió minősége. A háztartási szegmensben az adósságterhek jelentős növekedése miatt a jövőben a legnagyobb kockázatot a reáljövedelem alakulásából származó bizonytalanság jelenti.

A pénzügyi közvetítés mélyülésével párhuzamosan a bankok új, magasabb kockázatú, és hiteltörténettel nem rendelkező ügyfélcsoportok felé fordulnak, ugyanakkor a piacszerzési stratégiájuk és az erősödő verseny hatására hitelezési feltételeik lazítására kényszerülnek. Emellett különösen kockázatos, hogy az újonnan folyósított hiteleken belül a természetes fedezettel nem rendelkező háztartások és vállalatok esetén egyre növekvő részesedéssel bír a devizahitelezés. A devizahitelezés felerősödése azért is kockázatos, mivel a likviditáskorlátos ügyfelek közül olyan hitelfelvevők is forráshoz jutnak, akik a forintfinanszírozásból kiszorulnak. Az új piacokra lépés és a devizahitelezés miatt növekszik annak valószínűsége, hogy a bankok nem képesek az ezzel együtt járó többlet kockázatokat pontosan felmérni és az árazásban érvényesíteni.

A bankrendszer évek óta nemzetközi összehasonlításban is magas jövedelmezőséggel és stabil tőkehelyzettel működik. A kedvező képet árnyalja, hogy a magas jövedelemhez egyszeri tényezők is hozzájárultak. A lakáshitelezés dinamikájának visszaesése és az alacsonyabb kamatszint már rövidtávon is mérsékeltebb jövedelembővülést vetít előre. Amennyiben a bankokkal szemben támasztott jövedelmezőségi elvárások magas szinten stabilizálódnak, akkor ez növekvő kockázatvállalásra ösztönözheti őket. Ezt a feszültséget azonban a bankok mérsékelhetik azzal, hogy a negatív jövedelmezőségi hatásokat a jövőben a költséghatékonyság tudatos javításával ellensúlyozzák.

Budapest, 2005. április 25.

                                                                                    Magyar Nemzeti Bank

                                                                                        Monetáris Tanács