1) A Monetáris Tanács a 2012. január 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint 2012-ben stagnál a gazdaság és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az előrejelzés horizontján mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések és az árfolyamgyengülés hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat dominánssá a fogyasztóiár-index alakulásában.
Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. A bérkompenzáció tompítja a minimálbér-emelés inflációs hatását, ugyanakkor a kockázati megítélés romlása miatt gyengébb árfolyam rontja az inflációs kilátásokat. A Monetáris Tanács különös figyelemmel kíséri a fogyasztóiár-index mellett az adószűrt maginfláció alakulását, ami továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jelez.
A globális növekedés lassulása, valamint az eurozóna adósságválsága kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafogja, és rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait is. Az eurozóna adósságválságának kiterjedése és az európai bankrendszert övező kockázatok növekedése a hazai hitelfeltételek szigorodásához vezetnek. A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. A gyenge árfolyam, a bizonytalan jövedelemkilátások és az indirektadó-emelések miatt tartósan alacsony fogyasztás várható. Az idei költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések is jelentősen fékezik a belföldi keresletet, ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához.
Hazánk kockázati megítélését mindenekelőtt az IMF hitel-megállapodás körüli események határozták meg: így többek között a hitelkérelem elindítására vonatkozó kormányzati szándékról szóló kommunikáció változása, valamint a nemzetközi szervezetek által a megállapodás előfeltételeként kikötött, aggályosnak talált jogszabályok megváltoztatására felszólító üzenetekre reagáló kormányoldali nyilatkozatok. A kormány és a nemzetközi szervezetek közötti feszültség fokozatos kiéleződésével párhuzamosan romlottak a mutatók, majd a január 4-5-i, kifejezetten turbulens napokban tetőző negatív tendencia a megegyezés melletti kormányzati kommunikációval megfordult és javulásnak indult. A kormányzati kommunikációban megjelenő, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás melletti egyre erősebb elkötelezettség érezhető javulást eredményezett az országkockázat alakulásában, így az elmúlt napokban már a megítélésünk javulása volt domináns. Ugyanakkor az erős bizonytalanság és a magas piaci volatilitás továbbra is fennmaradt.
A Monetáris Tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében.
A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A Monetáris Tanács szükség esetén kész a rendelkezésére álló eszközöket a fenti célok érdekében alkalmazni.
Fentiekre tekintettel a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. február 15-én 14 órakor jelenik meg.
A Monetáris Tanács közleménye az inflációs cél 2011-es teljesüléséről
Az éves átlagos infláció 2011-ben 3,9 százalék, amely 1 százalékkal alacsonyabb, mint a megelőző évben volt. Az infláció az év nagy részében a 3 százalékban meghatározott inflációs cél körüli +/-1 százalékos toleranciasáv felső szélének közelében ingadozott.
A fogyasztói-árindex az év első felében elsősorban a 2010-es év végétől induló feldolgozatlan élelmiszer- és olajár-sokk következtében haladta meg az inflációs célt. A világpiaci élelmiszerárak tartós emelkedése begyűrűzött a feldolgozott élelmiszerek áraiba, továbbá az olajár emelkedése megjelent a hazai üzemanyagok áraiban is. Ezen hatások eredőjeként a fogyasztóiár-index az év első felében 4 százalék körül alakult. A gyenge belső kereslet, illetve a laza munkaerőpiac ár- és bérleszorító hatásának köszönhetően a költségsokkok másodkörös hatása csak tompítottan jelent meg a fogyasztóiár-indexben.
Bár az év második felében a költségsokkok inflációt emelő hatásának fokozatos kifutása, illetve a továbbra is gyenge belső kereslet a fogyasztóiár-index csökkenése irányába hatottak, az indirekt adókat érintő intézkedések ismét az infláció gyorsulását eredményezték. Hazánk kockázati megítélésének nyár végétől megfigyelhető trendszerű romlása a forint árfolyamának érdemi gyengüléséhez vezetett, ami közvetlenül emelte az importtermékek árát. A gyenge belső kereslet ugyanakkor több termékkör esetében csak kisebb mértékű áremelésre adott lehetőséget, így a számottevően gyengébb árfolyam inflációs hatása összességében mérsékeltnek tekinthető.
A monetáris politika hosszú távon az árstabilitás fenntartásával és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud leginkább hozzájárulni a kiszámítható makrogazdasági környezethez és a gazdasági növekedéshez. A hosszabb távú inflációs kilátásokat megragadó mutatók az év egésze során visszafogott inflációs nyomást jeleztek. A 2011 során fenntartott monetáris kondíciók és a folyamatosan gyenge belső kereslet mellett alacsony a kockázata, hogy az inflációs sokkok tartós, másodkörös hatásokkal járjanak. A Monetáris Tanács a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztói-árindex középtávon az inflációs céllal összhangban alakuljon.
Budapest, 2012. január 24.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank