Budapest, 2016. december 21. – Az egyre élénkebb és fejlettebb jelzáloglevél-piac segítheti a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteltermékek elterjedésén és a kamatköltségek csökkenésén keresztül a lakossági lakáshitelek egészséges szerkezetű növekedését. 2016 folyamán három új jelzálogbank alakult és több sikeres jelzáloglevél-kibocsátás is megvalósult. Az MNB által 2015 júniusában bejelentett és 2017. április 1-jétől előírt Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) biztosítja a bankrendszerben a lakossági jelzáloghitelek jelzáloglevelekkel történő hosszú lejáratú, stabil finanszírozását. Az élénkülő lakáshitelezés azonban szükségessé teszi a stabil finanszírozási követelmények növelését: a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján 2018. október 1-jétől a JMM-előírás elvárt szintje 15-ről 20 százalékra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankrendszeri forint eszközök és források közötti lejárati eltérés mérséklése érdekében 2015 júniusában rendeletet alkotott. A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM) szabályozó rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, stabil, jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A szabályozás kihirdetése óta a piaci szereplők jelentős alkalmazkodást hajtottak végre: 2016 folyamán három új jelzálogbank alakult, 2016 őszén pedig az első új jelzáloglevél-kibocsátások is megtörténtek.
Az élénkülő lakáshitelezés miatt és a jelzálogbanki, illetve a refinanszírozási infrastruktúra kiépülését követően szükségessé válik a JMM-előírás szigorítása. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának döntése értelmében 2018. október 1-jétől a JMM-szabályozás négy területen változik. A JMM minimum elvárt szintje 15-ről 20 százalékra emelkedik, így a bankok mérlegen belüli lejárati eltérése tovább mérséklődik, és a várható jelzáloglevél-kibocsátásoknak köszönhetően tovább mélyülhet a jelzáloglevél-piac. A szigorúbb szabályozás alapján a beszámítható források elvárt futamideje 1-ről 2 évre emelkedik, illetve a bankok által megvásárolt jelzáloglevelek részlegesen „nettósításra” kerülnek a rendelet szerint beszámítható forrásokkal szemben, ami a rendszerszintű, bankszektoron kívüli forrásbevonásra ösztönzi a piaci szereplőket. Végül, 2018 októberétől a lakás-takarékpénztárak által lejegyzett jelzáloglevelek valódi stabil forrásbevonásként vehetők figyelembe. A MNB a módosuló rendelet kapcsán széles körben konzultált az érintettekkel, köztük a Bankszövetséggel és az Európai Központi Bankkal.
Az új előírásoknak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankoknak. A következő másfél évben összesen csaknem 600 milliárd forintnyi új jelzáloglevél-kibocsátás valósulhat meg. Az egyre élénkebb és fejlettebb jelzáloglevél-piac segítheti a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteltermékek elterjedésén és a kamatköltségek csökkenésén keresztül a lakossági lakáshitelek egészséges szerkezetű növekedését.
Az MNB rendelet szövege várhatóan 2016. december végén jelenik meg a Magyar Közlönyben.