Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Erős lakáspiaci kereslet, fokozatosan alkalmazkodó kínálat

nyomtatás

Budapest 2017. november 10. - 2017 első féléve során a hazai lakáspiacot tovább erősödő keresleti feltételek és fokozatosan alkalmazkodó kínálat mellett a hazai lakásárak emelkedése jellemezte. A lakáspiac keresleti oldalán gyakorlatilag minden tényező az élénkülés irányába hat: a nagy volumenű bérkiáramlás, a növekvő megtakarítások és a munkaerőpiaci mutatók javulása az új lakáscélú hitelvolumenek 34 százalékos éves alapú növekedése mellett mentek végbe. Az újlakás kínálat fokozatos alkalmazkodást mutat, azonban a fejlesztések mintegy 41 százalékát időbeli csúszás jellemzi, így Budapesten az új lakások nagyobb számú átadására 2018 végén lehet számítani. 2017 első félév végén a hazai lakásáremelkedés országos átlaga az MNB lakásárindex értékei szerint kissé meghaladta a 15 százalékot éves alapon. A fővárosban lassul, míg a kisebb településeken gyorsult a lakóingatlanok drágulásának üteme. A hazai lakásárak szintje összességében még elmarad a gazdasági fundamentumok által indokolttól, viszont a piac folyamatos nyomon követése elsősorban az élénkülő hitelezés és a megemelkedett fővárosi lakásárak miatt azonban elengedhetetlen.

2017 első féléve során erős piaci kereslet és fokozatosan alkalmazkodó kínálat mellett folytatódott a hazai lakásárak emelkedése. Az éves nominális lakásár-drágulás az MNB lakásárindex értékei szerint kissé meghaladta a 15 százalékot, ami közel hasonló dinamikát jelent a 2016-os évhez képest. Reálértelemben 12,8 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető a vizsgált időszakban, amely növekedés rövid távú előrejelzésünk szerint 2017-ben még folytatódhat, de valamelyest lassabban, mintegy 11 százalékos éves dinamikával. Számításaink szerint országos átlagban a lakásárak szintje a folyamatos emelkedés ellenére is a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodik. Budapesten a lakásárak már elérték az egyensúlyinak tekinthető szintet, így annak ellenére, hogy nem beszélhetünk jelentős túlértékeltségről, a fővárosi piac szoros nyomon követése elengedhetetlen.

A hazai lakáspiac földrajzi alapon és a települések mérete szerint is heterogén képet mutat. Míg a 2014-es lakáspiaci fordulatot követően a piaci forgalom és a lakásárak tekintetében is Budapesten tapasztalhattuk a legnagyobb növekedést, addig 2017-től az előbbitől eltérő folyamatokat lehet megfigyelni. A fővárosban fokozatosan mérséklődik a lakásárak éves dinamikája. A 2017 első félévi 14,6 százalékos éves drágulás már jelentősen elmarad az egy évvel ezelőtti, mintegy 27 százalékos árdinamikától. Budapesten – a megnövekedett áraknak is köszönhetően – a lakáspiaci tranzakciók száma is csökkenést mutat. A községekben viszont gyorsult a lakásárak növekedése, és a piaci forgalom is bővült.

A lakáspiac keresleti oldalát meghatározó tényezők 2017 első féléve során tovább javultak. A háztartások reáljövedelme évek óta stabil 3–4 százalékos emelkedést mutat, míg a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatók is historikus szintekre javultak. A háztartási szektor kedvező jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete így a piac folytatódó élénkülése irányába hatnak, míg az élénk bérkiáramlás a szektor megtakarításait is nagy mértékben megemelte.

A kedvező keresleti feltételek a lakáscélú hitelezésben is érvényesülnek. 2017 első féléve során az új lakáscélú hitelszerződések volumenének folyamatos bővülésével párhuzamosan nőtt a lakásvásárlások hitelből való finanszírozásának szerepe. Az új kibocsátású lakáscélú hitelek volumene 34 százalékkal bővült éves alapon, míg a lakásvásárlás céljából felvett hitelek száma a piaci tranzakciók arányában tovább emelkedve már valamivel 40 százalék felett tartózkodott. Az új szerződéseken belül egyre nagyobb arányt képviselnek az új lakás építése vagy vásárlása céljából felvett hitelek. A lakáshitelezés GDP-arányos szintje összességében európai és régiós összehasonlításban is alacsony Magyarországon, a hitelezés bővülésére így jelentős tér áll még rendelkezésre. A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a lakáshitelek standardjai nem változtak érdemben. A lakáshitelek átlagos kamatfelára a változó és fix kamatozású termékek esetén is csökkent valamelyest, utóbbi típusú termékek felára azonban még mindig magasabb az előbbiekénél, míg összességében a felárak szintje a régiós átlagot is meghaladja.

A lakáspiac kínálati oldalát fokozatos alkalmazkodás jellemzi. Országos szinten a kiadott építési engedélyek 2016-ban megfigyelhető hirtelen megugrását követően immár az újonnan épített lakások száma is mintegy 42 százalékkal nőtt a félév során az előző év azonos időszakához képest. A jelenleg építés alatt álló fővárosi újlakás-projektek várható befejezése alapján az átadások 2018. év végén ugorhatnak meg. Míg 2017-re összesen 3,2 ezer, addig 2018-ra 7,7 ezer új lakás befejezése és átadása várható Budapesten. Azonban a projektek 41 százalékában időben eltolódott az átadás tervezett időpontja, az épülő új lakások átlagosan valamivel több mint fél évet csúsznak. A lakáspiac kínálati oldalán továbbra is nehézséget jelent az építőipari vállalkozások által érzékelt munkaerőhiány, míg az új lakások várható értékesítési idejének növekedése a fejlesztők alkupozíciójának kismértékű romlását jelezheti. A lakásárak növekedési üteme egyelőre meghaladja az építési költségekét, ami kedvező a fejlesztőkre nézve. A költségek esetleges gyorsuló növekedése azonban a jövőben ezt az ösztönző erőt mérsékelheti.

A hazai lakáspiacot összességében erős keresleti környezet és fokozatosan alkalmazkodó kínálat jellemzi. A lakásárak az évek óta tartó dinamikus növekedés ellenére a gazdasági fundamentumok alatt tartózkodnak. A lakáspiac területi eltérései és a hitelezés szerepének emelkedése azonban felhívják a figyelmet a piac szoros nyomon követésére.

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/lakaspiaci-jelentes