Budapest, 2017. június 27. – Az MNB ma közzétett határozatában 17 millió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy az üzletkötő egyes befektetési jegyek megvásárlására bennfentes információ felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – piacmonitoring tevékenysége során észlelt gyanú miatt – hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett egyes befektetési alapokat érintően egy magánszemély tőzsdei megbízásai megvalósítottak-e tiltott bennfentes kereskedelmet.

Az MNB a jelen ügyben a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a magánszemély bizonyos befektetési jegyek tőzsdei megvásárlására bennfentes információk – tőkepiaci törvény által tiltott – felhasználásával több alkalommal adott tőzsdei megbízást. A vizsgálat alá vont személy ugyanis egy befektetési szolgáltató üzletkötőjeként az általa megismert ügyfélmegbízások teljesítése (jóváhagyása és tőzsdére történő továbbítása) előtt ugyanazon pénzügyi eszközökre vonatkozóan ellenirányú tőzsdei megbízásokat adott, mely tevékenységével nyereséget realizált (ún. front running típusú visszaélés).    

Bennfentes információnak tekintendő minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos lényeges információ, mely nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. A tőkepiaci törvény, valamint a vonatkozó uniós rendelet szerint – többek között – a bennfentes információ felhasználásával kötött ügylet bennfentes kereskedelemnek minősül, melyet jogszabály tilt és szankcionálni rendel.

Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában 17 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az érintett magánszemélyt és bennfentes kereskedelem gyanúja miatt feljelentést tett a nyomozó hatóságnál.

A bírságösszeg meghatározásánál az MNB elsődlegesen az értékelte, hogy a bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülményként vette továbbá figyelembe, hogy a magánszemély a tőkepiac tisztaságának követelményét sértő magatartását huzamosabb időn keresztül, egy befektetési szolgáltató üzletkötő munkatársaként tanúsította, akitől különösen elvárható, hogy befektetési döntései kizárólag nyilvános információkon alapuljanak. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a jogsértő tevékenység – alacsony volumene miatt – a tőkepiac biztonságos működését csekély mértékben érintette.

Magyar Nemzeti Bank