Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Közlemény a Monetáris Tanács 2017. január 24-i üléséről

nyomtatás

1)     A Monetáris Tanács a 2017. január 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. január 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki kamatláb

Korábbi mérték (százalék)

Változás (bázispont)

Új mérték (százalék)

Jegybanki alapkamatláb

0,90

nem változott

0,90

Egynapos jegybanki betét kamatlába

-0,05

nem változott

-0,05

Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába

0,90

nem változott

0,90

Egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába

0,90

nem változott

0,90

 

2)     Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. február 8-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan megszűnik. Az előrejelzési időszakban az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki célt.

2016 decemberében az infláció részben bázishatások miatt tovább emelkedett és a jegybanki várakozásnak megfelelően alakult. Az alapfolyamatot jellemző mutatók lényegében nem változtak. A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül – várakozásaink szerint – kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. A historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index csak lassan közelíti meg az inflációs célt, és előrejelzésünk szerint 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

A havi indikátorok alapján 2016 negyedik negyedévében folytatódott a hazai gazdaság növekedése. Novemberben a kiskereskedelmi forgalom tovább nőtt, az ipari termelés kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kis- és közepes vállalatok hitelállománya a harmadik negyedévben 7 százalék körüli ütemben bővült, és éves összehasonlításban már a teljes vállalati hitelállomány is növekszik. A háztartások hitelállományában a tavalyi év során bekövetkezett fordulat tartósnak bizonyult. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. Az év végén is gyors bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának további élénkülése várható, amelyet a korábbi évek elhalasztott fogyasztási kiadásainak realizálódása is támogat. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton a tavalyi érték közel felére csökken. A Monetáris Tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében nyugodt volt a nemzetközi pénzpiaci hangulat, a kockázati mutatók kismértékben csökkentek, bár egyes feltörekvő országokban jelentős feszültség volt tapasztalható. A Fed és az EKB decemberben eltérő irányultságú monetáris politikai döntéseket hozott. A Fed a várakozásokkal összhangban kamatemelésről határozott, és előretekintve is egy szigorúbb pálya felé mozdult el. Az EKB ezzel szemben az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött. Az azóta beérkezett adatok alapján a fejlett régiókban az infláció emelkedett az elmúlt hónap során. Ezen tendencia folytatódása újabb kihívás elé állíthatja ezen országok jegybankjait.

A fejlett piaci tőzsdeindexek többsége enyhén emelkedett, míg a hosszú lejáratú állampapírhozamok vegyesen alakultak. A forint árfolyama erősödött az euróval szemben. A hazai állampapírpiaci hozamok közül az egy évnél rövidebb futamidők esetében csökkenés volt tapasztalható, míg a hosszú hozamok emelkedtek. A három hónapos betét állományának korlátozása révén kiszoruló likviditás jelentős hatást gyakorolt a pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikusan mély szintre, 30 bázispontra csökkent, valamint a devizaswappiaci forint hozamok is nagymértékben mérséklődtek.

A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során érdemben csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács 2016. decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát, ami a Monetáris Tanács várakozása szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 márciusában dönt a 2017. második negyedév végi szintről.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, míg az infláció fokozatosan célra emelkedik. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan megszűnik. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2017. január 24.