Magyarország fejlődéséhez erős, stabil, versenyző, innovációkra nyitott, egészséges és a közbizalmat élvező pénzügyi szektorra van szükség. Ennek kialakítása, illetve megőrzése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata, amelyhez számos makro- és mikroprudenciális eszköz áll a rendelkezésére. Az MNB 2014-2019-es időszakra szóló felügyeleti stratégiáját 2014 júliusában fogadta el a Pénzügyi Stabilitási Tanács. Ezen időszakban a Felügyelet jegybankba történő teljes mértékű integrálása volt az egyik legnagyobb kihívás, amely maradéktalanul megtörtént. Az MNB egyik legfontosabb feladata volt, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa, erősítse a pénzügyi stabilitást, illetve szükség esetén kezelje a pénzügyi rendszert érő sokkok hatásait. Ez csak az MNB különböző területeinek egymásra épülő és egymást támogató munkájával volt hatékonyan megvalósítható.
2019 végén a Pénzügyi Stabilitás Tanács elfogadta a 2020-2025-re vonatkozó új felügyeleti stratégiát (Stabilitás és bizalom 2.0), amely szervesen illeszkedett mind az MNB Alapokmányában foglaltakhoz, mind a korábbi stratégiához, mintegy folytatva, fejlesztve az ott megfogalmazott és mind a mai napig tartható célokat, kiegészítve az újabb kihívásokkal. A Felügyelet jövőképe – a piaci változásokra, trendekre is reflektálva – a fejlődő, versenyző, egészséges pénzügyi szektor, illetve az ezt támogató, formáló, hatékonyan felügyelő MNB. A Felügyelet küldetése a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása és mélyítése, kiemelt fókusszal a fogyasztóvédelemre, digitalizációra és fenntarthatóságra.
A Stabilitás és Bizalom 2.0 felügyeleti stratégia elfogadását és végrehajtásának megkezdését követően megjelenő COVID-19 járvány a korábbiakban előre nem látható mértékű gyors és határozott fellépésre késztette az MNB-t. A Jegybank felügyeleti jogkörében eljárva számos intézkedést hozott a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére, valamint az intézmények sokkellenálló-képességének megóvása érdekében. Ezen válságkezelő felügyeleti lépések nagyban hozzájárultak a pénzügyi stabilitás fenntartásához és a gazdaság sikeres újraindításához.
2022 elején még a koronavírus-járványt követő gazdasági kilábalás és az ehhez kapcsolódó felügyeleti feladatok voltak meghatározóak, ám február vége óta az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az egyes felügyelt szektorok és intézmények korábban előrevetített fejlődési pályáját. A korábban feltételezett piaci trendek és kockázatok jelentős mértékben átalakultak.
Ezek alapján indokolttá vált a Stabilitás és Bizalom 2.0 felügyeleti stratégia félidős felülvizsgálata: célszerű volt újra áttekinteni a felügyeleti prioritásokat és célokat és hozzáigazítani az aktuális és újonnan előrejelzett piaci kockázatokhoz.
A Felügyelet jövőképe, küldetése, valamint a képviselt és közvetített értékek változatlanok, a 2019-ben megfogalmazott leírások továbbra is érvényesek. Erre épül a felülvizsgált felügyeleti stratégiai keretrendszer (Stabilitás és bizalom 2.1). A felülvizsgált felügyeleti stratégiai keretrendszer igazodik az MNB 2022 májusában meghirdetett Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás programjához is, valamint figyelembe veszi a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete során az ebben meghatározott javaslatokat és konkrét feladatokat.