Hogyan működik az egészségpénztár?

Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet.

Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza. A pénztárra vonatkozó alapvető döntéseket a pénztár tagjaiból álló közgyűlés, vagy a tagok által választott küldöttközgyűlés hozhatja meg. Ilyen alapvető döntés például a pénztár alapszabályának, illetve az alapszabály módosításának elfogadása.

A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. 

Az egészségpénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:

• fedezeti tartalék, amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik,
• működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
• likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

Az egészségpénztáraknak az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését – az alapszabályban rögzítettek szerint – a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével kell biztosítaniuk.

Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgáltatást, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, akkor az alapszabályban rendelkezni kell a fedezeti tartalékon belül elkülönítetten az egyes szolgáltatások fedezetének létrehozásáról, annak mértékéről, felhasználási módjáról, illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányos megterheléséről.

A befizetések tartalékok közötti megosztásának arányait a pénztár alapszabálya tartalmazza. A pénztár a befizetett tagdíjak és munkáltatói hozzájárulások legalább 90%-át köteles a fedezeti tartalékon jóváírni. Ettől a tagsági viszony létesítését követő első két hónapban lehet elérni. Amennyiben a pénztár a szolgáltatások fedezetét kizárólag több pénztártag egyéni számlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, akkor a tagdíj és munkáltatói hozzájárulás legalább 70%-át kell a fedezeti tartalékon jóváírni.

A pénztártagnak lehetősége van rendelkezni arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezésétől számított két évre leköti. Ezzel a tag azt vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására.

Az egészségpénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják.

Az önkéntes egészségpénztárakkal kapcsolatban használt fontosabb fogalmak:

• Nyílt pénztár
  Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.
  
  
• Zárt pénztár
  Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.
  
  
• Egységes tagdíj
  Az alapszabályban meghatározott összeg, amelyet minden pénztártagnak rendszeresen kell fizetnie a pénztár részére.

A tagdíjakból a fedezeti, a működési, és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%) 

A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket a fedezeti, működési, likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik. A pénztári szolgáltatásokat a fedezeti tartalékra – azon belül az egyéni számlára – jutó, a pénztár szervezetének működtetését pedig a működési tartalékra jutó részből lehet finanszírozni.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét a pénztár az alapszabályában szabályozza.

Szolgáltatási kiadások 

A pénztár által közvetlenül, vagy az egészségpénztárral szerződésben álló egészségpénztári szolgáltatón keresztül a pénztártagok, illetve a rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozójuk részére nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások kiadásai, amelyek a fedezeti alapból kerülnek teljesítésre.

Utolsó frissítés: 2023. október 30.