Mindenképpen igaz, hogy a szuperolcsó pénz korszakának vége (The Economist, 2022. február 1.).
A világgazdaság súlyosan eladósodott az elmúlt időszakban: a globális szintű összadósság a 2000. évi 83 trillió dollárról 2021-re kb. 295 trillióra ugrott. Az emelkedés majdnem kétszer olyan gyors volt, mint a világ GDP-növekedése. Az adósság 2000-ben a világ GDP-jének 230%-át tette ki, a világjárvány előtt viszont már 320%-os volt ez az arány; a Covid miatt pedig a tavalyi évre elérte a 355%-ot.
Igen, a jegybankoknak küzdeniük kell az infláció meglódulása ellen, ami globálisan sokkal magasabb kamatlábakat eredményez majd. A világszintű összes kamatköltség 2021-ben a GDP 11%-át tette ki, és ez az arány 2026-ra elérheti a 15%-ot is. Kedvezőtlenebb előrejelzések szerint a kamatköltség 2026-ra 20 trillió dollár körül is lehet, ami a GDP közel ötöde.
Egyrészt most zárul le a szuperolcsó pénz kora, másrészt viszont belépünk a „még mindig olcsó” pénz időszakába. Különösen a kormányok engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy magasabb kamatokat fizessenek, mert olcsóbban kapnak kölcsönt, mint a magánszféra szereplői, a plusz kamatkiadások ellensúlyozására pedig magasabb adókat szedhetnek be.
Ezt meg is fogják tenni, tehát az adósságfelhalmozás sebessége továbbra is kétszeresen haladja majd meg a világ GDP-növekedését.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Válasz a „The global interest bill is about to jump” (A kamatköltségek világszerte megugranak) című cikkre.