Tájékoztató időszerű emissziós kérdésekről (20.000 Ft és új típusú 1000 Ft)l
A Magyar Nemzeti Bank 2000. november 1-jétől új biztonsági elemmel - optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) készült nyomattal - ellátott ezerforintos bankjegyet hoz forgalomba. Az új biztonsági elem az előoldalra, a vízjelmező felett található rejtett kép helyére kerül. A nyomat - melyben az MNB betűk jelennek meg - a rátekintés szögétől függően vöröseslila vagy sárgászöld színű.
Az új bankjegysorozat tervezésekor a három magasabb címletre (2000, 5000, 10000) holografikus hatású fóliacsík került, amely a fejlett technikán alapuló sokszorosító eszközökkel (fénymásológépek, számítógépes rendszerek) végrehajtott hamisításokkal szemben is megfelelő védettséget biztosít.
Az új típusú bankjegyek esetében a hamisítások száma nemzetközi összehasonlításban is alacsony. Ugyanakkor a hamisítások teljes egészében nem szűntek meg, elsősorban a fóliacsíkkal nem védett ezerforintos bankjegyet érintik, és sokszorosító eszközökkel készülnek.
A mostani fejlesztés azt a célt szolgálja, hogy az ezerforintos esetében olyan új elemet alkalmazzunk, amely - a színváltás miatt - az említett sokszorosító eljárásokkal nem reprodukálható, egyszerű rátekintéssel is ellenőrizhető, ugyanakkor a bankjegy megjelenését, automaták, feldolgozó gépek általi kezelhetőségét nem befolyásolja jelentősen.
További módosítást jelent ezen kívül, hogy a 2000-es évszámmal kibocsátott ezerforintos bankjegyek előoldalának bal alsó sarkában, a sorszám helyett a „MILLENNIUM" felirat olvasható.
Fontos tudnivaló, hogy az 1998 óta kibocsátott ezerforintos bankjegyek továbbra is forgalomban maradnak.
A 20 000 forintos bankjegy kibocsátása
A Magyar Nemzeti Bank - a készpénzforgalom igényével összhangban - 2001. február 1-jén kibocsátja a húszezer forintos címletet. A húszezerforintos gyártására - a készpénzforgalom biztonságának növelése érdekében - a dátumváltás jegyében, tartalékcímletként 1999-ben került sor. A tartalékcímlet tervezésekor fontos szempont volt, hogy az a készpénzforgalom igényei alapján a későbbiekben forgalmi címletként bevezethető legyen.
A forgalom igényli a jelenleginél magasabb címletű bankjegyet, hiszen a tízezerforintos 1997. évi bevezetése óta eltelt időszakban a bruttó hazai termék (GDP) folyó áron jelentősen nőtt, ezzel párhuzamosan a gazdaságban lévő készpénzállomány nagymértékben, több mint 50 %-kal bővült.
Ez a folyamat azzal járt, hogy a forgalomban lévő készpénzmennyiség döntő részét ma már a legnagyobb címlet teszi ki; jelenleg a készpénzállomány értékének 74%-át a tízezerforintosok adják. A tízezerforintos a bankjegyek mennyiségén belül egyharmados részarányával a legnagyobb darabszámban jelenlévő címlet.
A húszezer forintos címlet kibocsátása tisztán pénzforgalom-technikai kérdés. Előnye, hogy mérséklődik a tízezerforintos iránti igény, a készpénzforgalom kevesebb bankjeggyel, olcsóbban lebonyolítható. A húszezerforintos bevezetésével a címletösszetétel jobban igazodik a készpénzforgalom igényeihez.
Hasonló folyamat játszódott le 1997-ben a tízezer forintos bankjegy bevezetése után. Az új bankjegy térnyerésével párhuzamosan a korábbi legmagasabb címlet, az ötezerforintos darabszáma egy év alatt mintegy felére csökkent. Ennek hatására egy év alatt a forgalomban lévő bankjegyek darabszáma összességében 13%-kal csökkent, miközben értéke 15%-kal nőtt.
A húszezer forintos bankjegy kibocsátásával az új bankjegysorozat címleteinek száma hétre emelkedik, ami nemzetközi összehasonlításban megszokottnak számít. A hét címletű euró bankjegysorozathoz (5, 10, 20, 50, 100, 200, 500) hasonlóan a forintbankjegyek legkisebb és legnagyobb címlete közötti arány százszoros lesz, és a címletsor felépítése is hasonlóan alakul.
A húszezer forintos bankjegy előoldalán Deák Ferenc arcképe, a hátoldalán az 1866-ban megnyílt régi képviselőház épülete (jelenleg Bródy Sándor u. 8.sz.) látható, amely 35 éven át adott otthont az országgyűlés képviselőházának.
A húszezer forintos bankjegy a bankjegysorozat magasabb címleteinél megszokott összes biztonsági elemmel rendelkezik, ezen felül e címlet védettségét növeli a hátoldalon található, optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) készült nyomat. A bankjegyet a bankjegysorozat többi tagjához hasonlóan Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.
A forgalomból bevont, régi típusú 5000 és 100 forintos bankjegyek elévülési határideje
A Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - a lakosság érdekeit szem előtt tartva - a régi típusú ötezer forintos bankjegyek elévülési határidejét 2000. november 30-áról 2001. november 30-ára módosítja.
Az 1999. július 26-ai dátummal bevont ötezer forintos bankjegyek még egy évig válthatók át törvényes fizetőeszközre a Magyar Nemzeti Bank pénztárainál . A bankjegyeket értéklevélben is be lehet küldeni a jegybankba. Az így beküldött valódi bankjegyek ellenértékét a tulajdonosoknak az MNB postai úton juttatja el.
Az 1991 óta kibocsátott régi típusú ötezer forintos bankjegyből még 900 ezer darabot nem váltottak át törvényes fizetőeszközre. Tekintettel arra, hogy a visszaáramlás üteme alig csökkenő, továbbá a jegybankon kívül maradt mennyiség jelentős értéket képvisel, a Magyar Nemzeti Bank e lépéssel mérsékelni kívánja annak az esélyét, hogy a lakosságot - a határidő elmulasztása miatt - veszteség érje.
Emellett a Magyar Nemzeti Bank felhívja a figyelmet, hogy a forgalomból 1998. december 31-jén bevont százforintos bankjegyek elévülési határideje 2000. december 31.
Tekintettel arra, hogy az elévülési határnap egyben bankszünnap is, a Magyar Nemzeti Bank pénztárai a forgalomból bevont százforintos bankjegyeket - a bankszünnapokat követő első pénztári nyitvatartási napon - 2001. január 2-án még átváltják törvényes fizetőeszközre.
A 2000 forintos címletű emlékbankjegy
A Magyar Nemzeti Bank 2000. augusztus 20-án bocsátotta ki a kétezer forintos címletű emlékbankjegyet, amelyet előjegyzéses formában a Magyar Posta hozott forgalomba. Az emlékbankjegyeket 2000. július 1-je és szeptember 30-a között lehetett jegyezni országszerte a postákon. A jegyzési időszakban több mint 200 ezer bankjegyet igényeltek az érdeklődők.
A jegyzési időszak lezárulta után is volt érdeklődés az emlékbankjegyek iránt, ezért a jegybank a bejelentett igényeken felül - még ez évben - további ötvenezer darab bankjegyet gyártat. Azok számára, akik a jegyzési időszak lezárulta után szeretnének emlékbankjegyet vásárolni, 2001. január 1-je után nyílik erre lehetőség. Az emlékbankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank pénztáraiban és az MNB Érmekereskedelmi Rt.-nél lehet készpénzért névértéken megvásárolni.