Tisztelt Főszerkesztő úr!
Egyrészt, mint lapjuk több évtizede rendszeres olvasója, másrészt mint aktív gazdaságpolitikai szakember szeretnék elégedetlenségemnek hangot adni. A Magyar Nemzeti Bank elnökeként kiemelt érdeklődéssel követem az egyes országok, régiók makrogazdasági és pénzpiaci folyamatait bemutató, széleskörű tényadatok felhasználásával készített elemzéseiket. Ezen cikkek értelmezésében fontos segítséget jelent a folyóiratuk végén található összefoglaló táblázatok, ami két oldalba tömörítve számos alapvető információval látja el az érdeklődő olvasókat.
Épp ezen táblázataik kapcsán ugyanakkor meglepődve tapasztaltam, hogy korábbi gyakorlatukkal szemben az április 25-én megjelent számuk óta a Magyarországra vonatkozó makrogazdasági indikátorok kimaradtak. A magyar gazdaságot a világgazdasági válság 2008-es elmélyülése egy rendkívül sérülékeny állapotban érte, általánosan súlyos következményeket okozva a hazai szereplők számára. A 2010-t követően a magyar kormányzat egy átfogó stabilizációs és reformprogramba kezdett, aminek célja a gazdaság finanszírozási helyzetének helyreállítása és a gazdasági felzárkózás újraindítása volt. A programok bevezetésükkor számos a konvencionális megoldásoktól eltérő ún. nem-hagyományos intézkedést is tartalmaztak, így szinte folyamatosan a nemzetközi érdeklődés homlokterében álltak. A magyarországi politikai, pénzügyi, gazdasági és társadalmi eseményeket az elmúlt években az Economist több alkalommal is hosszabb cikkben elemezte. Ezen elemzésekhez kiváló kiegészítést jelentett a kiadványuk végén szereplő összefoglaló táblázatok, hiszen így a magyar folyamatok nemzetközi összevetésben is összehasonlíthatóvá váltak.
Az elmúlt évek általánosan javuló makrogazdasági adatai: az egyre dinamikusabbá váló gazdasági növekedés, a határozottan és tartósan javuló külső és belső egyensúlyi mutatók, a trendszerűen csökkenő adósságráták és a stabilan alacsony infláció mind-mind arra utalnak, hogy a Magyarország által használt válságkezelési eszközök sikeresek voltak, amit jelenleg a hazai és nemzetközi elemzők széles köre is elismer.
A magyar adatok elhagyása több szempontból is érthetetlen. Egyrészt a makrogazdasági adatokat tartalmazó táblázatuknak – természetesen helyesen – továbbra is része a gazdaság méretét, nyitottságát és a külföldi befektetések nagyságrendjét tekintve a magyarhoz egészen hasonló cseh gazdaság adatai, másrészt a tőzsdei adatokat bemutató táblázatukban változatlanul feltüntetésre kerülnek a magyar tőzsde (BUX) adatai.
Az adatok elhagyása hátrányosan érinti a magyar gazdaság megítélését. Ráadásul annak időzítése azt a látszatot kelti, mintha az Economist a magyar gazdaságpolitikának a múltban kétségtelenül meglévő problémáit igazoló adatokat még igen, de az elmúlt évek sikereit igazoló adatait már nem kívánná az olvasók számára is elérhetővé tenni. A Magyarországgal kapcsolatos információk kitörlése a világgazdaság történései iránt általánosan érdeklődő olvasók értékeléseit megnehezíti, miközben szűkíti annak a lehetőségét, hogy a hazánkban jelenleg is jelenlévő vagy épp a jövőbeni befektetésekben gondolkodó befektetők a világ egyik legolvasottabb gazdasági heti lapjában heti rendszerességgel nyomon követhessék a fontosabb gazdasági folyamatok alakulását.
Ezen indokokra alapozva szeretném felhívni a tisztelt főszerkesztő úr figyelmét, hogy az érintett táblázatban korábbi gyakorlatuknak megfelelően a jövőben a magyar adatokat is legyenek szívesek újból feltüntetni, ami így nem okozna indokolatlan információs veszteséget lapjuk egyetlen olvasója számára sem.