Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Versenyképesség, stabilitás és nagyobb fokú homogenitás szükséges a fenntartható gazdasági növekedéshez

nyomtatás

Az elmúlt évek stabilizációs intézkedései nagymértékben javították Magyarország egyensúlyi mutatóit és csökkentették a gazdaság sérülékenységét. A hosszabb távú növekedési képességet meghatározó mennyiségi tényezőkben javulás mutatkozott, ugyanakkor a minőségi jellemzőkben változatlanul jelentős tartalékok azonosíthatók. A válságot követően várhatóan tartósan alacsonyabb növekedést mutató világgazdasági környezetben a magyar gazdaság fenntartható növekedésének erősítésében egyre fontosabbá válik a gazdaság versenyképességének, értékteremtő képességének emelése, valamint a termelékenység növelése.

Budapest, 2015. december 7. — A Növekedési jelentés a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.

Magyarország hosszabb távú növekedési kilátásait érdemben befolyásolja a világgazdaság helyreállása a válságot követően. A globális növekedést gyengülő a pénzügyi ciklusok elhúzódó leépítési fázisa és strukturális hatások egyaránt tartósan korlátozhatják. Strukturális oldalról a romló demográfiai mutatók, az alacsonyabb termelékenység és a gazdasági szereplők rövid távú szemlélete hat leginkább a növekedési ütem lassulása irányába. A fejlett országokban felhalmozott adósságok kiigazítása rendkívül lassan halad, míg az utóbbi években már a feltörekvő piacokon felépült adósságok is komoly növekedési kockázatokat okozhatnak. A várhatóan tartósan mérsékeltebb globális növekedési környezet miatt a hazai export dinamikus bővülésének fenntartásában még hangsúlyosabb szerepet kap a versenyképesség megőrzése és javítása, valamint a hazai hozzáadott érték arányának emelése.

A válságot követően hazánkban nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékben emelkedett az aktivitási ráta, azonban szintje változatlanul alacsonynak tekinthető. Az alacsonyabb hazai aktivitási rátához a demográfiai összetétel mellett a képzettségben meglévő különbségek is hozzájárulhattak. A következő évtizedekben a demográfiai változások hosszú távon egyre erősebb munkakínálati kihívást jelenthetnek. A demográfiai hatásokat a humán tőke minőségi jellemzőinek javítása és az alacsony aktivitási rátájú csoportok munkapiaci részvételének további erősítése ellentételezheti.

A magyar vállalatok termelékenységének bővülése az elmúlt évtizedben elmaradt a régiós átlagtól. A belföldre termelő ágazatok esetében a válság előtt felhalmozódott adósságok miatt lassabban helyreálló belföldi kereslet akadályozta a termelékenység javulását. Emellett néhány nagy vállalat globális piaci problémáinak következményei is negatívan hatottak. Strukturális tényezőként a termelési tényezőknek a hatékonyabb vállalatok irányába történő reallokációja elmarad a kívánatostól. A nagy-, valamint a kis- és középvállalatok termelékenysége közötti eltérés hazánkban nemzetközi összevetésben jelentősnek tekinthető. A termelékenységi dualitásnak homogénebb, a régiós átlagra történő mérséklése önmagában mintegy 4 százalékponttal magasabb kibocsátást eredményezhetne. A hazai kkv-k relatíve alacsonyabb termelékenységéhez az elmúlt évtizedekben az olcsó finanszírozás nehezebb elérhetősége, az alacsonyabb innovációs aktivitás, valamint a szakmai és menedzsmentképességek hiányosságai egyaránt hozzájárultak.

A társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő alternatív mutatók alapján Magyarország globális összevetésben magasabb fejlettségi fokot mutat, mint ahogyan az a GDP-re vagy a gazdasági versenyképességre fókuszáló rangsorokban elfoglalt pozíciójából következne. A környezeti minőség és tudásgazdaság tekintetében hazánk egyaránt az országok felső 20 százalékába tartozik. A fejlettséget tágabb szemléletben vizsgáló mutatók arra is rámutatnak, hogy hazánk esetében a társadalmi egyenlőtlenségek leginkább a közszolgáltatásokhoz és az egészséges életfeltételekhez történő hozzáférés javításával kezelhetőek.

link

A Növekedési jelentés éves rendszerességgel megjelenő számainak célja, hogy bemutassák hazánk hosszabb távú – esetenként egy teljes üzleti ciklust is felölelő – növekedési pályáját és annak meghatározó tényezőit, közvetlenül, sztenderd és alternatív mutatókat is felhasználva. Elemzéseinket az elérhető hazai adatok részletes vizsgálata mellett nemzetközi és historikus összevetésekkel is mélyítjük.

MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció

Elérhetőség:

Tel: 428-2751
Fax: 429-8000
E-mail:
sajto@mnb.hu

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem