Budapest, 2016. március 11. - A nemteljesítő lakossági jelzáloghitelek magas szintje jelenleg az egyik legkomolyabb pénzügyi stabilitási és társadalmi kockázat. Az elszámolás és a forintosítás kedvező hatásai, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. kapacitásainak kimerülését követően is még mindig közel 130 ezer jelzáloghitel-adós helyzete marad rendezetlen. Az adósok helyzetét súlyosbítja, hogy a kényszerértékesítési moratórium 2015 év végével megszűnt, így a téli kilakoltatási moratórium lejártával 2016. március elsejétől a hitelezők ismét élhetnek a fedezetérvényesítés eszközével. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt célja, hogy tömeges fedezetérvényesítés nélkül, a lakhatás biztosításának szem előtt tartásával történjen meg a nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok fizetőképességének tartós helyreállítása.
Az MNB korábbi kutatásai alapján megállapítható, hogy jelentős átstrukturálási tartalékok találhatók a nemteljesítő jelzáloghitel-portfólióban: a kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy az adósok kétharmada rendelkezett az adósság teljes vagy részleges rendezéséhez szükséges személyi jövedelemadó-köteles jövedelemmel, továbbá 40 százalékuk legalább részlegesen törlesztett is a vizsgált időszakban. Az átstrukturálási tartalékok kiaknázásához azonban az adósok részéről jóhiszemű és konstruktív együttműködésre van szükség. Az adósok együttműködési hajlandóságát eddig negatív módon befolyásolta az, hogy az ingatlan – vagyis tulajdon otthonuk – elvesztését közel felük nem érezte valós veszélynek. A kényszerértékesítési moratórium megszűnése azonban új helyzetet teremt, amely érdemben megerősítheti a fizetőképesség helyreállítására irányuló együttműködések eredményességét.
A jelenlegi jogszabályi környezet nem szabályozza megfelelően, hogy milyen eljárást kell követnie a hitelezőknek az adósok fizetőképességének helyreállítása érdekében. A fizetőképesség helyreállítását a 2015 őszén hatályba lépett adósságrendezési eljárás, illetve a hitelügylet közös megegyezésen alapuló átstrukturálása tudná elősegíteni. Az adósságrendezési eljárás iránt – az elmúlt fél év tapasztalatai alapján – visszafogott érdeklődés mutatkozik, így az várhatóan nem lesz képes tömegesen és rövid időn belül fenntartható megoldást nyújtani az adósok számára. Az eljárás belépési kritériumai ezen felül érdemi korlátot is jelentenek a nemteljesítő adósok egy része számára. A jelenlegi szabályozási környezet nem ösztönzi proaktív magatartásra a hitelezőket a közös megegyezésen alapuló átstrukturálásokra. Az átstrukturálásokat törvényi szinten szabályozó jogszabály meglehetősen korlátozott megoldási lehetőséget kínál, amely érdemben nem bővült a témával kapcsolatos EU irányelv hazai implementációja során.
Ezt felismerve az MNB ajánlást bocsátott ki, amelynek célja a hitelezők és az adósok közötti együttműködés és a megoldáskeresés katalizálása. Az ajánlás transzparens és egységes keretet nyújt a közös megoldáskeresésre, hiszen az MNB álláspontja szerint a fenntartható megoldások kidolgozásához alapvetően a felek rendelkeznek megfelelő információval, érdekeltséggel és kapacitással. Az MNB olyan feltételek megteremtésében érdekelt, amely a kötöttebb adósságrendezési eljáráshoz képest nagyobb rugalmasságot és több eszközt biztosít a hitelezők és az adósok számára is a megoldáskeresésben. Az ajánlás peremfeltételeként a hiteladósok lakhatásának biztosítását, a nemteljesítéssel kapcsolatos erkölcsi kockázat minimalizálását jelöli ki az MNB, továbbá azt, hogy az ajánlás rövidtávon se gátolja a bankrendszer gazdasági növekedéshez való hozzájárulását.
Az ajánlással az MNB deklarált célja a nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok fizetőképességének tartós helyreállítása, illetve a fenntartható adósságrendezés ösztönzése. Az ajánlás hozzájárul ahhoz, hogy mintegy 60-70 ezer adós esetén fenntartható megoldással lehetővé váljon az adósság rendezése.