Budapest, 2016. július 6. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei második, júniusi száma hét tanulmányt tartalmaz. Ezek olyan speciális területeket érintenek, amelyek egyenként is nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot.
Matolcsy György és Palotai Dániel tanulmányukban az inflációs célkövetés elmúlt 15 évében vizsgálják a hazai fiskális és a monetáris politika kölcsönhatását. A gazdaságpolitika két független ágának konstruktív összhangja nélkülözhetetlen a gazdasági egyensúly és a fenntartható növekedés egyidejű biztosításához. A szerzők egy elméleti keretrendszer mentén vizsgálják az elért eredményeket, és bemutatják, hogy a 2002 és 2010 közötti fiskális dominancia különösen hátrányos volt a magyar gazdaság számára. Ezt követően azonban először a költségvetési stabilizációval, majd 2013-tól a monetáris politikai reformoknak köszönhetően létrejött a kívánt összhang, ami hozzájárult mindkét gazdaságpolitikai ág céljainak eléréshez. Ez pedig az ország makrogazdasági folyamatainak tartós javulásában is tetten érhető.
Ábel István, Lehmann Kristóf és Tapaszti Attila munkájukban arra tesznek kísérletet, hogy a lehető legegyszerűbb keretrendszerben összefoglalva – és egyes széles körben elterjedt elméleteket esetenként bírálva – olyan pénzelméleti aspektusokat emeljenek ki, amelyek segítik a pénz létrejöttének és működési jellemzőinek megismerését.
A júniusi szám harmadik tanulmánya a magyarországi EU-transzferek áttekintését végzi el két költségvetési időszak határán. A szerzők, Boldizsár Anna, Kékesi Zsuzsa, Koroknai Péter és Sisak Balázs tanulmányukban azt vizsgálják, hogy a 2007–2013-as költségvetési ciklus EU-támogatásaiból milyen arányban részesültek az egyes szektorok és az egyes magyarországi régiók, milyen mértékben sikerült a rendelkezésre álló keretösszeget felhasználni, illetve hogy az előző ciklushoz köthetően még mekkora összeg átutalására számíthat az ország 2015-öt követően.
Sütő Zsanett és Tóth Tamás tanulmánya a kínai kötvénypiac főbb jellemzőit ismerteti. A szerzők vizsgálják a kínai kötvénypiac onshore és offshore szegmensét, részletesen elemezve mind a keresleti, mind a kínálati oldalt, az elérhető instrumentumok körét, főbb jellemzőit, a kötvénypiacra vonatkozó szabályozást és a piacok alapvető jellemzőit.
Homolya Dániel az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) adatbázisa alapján elemzi a cégméret és a választott szabályozói kockázatmérési módszertanának (hitel-, piaci és működési kockázat) kapcsolatát. Az elemzés alapján az derült ki, hogy a nagyobb intézmények hajlamosabbak fejlettebb módszereket alkalmazni.
Ilyés Tamás és Varga Lóránt tanulmánya az elektronikus pénzforgalom növekedésének makrogazdasági hatásait vizsgálja. Munkájukban arra fókuszálnak, hogy a kiskereskedelmi és egyéb lakossági készpénzes fizetések különböző mértékű részének betéti kártyás fizetéssel történő helyettesítése milyen hatásokkal járna a magyar gazdaság teljesítményére.
A júniusi szám utolsó dolgozata a pénzügyi személyiségtípusok kérdéskörét járja körül hazai kontextusban. A szerzők, Németh Erzsébet, Béres Dániel, Huzdik Katalin és Zsótér Boglárka célja azon tulajdonságok meghatározása, amelyek mentén értékelhető az egyén a pénzügyi kultúra szempontjából. A személyiség teszt megtalálható a Pénziránytű Alapítvány honlapján és bárki által kitölthető (http://penziranytu.hu/penzugyi-szemelyisegteszt).
Mindezek mellett a júniusi szám egy vitaírást, öt könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank