Budapest, 2018. június 27. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei júniusi számában megjelent tanulmányok elsősorban a magyar válságkezeléssel, a FinTech-innovációk szabályozói ösztönzésével, a magyar vállalatokat jellemző dinamikával, a magyar háztartások jövedelmének alakulásával, valamint a társadalmi felelősségvállalás és a pénzügyi teljesítmény közötti kapcsolattal foglalkoznak.
Matolcsy György és Palotai Dániel tanulmányukban – a hazánkhoz hasonlóan fenntarthatatlan makrogazdasági helyzetből induló, az eurozóna mediterrán országaival összevetve – vonják meg a magyar válságkezelés mérlegét. A 2010 utáni hazai adóreformot és a költségvetés strukturális reformjait, majd a Magyar Nemzeti Bank ezt 2013-tól támogató, célzott intézkedéseit vetik össze az eurót használó mediterrán országok hagyományos válságkezelésével. Magyarországon a fiskális és monetáris politika összehangolt működése egy innovatív és növekedésbarát gazdaságpolitikán keresztül teremtette meg a makropénzügyi egyensúly és a növekedés egységét. A célzott magyar intézkedések és tapasztalatok jó példát nyújtva hasznosak lehetnek más, hasonló helyzettel szembesülő országok számára.
Fáykiss Péter, Papp Dániel, Sajtos Péter és Tőrös Ágnes azt vizsgálják, hogy szabályozói oldalról milyen, pénzügyi stabilitási célokat is szem előtt tartó eszközökkel ösztönözhetők a FinTech-innovációk. A különféle nemzetközi gyakorlatok (Innovation Hub, Regulatory Sandbox) áttekintését, valamint az egyes keretrendszerek jogi megvalósításának elemzését követően ismertetik a hazai kezdeményezéseket. Bemutatják, hogy nem létezik általánosan hatékony, minden nemzetközi kihívásnak eleget tevő megoldás, a koncepciók kialakításakor figyelemmel kell lenni az adott ország pénzügyi közvetítő rendszerének, jogi környezetének sajátosságaira és a pénzügyi kultúra szintjére is.
Bauer Péter és Endrész Marianna írásukban a magyarországi vállalati dinamikát elemzik a 2001–2015-ös időszak adatain. Tanulmányuk egyik fő üzenete, hogy a vállalatok növekedése erőteljesen változik a vállalat korával; a fiatal vállalatok sokkal dinamikusabban nőnek, mint idősebb társaik. A fiatal vállalatok, alacsony makrogazdasági súlyuk ellenére, kiemelkedő szerepet töltenek be az aggregált növekedésben, és még a válság alatt is pozitívan járultak hozzá a növekedéshez. Eredményük szerint a válságból való kilábalást lassította a vállalat alapítási kedv tartós visszaesése, aminek következtében csökkent a legdinamikusabb, fiatal vállalatok súlya.
Szoboszlai Mihály tanulmányában a hazai foglalkoztatási ráta növekedésének és reálkereset-emelkedésének változását mutatja be jövedelmi csoportokra bontva. Kutatásához egy új eljárást használt, amely kezeli az adatok egyes hiányosságait. Megállapítja, hogy az időszakban a foglalkoztatásbővülést az alsó két jövedelmi ötöd határozta meg, valamint hogy a reálbérek az egyes jövedelmi csoportokban meglehetősen változékonyan alakultak.
Deutsch Nikolett és Pintér Éva azt vizsgálják, hogy a bankok hogyan próbálták helyreállítani jövedelmezőségüket, ügyfeleikkel való bizalmi viszonyukat és versenypozíciójukat. Tanulmányukban feltérképezik a pénzügyi szektorra vonatkozó értékelési és mérési módszertanokat, és a magyar bankszektor hét domináns piaci szereplőjének mintáján megvizsgálják, milyen kapcsolat volt megfigyelhető a bankok társadalmi felelősségvállalása, annak működésbe integrálása és pénzügyi teljesítménye között a globális gazdasági válságot követő években.
A Hitelintézeti Szemle júniusi száma ezen kívül még két könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank