Budapest, 2019. március 27. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei márciusi számában megjelent tanulmányok elsősorban a FinTech fejlődésével és szabályozásával, a bankközi kamatlábakkal, a háztartások befektetési döntéseivel és a tőzsdei specialisták árjegyzésével foglalkoznak.
Kerényi Ádám és Müller János tanulmányukban a „pénzügyi technológia”, a FinTech fejlődésének és szabályozásának történetét járja körül az Európai Unióra, Kínára és Magyarországra vonatkozóan egyaránt. Megállapítják, hogy a FinTech egy „forradalmi” folyamat első lépése, és a jelenség meghatározása tág és folyamatosan változik, ami kihívások elé állítja a szabályozókat és felügyeleti hatóságokat.
Béres Dániel olyan módszereket mutat be, amelyekkel a referenciamutatóként használt bankközi kamatlábak manipulációjára irányuló kísérletek feltárhatók. A Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) példáján megállapítja, hogy egy alacsony kamatkörnyezet és a jegyzések alacsony szórása az alkalmazott módszertannal együtt gyakorlatilag nulla közeli szintre csökkenti a manipulációs potenciált. Hangsúlyozza azonban, hogy az egyes módszerek bevezetése a jegyzésben részt vevő intézmények alkalmazkodásán keresztül gyengítheti, illetve erősítheti is a módszerek hatékonyságát.
Balogh Eszter, Kékesi Zsuzsa és Sisak Balázs nemzetközi adatokon alapuló vizsgálatukkal azokat a gazdasági, demográfiai és kockázatvállalással kapcsolatos tényezőket kívánják meghatározni, amelyek befolyásolják a háztartások kockázatos pénzügyi eszközök iránti keresletét. Eredményeik szerint a jövedelem, a vagyon, a képzettség és a kockázatvállalási hajlandóság pozitívan hat a kockázatos eszközök tartásra, míg a likviditáskorlát és a háttérkockázatok negatívan befolyásolják azt.
Muratov-Szabó Kira és Váradi Kata tanulmányukban a kontraszelekció hatását vizsgálják a tőzsdei kereskedésben jelentős szerepet játszó specialisták árjegyzésére. Modelljükkel alátámasztják, hogy amint csökken a bizonytalanság a piacokon, úgy nő a tranzakciók száma, a vagyon és a részvényállomány, miközben csökken az árfolyamok ingadozása és a hozamok szórása, valamint a hozamok eloszlása a piaci hatékonyság javulását jelzi.
Meyer Dietmar esszéjében a 2018. évi közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett két közgazdász, William Nordhaus és Paul Romer munkáját méltatja, akik a klímaváltozás és a gazdasági növekedés egy-egy aspektusának vizsgáltáért részesültek az elismerésben. A szerző rámutat arra is, hogy erős tartalmi és módszertani kapcsolódás van a két tudós között, hiszen a fenntarthatóság problémája, valamint az optimalizálási eljárások alkalmazása is összeköti őket.
A Hitelintézeti Szemle márciusi száma ezen kívül még három könyvismertetést és kettő konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A tanulmányok elérhetők a Hitelintézeti Szemle honlapján: http://www.hitelintezetiszemle.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank