Budapest, 2019. június 28. – A hitelpiac egészséges szerkezetben és fenntartható ütemben bővül, ezért a rendszerszintű túlfűtöttséggel összefüggő sokkellenállóképesség növelését biztosító anticiklikus tőkepuffer alkalmazása továbbra sem indokolt. A ciklikus rendszerkockázatok szintje a folyó hitel- és ingatlanpiaci tendenciák fényében is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepuffer 0 százalékos mértéke 2019. július 1-jétől nem változik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta változatlanul 0 százalékos szinten tartásáról döntött. A pénzügyi rendszerre vonatkozó ciklikus túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorok alapján nem indokolt az anticiklikus tőkepuffer előírása. Bár a dinamikus hazai hitelezési folyamatok a hitelciklus felívelő szakaszában való tartózkodásra utalnak, a nettó hitelkiáramlás sem összességében, sem a háztartási és a vállalati szegmensben nem minősíthető túlzottnak. Mind a hitelkiáramlás sebessége, mind a fennálló állomány abszolút és relatív mértéke, valamint a hitelportfoliók korábbinál egészségesebb szerkezete fenntartható finanszírozási folyamatokat jeleznek. EU szintű és regionális összevetésben további tér áll rendelkezésre a hazai hitelezés bővülésére és a fokozatos pénzügyi mélyülésre.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országokban lévő kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátákat évente vizsgálja felül. A rátában a következő 1 éves időhorizonton az aktuális trendek mellett nem várható változás, ami támogathatja a hitelintézetek fenntartható hitelezési aktivitását.
A hazai pénzügyi rendszer ciklikus kockázatainak alakulására hatással lehetnek azon EU-n kívüli, ún. harmadik országok pénzügyi folyamatai is, amelyekben a hazai székhelyű pénzügyi intézményeknek jelentős kitettségeik vannak. Ennek megfelelően a hazai bankrendszer szempontjából jelentős harmadik országok hitelezési folyamatait az MNB nyomon követi és szükség esetén a hazai hitelintézetek ottani kitettségeire anticiklikus tőkepufferrátát ír elő. Az MNB a hazai bankrendszer szempontjából jelentős harmadik országok körét felülvizsgálta, és ilyen országként Montenegrót, Oroszországot, Szerbiát és Ukrajnát, valamint új országként Albániát azonosította. Az ezen országokhoz kapcsolódó kitettségek kapcsán esetlegesen előírandó anticiklikus tőkepuffer kapcsán az MNB az év végéig hozza meg döntését.
Magyar Nemzeti Bank