Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Megjelent az MNB 2020. májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentése – A Pénzügyi Stabilitási Tanács közleménye

nyomtatás

Budapest 2020. május 21.  –  A magyar bankrendszer a 2007-2008-as válság örökségeit maga mögött hagyva, egészséges szerkezetű mérleggel és megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal néz szembe a koronavírus-járvány miatt várható kihívásokkal. Stresszteszt gyakorlatunk alapján a bankok többsége még egy igen súlyos gazdasági pálya megvalósulása esetén sem szorulna tőkepótlásra. A vírus terjedésének reálgazdasági hatásai ugyanakkor a bankrendszer működésére és így a gazdasági szereplők finanszírozására is érdemi negatív hatást gyakorolnak.

A koronavírus terjedése váratlan és új típusú sokként érte a több szempontból sérülékeny világgazdaságot. A globális termelési láncba mélyen integrált Kínából kiinduló járvány előbb a termelési láncok megszakadását, azaz kínálati oldali sokkot eredményezett. A járvány terjedését követően az óvintézkedésként bevezetett hatósági korlátozások hatására a fogyasztói viselkedés drasztikusan megváltozott, a kereslet számos ágazatban (kiemelten a turizmushoz, vendéglátáshoz, szabadidőhöz és kereskedelemhez kapcsolódó vállalatoknál) összeomlott. A negatív gazdasági hatások ellensúlyozása érdekében számos országban rendkívül nagy volumenű fiskális és monetáris intézkedéseket jelentettek be. A világgazdaság növekedési üteme jelentősen visszaeshet 2020-ban, míg az azt követő fellendülés mértéke és gyorsasága – a járvány lefutásán túl – érdemben függ a bejelentett állami programok hatékonyságától, valamint a pénzügyi rendszer finanszírozási képességétől.

A pénzügyi rendszer megerősödve várja a koronavírus miatt fellépő negatív hatásokat. A hazai bankrendszer mérlege rendkívül sokat erősödött az elmúlt években. A likviditási tartalékok bőségesek, a tőkehelyzet pedig robusztus az elmúlt évek nyereséges működése, valamint a makroprudenciális tőkepufferek felépítése miatt. A hitelezésből fakadó kockázatokat a hitelállomány egészségesebb szerkezete, valamint az eladósodottság alacsony szintje mérsékli. A lakossági hitelezésben a 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályok következtében már nem jellemző a túlzott eladósodottság. A lakossági devizahitelek forintosításának köszönhetően a lakossági hitelállomány többé nem érzékeny a forint árfolyamának változására, és 2019 végére az éven túl rögzített kamatozású hitelek aránya is 50 százalék fölé emelkedett a jelzáloghitel-állományban. A vállalati hitelállományban jelentősen csökkent a -projekthitelek részesedése. A nemteljesítő hitelek aránya mind a háztartási, mind a vállalati szegmensben a 2008 előtti szinteken tartózkodik. A hazai bankok tehát az elmúlt években – az állami intézkedések és a jegybank támogatásával – leküzdötték az előző válság örökségeit, és felkészültek egy, a jelenlegihez hasonló sokk hatásainak kivédésére.

A koronavírus-járvány hatásai miatt a banki hitelállomány mintegy harmada tekinthető sérülékenynek. A hitelintézeteket leginkább a járvány terjedésének különösen kitett ágazatok hitelei felől érhetik kihívások. Az árbevételük jelentős részét elvesztő vállalatok számára problémát okozhat az adósságszolgálat teljesítése. Az érintett vállalatok alkalmazkodásuk közben a költségek csökkentése érdekében elbocsátásokba kezdhetnek, így a munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan, az ezekben az ágazatokban foglalkoztatott adósoknak is rövid időn belül gondot okozhat adósságaik törlesztése. Becslésünk szerint az ilyen szempontból potenciálisan problémás hitelállomány nagysága elérheti a teljes hitelállomány egyharmadát.

A járvány hatására az új hitelkibocsátás volumene és a fennálló hitelállomány növekedési üteme is érdemben mérséklődhet. Az elkövetkező hónapokban a nagyfokú bizonytalanság miatt mind a hitelkereslet, mind a hitelkínálat jelentős visszaesésére számítunk. A vállalatok esetében a beruházási hitelek iránti kereslet érdemben mérséklődhet, ugyanakkor növekedhet a rövid lejáratú hitelek iránti igény. A háztartások esetében a bizonytalanabbá váló munkaerőpiaci helyzet és a személyes interakciók visszaszorulása okozhat csökkenést a hitelkeresletben. A bankok kockázati étvágya a gazdasági kilátások romlása miatt mindkét hitelszegmensben mérséklődhet, ami visszaveti a hitelkínálatot. A jelentős banki tartalékok rendelkezésre állása miatt azonban a 2008 és 2014 közöttihez hasonló tartós hitelállomány-csökkenésre a gazdasági növekedés mélyebb visszaesése esetén sem számítunk.

A bankrendszer profitabilitása érdemben csökkenhet 2020-ban, azonban stresszteszt gyakorlatunk alapján a szektor még egy jelentősebb visszaesés hatásait is kibírná. A Pénzügyi stabilitási jelentés kiadvány minden megjelenés alkalmával bemutatja, hogy a bankrendszer hogyan viselné egy nagyon kedvezőtlen stresszforgatókönyv hatásait. E jelentésben – a reálgazdasági és pénzügyi előrejelzések nagyfokú bizonytalanságát figyelembe véve – két stresszpálya hatásait is megbecsültük. Eredményeink alapján a járvány ugyan jelentős hatással lesz a bankrendszer profitabilitására, de a hazai bankok többsége még egy súlyosabb stresszpálya bekövetkezte esetén sem szorul tőkepótlásra.

Stabilitási szempontból kiemelten fontos, hogy a bankrendszer viselkedése ne mélyítse el a reálgazdaságban jelentkező problémákat. A Kormány és a Magyar Nemzeti Bank több intézkedése is a bankrendszer prociklikus működésének, azaz a pénzügyi és üzleti ciklus egymást erősítő káros hatásainak megakadályozását szolgálja. Az intézkedések fő célja, hogy a járvány által okozott azonnali feszültségek a lehető legkisebbek legyenek, ne jelentkezzenek időben elnyúló, tartós gazdasági károk, valamint az érintett iparágak újraindítása is a lehető leggyorsabban menjen végbe.

Az állami intézkedések első hulláma az azonnal jelentkező likviditási feszültségek enyhítését célozta. A Magyar Nemzeti Bank március 16-án bejelentette, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hitelekre saját hatáskörben fizetési moratóriumot hirdet, valamint az egyéb hitelek esetében is javasolta a moratórium bevezetését. A Kormány március 18-án az MNB javaslatával összhangban arról döntött, hogy a vállalatok és háztartások hiteltörlesztése átmenetileg – 2020 végéig – felfüggesztésre kerül. Az intézkedés jelentős mértékben enyhíti a hitellel rendelkező gazdasági szereplők likviditási feszültségeit, és hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaságban kialakult termelési láncok, valamint a kialakult munkafolyamatok ne szakadjanak meg a tömeges vállalati csődök és elbocsátások következtében. Az intézkedés hatására annak teljes igénybevétele esetén a háztartások és vállalatok mintegy 3600 milliárd forint törlesztési teher alól mentesülhetnek. A jegybank számos eszközzel támogatja a bankrendszer likviditásának fenntartását is, így az egyes bankok likviditási szükséglete az elkövetkező hónapokban is teljes mértékben biztosított. A jegybank többek között több lejáraton bevezetett fedezett hitelkonstrukció elindításával, a befogadható fedezetek nagyvállalati hitelekkel történő kibővítésével, valamint a kötelező tartalék felszabadításával rugalmasan tudja kezelni a következő hónapokban felmerülő egyedi likviditási igényeket.

A gazdaság újraindítását a moratórium időszaka alatt is támogatják az állami és jegybanki hitelprogramok. A lakosság esetében a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez és a Babaváró konstrukcióhoz kapcsolódó hitelfelvétel, míg a vállalati szegmensben az MNB által 1500 milliárd forintos kerettel meghirdetett NHP Hajrá program, valamint a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és garanciaprogramjai adhatnak támaszt a hitelpiacnak. A jegybank a bankok hitelezési képességét a rendelkezésre álló tőkepufferek felszabadításával is támogatja azzal, hogy átmenetileg eltekint a tőkefenntartási puffer, a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) és az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (O-SII), valamint a Pillér II-es tőkeajánlás (P2G) betartásától. Az állami hitelprogramok támogatásával a hitelállomány növekedési üteme pozitív tartományban maradhat, azonban az új hitelezés mérséklődése miatt a 2019-ben jellemző kétszámjegyű éves növekedéshez képest 2020-ban érdemben alacsonyabb, 6 és 10 százalék közötti dinamikára számítunk a vállalati, és 5–8 százalék közötti dinamikára a háztartási hitelállományban.

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem