Budapest, 2020. április 17. – Magyarország külső finanszírozási képessége 2019 során is a pozitív tartományban maradt, és ezzel a régiós országok élmezőnyébe tartozott. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet alakulásával párhuzamosan stabilizálódott, ami az export előző évit meghaladó éves növekedése mellett alakult ki. A továbbra is jelentős működőtőke-beáramlás mellett az ország külső adósságmutatói is tovább mérséklődtek, miközben a devizatartalék szintje továbbra is jelentősen meghaladja az ország rövid külső adósságát.
Magyarország négy negyedéves külső finanszírozási képessége 2019 végén a GDP 1 százalékán stabilizálódott, miközben a folyó fizetési mérlege egyenlege is az előző negyedévben tapasztalt szint körül alakult. A külső egyensúlyi mutatók alakulását elsősorban a külkereskedelmi többlet változása határozta meg: a dinamikusan növekvő beruházás és fogyasztásbővülés mérséklő hatását jórészt ellensúlyozta a készletek felhasználása és a cserearányok javulása. Az egyensúlyt emellett javította a jövedelemegyenleg enyhén mérséklődő hiánya, illetve az EU-transzferek felhasználásának bővülése is, amely 2019 egészében közel 4 milliárd eurót tett ki.
A külföldiek közvetlentőke-befektetései 2019-ben is nagymértékben támogatták a beruházások dinamikus bővülését. Az év során tovább mérséklődtek a gazdaság külső adósságmutatói: a nettó külső adósság 8 százalék alá, a bruttó mutató 53 százalék közelébe esett vissza. Az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelt jelentőségű rövid külső adósság 2019 végén csökkent, míg a devizatartalék 28 milliárd euro fölé emelkedett – így a tartalék továbbra is jelentősen, több mint 10 milliárd euróval meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A megtakarítási folyamatok szerint a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása 2019-ben is igen magas, a GDP 5 százaléka körüli szintet ért el. Eközben az államháztartás visszafogott hiánya mellett a vállalatok finanszírozási igénye – a dinamikus beruházási aktivitással összefüggésben – viszonylag magas szinten maradt. A lakosság állampapír-vásárlása 2019 második felében a MÁP+ bevezetésével vett új lendületet. Ez a folyamat nagyban hozzájárult, hogy 2019 során is csökkenjen az államadósságon belüli a devizafinanszírozás, illetve a külföldi finanszírozás részaránya, tovább mérsékelve az ország külső sérülékenységét.