Budapest, 2021. június 30. – Az MNB által vizsgált indikátorok alapján és a koronavírus-járvány miatt kialakult komplex gazdasági helyzetre tekintettel a ciklikus pénzügyi rendszerkockázatok szintje továbbra is alacsony, és a következő időszakban is az maradhat. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2021. július 1-jétől továbbra is 0 százalékon tartja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát változatlanul 0 százalékon hagyta. A döntés alapjául szolgáló fő indikátor, az ún. hitel/GDP rés ugyan továbbra is záródik, vagyis a hitelállomány GDP-hez viszonyított nagysága közelít a becsült egyensúlyi értékéhez, a záródást azonban több olyan átmeneti folyamat magyarázza, amelyek nem értékelhetők a túlfűtöttség jeleként. Egyrészt a járványhelyzet miatt 2020-ban stagnált a mutató számításában felhasznált négy negyedéves nominális GDP, másrészt a moratórium miatt elmaradó törlesztések támogatták a hitelállomány volumenének fenntartását. Emellett az új hitelek továbbra is jelentős kihelyezésének alakulásában meghatározó szerepet játszottak az állami és jegybanki programok. Mindezek alapján a hazai hitelezés nem tekinthető túlfűtöttnek. Az MNB e mutatót kiegészítő ciklikus rendszerkockázati térképének túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorkészlete összességében szintén a ciklikus rendszerkockázat növekvő, de alacsony szintjét jelzi, az erős hitelezési aktivitás koronavírus-járvány alatti és azt követő fennmaradása mellett is. A tőkekövetelmény felépítésének megkezdése mindezekre tekintettel nem indokolt, beavatkozás szükségességét jelző folyamat aktuálisan nem észlelhető.
A koronavírus-járvány terjedése és annak ismétlődő hullámai súlyosan negatív gazdasági-pénzügyi következményekkel jártak. A járvány eddigi és esetleges jövőbeli hatásai jelentős mértékben érintik mind az üzleti, mind a pénzügyi ciklus állapotát és változását is. Ez az anticiklikus tőkepufferrel kapcsolatos döntéseket megalapozó indikátorokra és a ráta meghatározására vonatkozó döntésekre is hatással van. Ennek következtében az effektív tőkekövetelmény előírása és a tőkepuffer felépítésének megkezdése kitolódhat.
A hazai pénzügyi rendszer ciklikus kockázatainak alakulására hatással lehetnek azon külföldi országok pénzügyi folyamatai is, amelyekben a hazai székhelyű pénzügyi intézményeknek jelentős kitettségeik vannak. Ezek közül kiemelten vizsgálandó az EU-n kívüli, ún. harmadik országok esete, mivel az ezekben hiányzó EU-s jogi keretek miatt az esetlegesen felépülő ciklikus kockázatok az MNB oldalán is intézkedést tehetnek szükségessé a hazai intézmények vonatkozásában. Ennek megfelelően a hazai bankrendszer szempontjából jelentős harmadik országok hitelezési folyamatait az MNB nyomon követi és szükség esetén a hazai hitelintézetek ottani kitettségeire anticiklikus tőkepufferrátát ír elő. Az MNB a hazai bankrendszer szempontjából jelentős harmadik országok Albániát, Montenegrót, Oroszországot, Szerbiát és Ukrajnát tartalmazó listáját felülvizsgálta, és azt változatlanul hagyta. Az ezen országokhoz kapcsolódó kitettségek vonatozásában esetlegesen előírandó anticiklikus tőkepufferrátákról az MNB az év végéig hozza meg döntését.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országok listáját évente vizsgálja felül.
Magyar Nemzeti Bank