Budapest, 2022. január 20. – 2021 harmadik negyedévében Magyarország folyó fizetési mérleg egyenlege a régió többi országában tapasztaltnak megfelelően csökkent. A mérséklődés várhatóan csak átmeneti folyamat – az egyenlegrontó, döntően külső tényezők kifutásával, illetve a magas hazai beruházási ráta exportnövelő hatása révén 2022 második felétől javul az áruegyenleg. Az ország nettó külső adóssága alacsony szinten stabilizálódott, miközben a nemzetközi tartalék szintje számottevően emelkedett, így jelentősen meghaladja az elvárt szintet.
2021 harmadik negyedévében a magyar gazdaság négy negyedéves folyó fizetési mérlege a GDP 2 százalékát kitevő hiányt és enyhe finanszírozási igényt mutatott. A külső egyensúlyi mutatók régiós országokhoz hasonló mértékű csökkenése az áruegyenleg döntően külső okokra visszavezethető romlásához köthető: a globális félvezetőhiány és a külső kereslet gyengülése visszafogott exportnövekedéshez vezetett, miközben az energiaárak megugrása az import bővülésével járt együtt.
Ezen tényezők 2022-ben várható normalizálódásával a külső egyensúly fokozatosan javulhat. A folyó mérleg csökkenésének átmeneti jellegét erősíti az is, hogy a nettó export mérséklődése a GDP-arányos beruházás és készletfelhalmozás növekedésével járt együtt, amelyek később, az exportkapacitások kiépülésekor, illetve a felhalmozott készletek leépítésekor pozitívan hathatnak majd a külkereskedelmi egyenlegre. A továbbra is jelentős EU-s forrás-lehívás a transzferegyenlegen keresztül javította a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét.
A külső finanszírozási képesség mérséklődése döntően a magánszektor pénzügyi megtakarításának csökkenéséhez kötődött, miközben a költségvetési hiány kissé mérséklődött. Az állam nettó pozícióját ugyanis javította a gazdaság újranyitásával élénkülő kereslethez kapcsolódó magasabb adóbevétel, miközben a bővülő beruházás, készletek és fogyasztás apasztotta a magánszektor pénzügyi megtakarítását. A lakosság állampapír-megtakarításának növekedése kismértékben lassult, de továbbra is érdemben hozzájárul a gazdaság alacsony külső sérülékenységéhez.
A finanszírozási adatok alapján a negyedévben jelentős volt a nettó FDI-beáramlás. A nettó külső adósság rátája alacsony szinten stabilizálódott, miközben a devizatartalék jelentős növekedésének köszönhetően az ország nemzetközi tartaléka már 13 milliárd euróval haladta meg a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.