Budapest, 2023. július 21. – 2023 első negyedévében jelentős fordulat történt a külső egyensúlyi folyamatokban: a folyó fizetési mérleg negyedéves hiánya a GDP 3,4 százalékára esett vissza. A kedvezőbb mutató a külkereskedelmi egyenleg hiányának mérséklődésére, azon belül is elsősorban a hazai szektorok alkalmazkodására, illetve a cserearány javulására vezethető vissza. A nettó külső adósságráta enyhén emelkedett, de továbbra is alacsony. A nemzetközi tartalék állománya historikusan magas szinten alakult.
2023 első negyedévében a folyó fizetési mérleg – rövid távú folyamatokat tükröző – szezonálisan igazított negyedéves hiánya jelentősen, a GDP 3,4 százalékára esett vissza a negyedik negyedévi 8,9 százalékról. A külső egyensúlyi mutatók – régiós országokban is jellemző – javulása a külkereskedelmi egyenleg növekedésére vezethető vissza. A korábbi negyedévek jelentős külkereskedelmi hiánya az első negyedévben 1 milliárd eurót meghaladó többletbe fordult, amihez több tényező kedvező alakulása is hozzájárult. Egyrészt a hazai szektorok alkalmazkodása és az exportbővülés nyomán a nem energiajellegű tételek egyre nagyobb többletet mutatnak. Másrészt az év elején visszaeső energiaárak miatt számottevően javult a cserearány. Végül a szolgáltatásegyenleg többlete is – részben a helyreálló turizmus hatására – jelentősen bővült, amivel már meg is haladja a járvány előtti szintet.
A külső finanszírozási igény mérséklődése a magánszektor javuló nettó pozíciója mellett alakult ki, amit részben ellensúlyozott az állam növekvő hiánya. A lakosság és a vállalatok emelkedő pénzügyi megtakarítása döntően a visszafogott fogyasztásra és beruházásra vezethető vissza, de a növekvő vállalati profit is támogatta. Az államháztartás magas év eleji hiányához elsősorban az alacsonyabb fogyasztással összefüggésben mérsékeltebb áfabevétel, valamint a magasabb energiaárak hatásainak kompenzációja és a kamatiadás növekedése járult hozzá.
A külső forrásigényt 2023 elején elsősorban adósságjellegű forrásbevonás finanszírozta, aminek hatására a külső adósságráták enyhén emelkedtek – ugyanakkor a nettó külső adósság GDP-arányosan 12,5 százalékos értéke továbbra is alacsony. A nemzetközi tartalékok állománya historikus csúcs közeli szinten, 40 milliárd euro közelében alakult az első negyedév végén, továbbra is számottevő mértékben meghaladva a befektetők által kiemelten figyelt rövid külső adósság szintjét.