Budapest, 2023. április 28. - A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybankok és a hazai pénzügyi szervezetek körében élenjáró módon immáron második alkalommal készítette el klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi (TCFD) jelentését. A riport bemutatja az MNB környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáját, vállalatirányítási rendszerének és operatív működésének fenntarthatósági elemeit, valamint a jegybank pénzügyi eszközeinek klímakitettségét és a kapcsolódó kockázatokat. Az MNB a jelentéssel a transzparencia mellett a mérés és a módszertanok terén nemzetközi szinten is jó példát mutat a piaci és állami szereplőknek.
Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy miképp lehet a gazdaság fenntartható fejlődését és felzárkózását a környezeti szempontokkal összehangolni. A pénzügyi rendszernek kulcsszerepe van a zöld átmenethez szükséges optimális erőforrás-allokáció megteremtésében, illetve mivel az éghajlat változása közvetlenül és közvetetten is hatással van az árstabilitásra és a pénzügyi rendszer stabilitására, így a kérdést a jegybankoknak is kiemelten kell kezelniük. A magyar Országgyűlés 2021 tavaszán mindezt megerősítve a jegybanktörvényben is rögzítette, hogy az árstabilitási cél elsődlegességének fenntartása mellett az MNB mandátuma a környezeti fenntarthatóság előmozdítására is kiterjed. Ennek megfelelően az elmúlt évek során az MNB aktív szerepet vállalt és elköteleződött a zöld átállás támogatása mellett.
Mérés nélkül nem képzelhető el zöld fordulat, a megtett lépések hatásának visszamérhetősége minden stratégia alapja. Ennek jegyében készült el idén is az MNB átfogó klímakockázati jelentése, melynek fő motivációja a jegybanki működés áttekintése, illetve a jegybankmérleg klímakockázati értékelése, amivel az MNB a hazai pénzügyi és állami szereplők számára is példát kíván mutatni.
A jelentés a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásai alapján készült. A TCFD-ajánlások a szervezeti működés négy fő pillére mentén adnak iránymutatást az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok közzétételére (vállalatirányítás, stratégia, kockázatkezelés, mutatószámok és célkitűzések).
A jelentésben az MNB a pénzügyi eszközportfóliók klímakockázati kitettségét az éghajlatváltozással összefüggő két fő kockázati kategória, az átállási és fizikai kockázatok szerint vizsgálta portfóliók szerinti bontásban. A klímakockázatok mérésekor az MNB a nemzetközi ajánlások mellett felhasználta az egyéb jegybankok által alkalmazott legjobb gyakorlatokat, és figyelembe vette saját pénzügyi eszközportfólióinak adottságait.
A klímakockázatok azonosítása, mérése és jelentése mellett az MNB a törvényben rögzített feladatainak ellátása során folyamatosan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, az elmúlt években számos programot indított, illetve lépést tett a környezeti fenntarthatóság támogatása érdekében:
· Az MNB 2019 januárjában indította el a régióban egyedülálló felügyeleti kezdeményezését, a Zöld Programot.
· A zöld devizatartalék-stratégia részeként az MNB a jegybankok körében az elsők között hozott létre a devizatartalékon belül dedikált zöldkötvény-portfóliót 2019-ben.
· Az MNB 2021-ben elfogadta a zöld monetáris politikai eszköztár-stratégiát, az ebben a keretrendszerben elindított programjait – kiemelten az NHP Zöld Otthon Programot és a Zöld jelzáloglevél-vásárlási programot – pedig már a jegybanki világban is úttörő módon, zöld feltételrendszerrel kiegészítve hirdette meg. Az MNB a fedezetkezelés és makroprudenciális eszközök tekintetében is tett lépéseket a fenntarthatósági szempontok integrálása érdekében.
· A nettó értelemben karbonsemlegesen működő MNB folyamatosan mérsékli operatív működésének karbonlábnyomát, 2022 végéig közel 60 százalékkal csökkentette azt.
A magyar pénzügyi rendszer szisztematikus zöldítésének kulcsfontosságú lépése az MNB klímakockázati jelentésének publikálása, amit továbbra is éves gyakorisággal tervez a jegybank megjelentetni.