Budapest, 2024. április 22. – 2023 során a magyar gazdaság folyó fizetési mérlege rekordmértékben javult, és éves szinten már többletet mutatott. A külső egyensúly európai összevetésben is kiemelkedő mértékű javulása részben a cserearányok javulására, részben a belső kereslet alkalmazkodására vezethető vissza. A nettó és bruttó külső adósságráta továbbra is alacsony szinten alakul. A nemzetközi tartalék állománya 2023 végén historikusan magas szintet ért el, ami nagymértékben meghaladta a rövid külső adósság szintjét.
2023 során Magyarország külső egyensúlyi mutatói az energiaárak visszaesése és a visszaeső belső kereslet mellett jelentősen javultak. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege – elsősorban a 10 milliárd eurót meghaladó külkereskedelmi többletnek köszönhetően – 2023-ban 8 százalékpontot meghaladó, korábban nem tapasztalt mértékben emelkedett, ami uniós szinten is kiemelkedő növekedés. Ennek hatására éves szinten 0,2 százalékos többlet alakult ki, míg a gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 1,2 százalékára ugrott.
A javuló külső pozíciót a magánszektor – régiós országokhoz hasonlóan – emelkedő pénzügyi megtakarítása tette lehetővé. A háztartások finanszírozási képessége 2023 végére magas szintre emelkedett, miközben a vállalatok finanszírozási igénye is jelentősen csökkent. Az államháztartás négy negyedéves hiánya az év végén enyhén mérséklődött, de historikusan továbbra is magas maradt, amivel továbbra is meghaladja a visegrádi országokban jellemző szintet.
A finanszírozási igény visszaesésének köszönhetően a nettó külső adósság 2023 során csak enyhén emelkedett, így a mutató továbbra is historikusan alacsony szint közelében, 12 százalék alatt alakult. A nemzetközi tartalék állománya 2023 végén historikus csúcsra, 41,4 milliárd euróra emelkedett, így jelentősen, 7,7 milliárd euróval haladta meg a befektetők által kiemelten figyelt rövid külső adósság szintjét.