1. Milyen ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell elvégezni fokozott ügyfél-átvilágítás során? Milyen kapcsolat van a fokozott ügyfél-átvilágítás, a vezetői jóváhagyás esetei és a megerősített eljárás között? 

A Pmt. 2020. január 10. napja óta hatályos rendelkezéseinek egyik legjelentősebb változása, hogy lényegesen átformálta a fokozott ügyfél-átvilágítás szabályait. Ennek eredményeképp a fokozott ügyfél-átvilágításban kezelendő magas kockázatú ügyfelek esetében a Pmt. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja és 16/A. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján kötelező a vezetői jóváhagyás és a megerősített eljárás alkalmazása is 2020. január 10. napja óta.

Mindezekre tekintettel a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet a fokozott ügyfél-átvilágítás, a megerősített eljárás és a vezetői jóváhagyás vonatkozásában leginkább annyiban hozott változást, hogy az immár a Pmt.-ben szabályozott esetkörök kikerültek. E körben nem hagyható figyelmen kívül az új MNB rendelet 22. § (3) bekezdésében a vezetői jóváhagyás, illetve a 23. § (3) bekezdésében a megerősített eljárás kötelező esetkörei alóli általános kivételszabály bevezetése, mely megfelelő kockázatértékelés mellett lehetőséget biztosít egyes MNB rendeletben meghatározott esetkörök mellőzését.

Bár a fentiek szerint a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet számos ponton egyszerűsödött, azonban mind a vezetői jóváhagyás, mind a megerősített eljárás tekintetben továbbra is vannak olyan esetek, melyek önmagukban még nem eredményeznek fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettséget (megjegyzendő, hogy a szolgáltató kockázatértékelése alapján ezek is eredményezhetik az ügyfél magas kockázati besorolását, s így a fokozott ügyfél-átvilágítást).

***

2. Miképpen értelmezendő a Pmt. 16. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16/A. § (1) és (2) bekezdésében szereplő „stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származás”?

E jogszabályhelyek alkalmazásában a „származást” a lehető legszélesebb körben kell értelmezni, nem szűkíthető az állampolgárságra, székhelyre. Származásnak kell tekinteni az ügyfél bármilyen kimutatható, pénzmosási szempontból jelentőséggel bíró kapcsolatát – legyen az személyes vagy üzleti – stratégiai hiányosággal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országgal. Adott esetben - az összes körülményre figyelemmel - ennek megítélése egyedi döntés függvénye is lehet. 

***

3. A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. sz. mellékletében a földrajzi kockázati tényezők között felsoroltak egyenértékűek-e a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal, vagy ahhoz képest szűkebb vagy tágabb kört ölelnek fel?

A Pmt. 3. § 31. pontja értelmében stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak azok minősülnek, melyeket az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelete ekként határoz meg.

Erre tekintettel a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet alkalmazásában, ahol a jogszabály a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országot említi (pl. fokozott ügyfél-átvilágítás, vezetői jóváhagyás kötelező esetei), ott a fentiek szerint meghatározott országokat kell alapul venni. Mindazonáltal a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján ennél tágabb körben is meghatározhat olyan országokat, melyeket a stratégiai hiányos országokkal egyenértékű kockázatúnak ítél, és ennek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmaz esetükben.  

***

4. Miképpen felel meg a szolgáltató a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet 22. § (4) bekezdésében írt azon követelmények, hogy a vezetői döntés dokumentáltsága biztosítsa a következetességet, folyamatos figyelemmel kísérhetőséget és az ellenőrizhetőséget?

Az üzleti kapcsolat létrehozásának vezetői jóváhagyáshoz való kötése a jogszabályban meghatározott kockázatok egyedi elbírálását, illetve az ilyen kockázatok vállalásával járó felelősség telepítését célozza. Az ilyen egyedi döntések meghozatala során figyelembe vett körülmények és azok értékelésének megfelelő dokumentálása egyfelől támogatja a szolgáltató belső kockázatértékelésének megalapozottságát, másfelől az esetleges személyi, munkaköri változások ellenére is biztosítható a szolgáltató pénzmosás megelőzési tevékenységének egyenletes (jobb esetben javuló) minősége. Minthogy a vezetői jóváhagyás esetén a négy szem elve csak korlátozottan érvényesül, miközben az így meghozott döntés jelentős következményekkel jár, a megfelelő dokumentáltság mind a szolgáltató integritása, mind a felügyeleti feladatok ellátása tekintetében különös jelentőséggel bír.

A vezetői jóváhagyás dokumentálási előírásait a szolgáltatónak fentiekre figyelemmel kell kialakítania.

***

5. A 26/2020. (VIII. 25) MNB rendelet 23. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárok és a megerősített eljárás alkalmazásának 1 éves időtartama miképpen számítandó?

A megerősített eljárást eredményező értékhatárok elérése tekintetében figyelemmel kell lenni az egymással ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízással (Pmt. 3. § 37. pont és 6. § (2) bek.), az ügyelti megbízásokat rendszeresen adó ügyfél által és az üzleti kapcsolat keretében kezdeményezett tranzakciókra. Különös tekintettel arra, hogy megerősített eljárás (mint fokozott monitoring kötelezettség) csak üzleti kapcsolatban vagy ügyleti megbízást rendszeresen adó ügyfél vonatkozásában értelmezhető (ld. MNB rendelet 2. § 6-7. pont).

Ugyan a Pmt. nem határozza meg, hogy ki minősül ügyleti megbízást rendszeresen adó ügyfélnek (így azt a szolgáltatóknak maguknak kell megtenni), azonban a Pmt. 14/A. § (6) bekezdése értelmében ezen ügyfelek monitoringját az üzleti kapcsolatokra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Amennyiben tehát az MNB rendelet 23. § (1) bekezdésében írt értékhatárt az ügyfél több ügyleti megbízással éri el, a szolgáltatónak az ilyen ügyfeleket szükségszerűen „ügyleti megbízást rendszeresen adó” ügyfélként kell kezelnie, hogy a megerősített eljárás kötelezettsége értelmezhető/teljesíthető legyen.

A megerősített eljárás 1 éves időtartamát minden esetben a megerősített eljárás alkalmazására okot adó körülmény bekövetkezésétől (pl. tranzakciók értékhatárt elérő összértéke) kell számítani azzal, hogy az értékhatár számítása elölről (0 Ft-ról) kezdődik. Amennyiben ezen időszak alatt az adott ügyfél vonatkozásában ismét vagy újabb megerősített eljárást megalapozó körülmény áll be, az 1 éves időtartam e körülménytől újra kezdődik.

***

6. A megerősített eljárás hatálya alá tartozó, 10 millió Ft feletti készpénzbefizetés és pénzváltás esetén mely esetben kérendő be az ügyféltől a pénzeszköz forrása?

Az MNB rendelet 23. § (1) bekezdés b) pontja és 24. § (4) bekezdésének együttes értelmezése alapján a gyakorlatban pénzváltás esetén az első 10 millió Ft feletti váltás alapozza meg az ügyfél megerősített eljárás alá történő kerülését, azonban csak ezt követően, a második 10 millió forint feletti pénzváltás minősül azon tranzakciónak, ahol a szolgáltatónak a pénzeszközök forrására vonatkozó információt is be kell szereznie az ügyféltől.

Mindemellett az MNB a hitelintézet által közvetlenül, valamint a kiemelt közvetítő útján végzett pénzváltási tevékenységről szóló 8/2019. (IV.1.) számú ajánlásában szükségesnek tartja, hogy - az ajánlásban foglaltak szerint - a pénzváltó iroda az 50 millió forintot elérő vagy meghaladó ügyletek vonatkozásában a Pmt. 10. § (2) bekezdésének megfelelően az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - kérje a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

***

7. Alkalmaznia kell-e a szolgáltatónak a Pmt. 13. § (8) bekezdésében foglalt intézkedéseket, ha az MNB rendelet 24. § (4) bekezdésében szereplő elvárásokat az ügyfél közreműködésének hiányában nem tudja végrehajtani?

A szolgáltatónak alkalmaznia kell a Pmt. 13. § (8) bekezdésében foglalt intézkedéseket, azaz „[h]a a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot”.

A Pmt. felhatalmazása alapján kiadott MNB rendelet a pénzváltás, mint magas kockázatú ügylet tekintetében tízmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű pénzváltás esetén megerősített eljárás alkalmazását és annak keretében - az MNB rendelet 24. § (4) bekezdése alapján - a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzését írja elő. Mivel a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzése a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések egyike, így beszerzésének meghiúsulása esetén a szolgáltató a Pmt. 13. § (8) bekezdése alapján köteles az üzleti kapcsolat létesítését és az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, valamint a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetni.

***

8. Mi az elvárás a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti elvárások teljesítése érdekében?

(E kérdésben az MNB változtatás nélkül közli a Pénzügyminisztérium álláspontját)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 16. § (1) bekezdése (a kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából) a magas kockázatú ügyfelek esetében mondja ki a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásának kötelezettségét. A Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján magas kockázatúnak kell tekinteni, ha az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy.

A Pmt. ügyfél-átvilágítási rendelkezései kapcsán 2020. novemberétől lefolytatott szakmai egyeztetési folyamat eredményeképpen a Pmt. 16. § (1) bekezdés d) pontjának (2021. május 22-én hatályba lépett) módosítása rögzíti, hogy kivételt képez a fokozott ügyfél-átvilágítás alól, ha a többségi állami tulajdonú vállalat 3. § 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa, azaz vezető tisztségviselője a kiemelt közszereplő.

A Pmt. 3. § 38b. pontjának megfelelően többségi állami tulajdonú vállalatnak minősül: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat.