Szezonális étkezés I. – mit, mikor és miért?

Az elmúlt harminc évben megváltoztak étkezési szokásaink. Táplálkozásunk rögtön a bevásárlással kezdődik: míg korábban csak nyáron lehetett paradicsomot, paprikát, uborkát kapni, és télen az almát, esetleg a déligyümölcsöket fogyasztottuk, most valójában mindent meg tudunk venni, szinte mindig.

Télen eper, cseresznye, dinnye kerülhet az asztalra, az avokádó pedig bármikor ott lehet a tányérunkon. Táplálkozásunk így nincsen évszakhoz kötve, nem figyeljük, hogy mikor mennyi nap érte a gyümölcsöt vagy a zöldséget, csak levesszük a polcról, ki kell fizetni, és már ehetjük is. De vajon tudjuk, mi ennek az igazi ára? 

A nem szezonális gyümölcs, zöldség: 

• kevesebb vagy mesterséges napfényt kaphatott, ami kevesebb vitamint és ásványi anyagot jelent
• többféle vegyszert tartalmazhat, hogy kibírja az utaztatást, késleltessék az érlelést vagy a túlérést, romlást (felületkezelő, kiszáradást gátló és gombaölő anyagok). A vegyszerek használatát az Európai Unióban, valamint hazánkban is szigorúan ellenőrzik, és a gyümölcs, zöldség eladásakor kötelező feltüntetni, hogy vegyszerrel kezelt áruról van szó. /Mindig figyeljünk arra, hogy vegyszerrel kezelt gyümölcs csomagolását ne adjuk gyerekek kezébe!/
• a szállítás miatt nagyobb ökológiai lábnyomot hagy maga után 
• a szállítás miatt korábban, éretlenül takarítják be, és vegyszerekkel lefújva energiaigényes érlelőkamrákba kerül (pl. banán)
• csomagolóanyag-igénye nagy, mert távoli országból szállítják, és ez a legtöbb esetben egyszer használatos műanyagot jelent.

A cikk folytatásában olvashat a „divatos” ételek káros hatásairól, valamint arról, mit tehetünk mi, fogyasztók annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrendünk kisebb ökológiai lábnyomot eredményezzen, amivel ráadásul jelentősen spórolhatunk is.

Utolsó frissítés: 2022. március 31.