Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Háztartási költségvetés

nyomtatás

Háztartási költségvetés

Számos cikk szól arról a Családi Zöld Pénzügyeken belül, hogy mind a fenntartható életmód, mind a takarékosabb pénzügyek alapja a tudatosság. A tudatos és felelős magatartás pedig a háztartási költségvetéssel kezdődik.

Miért érdemes háztartási költségvetést készítenünk?

  • Pénzügyeink sikere 80%-ban a viselkedésen múlik – megtakarítások képzésével, befektetésekkel úton a pénzügyi függetlenség felé –, és csak 20%-ban a tudáson. Ennek kulcsszavai a tudatosság, tervezés, rendszeresség.
  • Ha valamit meg tudunk mérni, változtatni is tudunk rajta.
  • Háztartási költségvetésünk viszonyítási alapot ad, segítségével le tudjuk ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a kitűzött pénzügyi céljaink.

Miből áll a háztartási költségvetés?

A háztartási költségvetés készítésének három szakasza van.

  1. Tervezés, azaz a célok meghatározása.
  2. Adatgyűjtés.
  3. Elemzés, azaz az eredmények kiértékelése.

Tervezés
A tervezés során praktikusan a következő fél vagy egy évet vegyük számba. Elsődleges célunk, hogy kiszámíthatóak legyenek a pénzügyeink. Ugyanakkor a pénzügyek tudatos megtervezésével nemcsak a kiszámíthatóság növelhető, de utólag ellenőrizhető, át kell-e dolgozni a tervet. Ha a költségvetési terv előre kalkulál a tervezett kiadásokkal, akkor hónapokkal korábban el lehet kezdeni készülni ezekre, folyamatosan félre lehet tenni rájuk, vagyis elkerülhetőek a fizetési nehézségek, sőt, akár egy hitelfelvétel is! Ha a kalkuláció azt mutatja, a következő időszakban több lesz a tervezett kiadás, mint a várható bevétel, akkor újra át kell gondolni, mi fér bele a költségvetésbe. A tudatos tervezés segít, hogy előrelátóan gondolkodjunk, felkészüljünk a nagyobb kiadásokra, emellett pedig segít tartalékot, megtakarítást képezni.

Adatgyűjtés
A bevételek és a kiadások folyamatos vezetését jelenti, annak érdekében, hogy képet adjanak arról, havonta mekkora összegben és honnan várunk, illetve mekkora összegben és hova adunk ki pénzt, valamint mennyi pénzünk marad, amit szabadon elkölthetünk. Nagyságrendileg bizonyosan van elképzelésünk ezekről, de hajlamosak lehetünk felül- vagy épp ellenkezőleg, alulbecsülni egyes tételeket. Lássuk tisztán, mire költöttünk!

Elemzés
Az eredmények kiértékelése nagyon fontos lépése a háztartási költségvetés készítésének, hiszen a terv sikerességének mérésére szolgál, hogy lássuk, a tervvel szemben mi a valóság. Ennek segítségével tudhatjuk meg, hogy milyen szokásainkon célszerű változtatnunk, milyen kiadásokat kell átgondolnunk.

Kezdődjön a tervezés!

A jó tervezés a célok meghatározásával, az oda vezető út felmérésével és az út szakaszokra bontásával, azaz részcélok megfogalmazásával kezdődik.

Mire gyűjtünk?

  • Milyen nagyságrendű a minden hónapban felmerülő megélhetési költségünk? Mérjük fel, átlagosan mekkora összegre van szüksége a családnak egy hónapban a mindennapi kiadásokra!  Ebbe beletartoznak az élelmiszerekre fordított összegek, a háztartás, a rezsi költségei, a közlekedési kiadások, valamint egyéb rendszeres kiadások, mint pl. a gyermekek menzadíja, rendszeresen szedett gyógyszerek költségei.
  • Van-e 6 havi vésztartalékunk? Ez az az összeg, amit munka vagy munkaképesség elvesztése esetére a bankszámlánkon vagy egyéb biztonságos, bármikor hozzáférhető helyen pihen, és soha semmilyen egyéb körülmény esetén nem nyúlunk hozzá. Ajánlott, hogy ez a vésztartalék a család havi megélhetésének legalább hatszorosa legyen!
  • Van-e hitelünk? Melyiknek a törlesztését tudjuk előbbre hozni? Mindig törekedjünk a legmagasabb kamatozású hitel mielőbbi törlesztésére, szabaduljunk meg ezektől: hitelkártya, személyi kölcsön, folyószámla-hitelkeret, autóhitel stb.!
  • Milyen tervezhető kiadásaink vannak például a következő 1 éven belül?  Gondoljunk az iskolakezdésre, utazásra, karácsonyi ajándékokra, konyha kifestésére már az év elején. Ezekre érdemes előre, kisebb összegekben takarékoskodni, év közben így nem okoznak fejfájást.
  • Milyen összegű tartalékot képezzünk a váratlan kiadásokra? Ezek a kiadások nevükben váratlanok, de valójában nem ritkák, állandóan felmerülnek egy elromlott mosógép, hűtő vagy egy autó javíttatása képében. A váratlan kiadásokra képzett biztonsági tartalékra érdemes minimum 1-2 havi jövedelemnek megfelelő összeget elkülöníteni.
  • Mire szeretnénk megtakarítást félretenni? Szeretnénk 5 év múlva nagyobb lakásba költözni? Vagy 2 év múlva lecserélni az autónkat fiatalabbra? Gyermekünk egyetemi tandíjára? Vagy mi magunk iratkoznánk be egy képzésre? Saját vállalkozásba fognánk? A hosszabb távú, akár évekre szóló befektetésekről bővebb információ a Befektetések című Pénzügyi Navigátor füzetben olvasható.

Ha számba vettük a bevételeinket, és ebből már hónap elején félrerakjuk a fenti céljainkat szolgáló összeget, akkor látni fogjuk, hogy mennyi pénzből tudunk gazdálkodni az adott hónapban, ezt a pénzt a vágyott dolgokra, szórakozásra költhetjük. Életmódunk egyszerűsítése és a fenntarthatóság érdekében azonban érdemes ezt inkább élményekre költeni, és nem pedig kevésbé szükséges tárgyakra.

Hogyan fogjunk hozzá a bevételeink és a kiadásaink összeírásához?

Ehhez vegyük elő a bank által küldött részletes bankszámlakivonatot, vagy kérdezzük le a netbankunkban a számlatörténetet, illetve keressük elő a befizetett csekkeket, vásárlási blokkokat.
Válasszuk ki a számunkra leginkább szimpatikus eszközt a pénzmozgások nyilvántartásához: e célra használható lehet egy kockás füzet, egy Excel-táblázat, számítógépes program vagy okostelefonon egy applikáció. Az interneten számos költségvetés-számító program érhető el, ezek egyike például a Pénzügyi Navigátor Háztartásiköltségvetés-számító alkalmazása, amely hasznos tippekkel is szolgál a spóroláshoz.
Eleinte mindenképpen törekedjünk az egyszerűségre, hogy gyorsan és könnyen átlátható csoportosításunk legyen. Nem kell rengeteg alkategóriákat létrehozni, ráérünk a későbbiekben is a saját ízlésünkre szabni, és további bontásokat bevezetni, ha azt látjuk célszerűnek (például, hogy az étkezésre költött összegből mennyi ment el étteremben vagy a munkahelyi büfében).

Kezdjük a bevételeink összeírásával, ezek az alábbiak lehetnek:

  • munkabér, vállalkozói jövedelem, nyugdíj,
  • havi cafeteria,
  • GYES/GYED,
  • családi pótlék,
  • év végi bónusz,
  • adó-visszatérítés,
  • megtakarításból származó jövedelem,
  • mellékállásból származó jövedelem,
  • ajándék stb.

A kiadások egy lehetséges csoportosítása:

  • havi fix kiadások (lakhatás, hiteltörlesztés, rezsi, biztosítások, előfizetések, buszbérlet, iskolával/óvodával/bölcsődével kapcsolatos költségek);
  • havi változó költségek (élelmiszer, gyógyszerek, sport, üzemanyag, ajándék);
  • váratlan kiadás;
  • költőpénzből megvásárolt tételek (pl. ruházkodás, tisztítószer, mozi, utazás stb.).

Kiadások egy másik lehetséges csoportosítása: 

  • megtakarítás (vésztartalék, nyugdíj, egészégpénztár, lakás, gyerek jövője);
  • szükségletek (lakhatás, hiteltörlesztés, rezsi, biztosítások, alapközlekedés, alapétkezés, iskolával/óvodával/bölcsődével kapcsolatos költségek);
  • vágyott dolgok (a fentieken felül bármi: utazás, vásárlás, étterem, hobbi).

A családi költségvetés három legjelentősebb kiadási tétele az élelmiszerek költsége, a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások, valamint a közlekedés költsége. A KSH adatai szerint 2019-ben egy átlagos magyar háztartás fogyasztási kiadásainak mintegy 55%-át e három, a létfenntartáshoz szorosan kapcsolódó tételre költötte, az alábbi megoszlásban:

  • élelmiszerek: 24,4%,
  • lakásfenntartás és háztartási energia: 18,5%,
  • közlekedés: 11,9%.

E kiadási tételek kapcsán számos olyan pénzügyi megtakarítási lehetőség áll rendelkezésre, amely egyben a háztartás környezetterhelését is csökkenti. 


Végül vonjuk le a következtetéseket!

Ha elkészítettük a családi költségvetésünket és legalább 3 hónapja vezetjük, az tükröt tud mutatni pénzügyi magatartásunkról. Gondoljuk át, melyek azok a tételek, amelyekből le tudunk faragni már rövid távon is! Szükséges a kábeltévé-előfizetés vagy a legnagyobb internetcsomag? Sok ment el egy hónapban éttermekben és szórakozóhelyeken? Sokat fogyaszt az autó? Ha azt látjuk, hogy nem tudjuk kigazdálkodni a vésztartalék összegét vagy a nyugdíj-megtakarítást, akkor itt az alkalom új alapokra helyezni a pénzügyeinket. Érdemes elgondolkodni rajta, nem élünk-e a lehetőségeinkhez mérten túl nagy lakásban, vagy valóban fenn tudjunk-e tartani az autónkat (nem csak valamely megtakarításunk rovására).

Kezdjünk el háztartási költségvetést készíteni, és figyeljük meg, hogy milyen módon segít ez a pénzügyeink rendezésében.

A költségvetés-tervezéssel kapcsolatban további tippek találhatók a Tervezze meg kiadásait! című Pénzügyi Navigátor füzetben.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem