Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Zöldülnek a bankok? - MNB-ajánlás a fenntarthatóságért

nyomtatás

Zöldülnek a bankok? - MNB-ajánlás a fenntarthatóságért

Amikor saját ökológiai lábnyomunk csökkentéséről beszélünk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden egyes választásunk része ennek. Nem mindegy, hogy fogyasztásunkkal mely vállalatokat támogatjuk, és az sem mindegy, hogy pénzügyeink számára hogyan választunk bankot.

Nemzetközi viszonylatban számtalan pénzügyi intézmény tett komoly lépéseket annak érdekében, hogy ne csak saját közvetlen ökolábnyomát csökkentse, hanem az általa finanszírozott beruházások révén is egy fenntartható jövőt építsen.

Vannak olyan pénzügyi intézmények, amelyek minden fosszilis energiához köthető beruházást elutasítanak, és vannak, amelyek korlátozzák azokat. Vannak bankok, amelyek arról nyilatkoztak, hogy természeti világörökséget veszélyeztető beruházásokat nem finanszíroznak, és vannak, amelyek kifejezetten támogatnak természetvédelmi projekteket.

A pénzügyi intézmények elköteleződése a fenntarthatóság mellett nemcsak szükséges, de elemi érdekük is. A klímaváltozás és a környezeti károk ugyanis kihatnak a vállalatok jövedelmezőségére, és e pénzügyi kockázatok a bankok mérlegeiben is megjelennek, mértékük azonban még kevéssé ismert.  A környezeti kockázatok megértése és mérése nélkül a bankrendszer a klímaváltozás elleni harcban nem tudja betölteni a potenciális, kiemelt finanszírozói szerepét. Az EU-s szabályozói eszközök ennek orvoslására már kidolgozás alatt vannak, de csak néhány éven belül válnak kötelezővé. Az átmeneti időszakra vonatkozóan a MNB egy Zöld Ajánlást fogalmazott meg, amely lehetővé teszi a hazai bankszektor számára, hogy a változások elébe menjen és felkészüljön a jövő zöld kihívásaira. 

Az MNB Zöld Ajánlás tartalma 

1. Környezeti kockázatok azonosítása, beépítése az üzleti stratégiába 

A bankoknak képesnek kell lenniük azonosítani, hogy az üzleti tevékenységeik, kitettségeik milyen kockázatokat jelentenek mind az intézmény, mind pedig a környezet számára. Továbbá az üzleti modelljük és stratégiájuk kidolgozása során ezeket a kockázatokat ajánlott beépíteni a döntéshozatalba. 

Néhány európai bank már olyan teljesítménymutatókat vezetett be, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok azonosítását és csökkentését segítik elő – ilyen például a finanszírozott eszközök szén-dioxid lábnyoma. 

2. Vezetői és a szervezeten belüli felelősség meghatározása a környezeti kockázatok kapcsán 

Lényeges, hogy a bank kijelölje, ki felelős a klímakockázatokért az intézményen belül. Emellett a legmagasabb szinten lévő döntéshozóknak tudomással kell bírniuk a bank éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatairól. 

Több olyan példát is láthatunk Európában, amikor egy intézmény dedikált, klímaváltozásra fókuszáló bizottságot hoz létre. Ezeknek a bizottságoknak a feladata változatos, de a céljuk felelősséget vállalni az intézmény klímaváltozással kapcsolatos kitettségei felett, hozzájárulni a stratégiaalkotáshoz, vagy ellátni a különösen kockázatos ügyletek felügyeletét. 

3. Környezeti kockázatok kezelése, környezetileg nem fenntartható tevékenységek finanszírozásának csökkentése, leépítése 

A körültekintő kockázatkezelés, amely figyelembe veszi a klímakockázatokat is, elősegíti, hogy a bank olyan tevékenységeket finanszírozzon, amelyek pénzügyi és környezeti szempontból is hosszú távon fenntarthatóak.  A bankoktól elvárt a számszerűsítés és a kontrollálás: mérjék fel klímakockázataikat és kockázatvállalási hajlandóságukkal összhangban csökkentsék azokat, akár hitelállomány-leépítésen keresztül is. 

4. Környezeti fenntarthatóságot segítő hitelezési vagy forrásoldali termékek kialakítása 

Ajánlott, hogy a bankok tegyenek lépéseket környezeti szempontból fenntartható hitelezési tevékenységeik fejlesztésében.  A zöld termékek kifejlesztése elősegítheti a gazdasági szereplők fenntarthatósági törekvéseit. Továbbá a környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységek hitelezése diverzifikációs és kockázatcsökkentési lehetőséget is jelenthet. 

Egyes bankok Európában például az ingatlan energiabesorolása alapján differenciálnak a jelzáloghitelek kamataiban. Minél energiahatékonyabb az ingatlan, annál alacsonyabb a jelzáloghitel kamata. Ennek következménye, hogy a bank által finanszírozott ingatlanportfolió energiahatékonyabbá válik. Ez a gyakorlat összhangban van a bank hosszú távú stratégiájával, hogy csökkentse átállási kockázatait és támogassa a fenntarthatóságot. Az MNB lakáshitelekre vonatkozó tőkekövetelmény-kedvezménye a hazai piacon szintén ezt kívánja bátorítani. 

5. Átláthatóság: részletes és informatív adatok közzététele a hitelezett ügyfelek környezeti hatásáról 

Az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok nyilvánosságra hozása lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy megalapozottabban mérjék fel a fizikai és átállási kockázatokat. Ennek révén pedig az intézmények és a befektetők jobban megérthetik az éghajlatváltozás pénzügyi vonzatait, ezért az MNB elvárja, hogy a bankok – figyelembe véve a kidolgozás alatt álló uniós szabályokat – hozzanak nyilvánosságra informatív adatokat. 

6. Az ökológiai lábnyom csökkentése és a karbonlábnyom semlegesítése 

Az MNB fontosnak tartja, hogy a hitelintézet törekedjen saját ökológiai lábnyomának csökkentésére, mivel ennek hiánya meggátolja a konstruktív hozzájárulást a fenntarthatósági célkitűzésekhez, emellett reputációs kockázatot is rejt. Az ökológiai lábnyom csökkentése az első, alapvető lépés minden intézmény esetében. Számos hazai bank tett lépéseket készpénzkímélő fizetési módok bevezetésén, papírmentes vagy papírtakarékos ügyintézés megvalósításán, vagy éppen energiafogyasztásából fakadó kibocsátásának csökkentésén keresztül. 

7. Az ENSZ Felelős Banki Irányelveinek alkalmazása 

Az ENSZ Felelős Banki Irányelvei által meghatározott ajánlások lefektetik annak alapjait, hogy a hitelintézet tudatosan hozzájáruljon a fenntarthatósági erőfeszítésekhez, maximalizálva a pozitív társadalmi hasznosságot. Az MNB jó gyakorlatnak tartja tehát, ha a hitelintézet hivatalosan is az irányelvek aláírójává válik, explicit módon is vállalva a keretrendszer alkalmazását. 

2020 szeptemberére már – a globális bankrendszer 40%-át kitevő – 190 bank írta alá az irányelveket, azonban egyetlen magyar bank sincs közöttük. A 6 irányelv összhangban van az MNB elvárásaival is. 

Számtalan formája van annak, hogy egy bank hogyan tehet a fenntartható jövőért.  AZ MNB 2020 decemberében megjelent Zöld Ajánlás tervezetével segíti ebben a hazai pénzintézeteket.

Bankválasztáskor tehát érdemes tájékozódni arról, hogy az adott intézmény rendelkezik-e fenntarthatósági jelentéssel, csatlakozott-e az ENSZ Felelős Banki Irányelveihez vagy más nemzetközi zöld kezdeményezéshez és idővel, hogy az MNB Zöld ajánlásának mennyire tesz eleget. Tudatos bankválasztással mi is hozzájárulhatunk egy fenntartható jövő építéséhez.

Az eredeti cikk a Portfolio.hu portálon jelent meg Útjelző táblák a bankok zöld kihívásaihoz címmel, 2021. január 22-én.

 

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem