Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Magas hozam, alacsony szén-dioxid-kibocsátás? - A fenntartható befektetések egyre népszerűbbek

nyomtatás

Magas hozam, alacsony szén-dioxid-kibocsátás? - A fenntartható befektetések egyre népszerűbbek

Hazánkban még kevéssé jellemző, hogy a befektetési jellegű pénzügyi termékek környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozzunk. Pedig a fejlett országokban mind a kereslet, mind a szabályozási környezet egyre nagyobb figyelmet fordít az egyes pénzügyi termékek ökológiai lábnyomára.

Itthon kis visszhangja volt eddig, de a befektetéseink és a fenntarthatóság kapcsán átfogó új szabályozások születtek az Európai Unióban, melyek 2021-től Magyarországon is fokozatosan életbe lépnek. Az új szabályok összefoglalóan azt célozzák, hogy sokkal többet tudjunk a befektetési jellegű pénzügyi termékek (például befektetési alapok, biztosítási alapú befektetési termékek, magánnyugdíj-portfoliók stb.) fenntarthatósági vonatkozásairól, és ezeket az információkat figyelembe véve jobb döntéseket hozzunk megtakarításainkkal kapcsolatban. Ezzel hozamkockázati szempontból javíthatjuk a befektetéseket, és akár azok természeti vagy társadalmi környezetre gyakorolt áttételes hatásait is.

Klímabiztos befektetések
A klímaváltozás és a többi környezeti probléma súlyos gazdasági következményei megrostálják majd a vállalatokat, és ezen keresztül a befektetéseket is. Lesznek – és már ma is vannak – olyan cégek, amelyeket a klímaváltozás fizikai hatásai, például az extrém időjárási események sújtanak, továbbá olyan vállalatok is, amelyek üzleti modellje nem fenntartható egy klímasemlegességre vagy éppen egy körkörös gazdaságra törekvő világban, mert egész egyszerűen túlságosan szennyezőek.
Az új szabályok értelmében a szolgáltatóknak átláthatóvá kell tenniük, hogy ezeket a kockázatokat figyelembe veszik-e, illetve hogyan kezelik a befektetési folyamatban. Ha például egy részvényalapban szénerőműveket üzemeltető, vagy egyéb „fosszilis” cégek értékpapírjai is szerepelnek, számol-e azzal a befektetési szolgáltató, hogy mennyire „jövőbiztosak” ezek a befektetések? És az előbbi kérdésre adott válasz függvényében: ha nem férnek bele a fenntartható gazdasági világképbe, akkor például leépíti-e ezeket a befektetéseket? 
A problémakör egyik híres példája a Peabody Energy társaság története: az USA legnagyobb szénkitermelő vállalata 2017-ben csődeljárás alá került, ezzel elértéktelenítve a részvényeit tartó befektetéseket. Bár a céget azóta talpra állították, részvényárfolyama a mai napig „megszenvedi”, ha bármilyen klímapolitikai törekvés szárnyra kap a világban.
Ezek a kérdések tehát még a legkevésbé „zöld” befektetőknek is fontosak, hiszen ha az előbbi kockázati faktorokat nem kellően veszik figyelembe a befektetések kiválasztásánál, akkor annak a hozamban is negatív hatása lehet.

Többet árt, mint használ?
De vegyünk egy másik témakört: hogyan hatnak a fenntarthatóságra maguk a befektetések? Az új szabályok értelmében a szolgáltatóknak – legalábbis a nagyobbaknak – ezzel kapcsolatban is transzparensebbé kell válniuk. Így például olyan információk válhatnak elérhetővé, mint hogy a befektetésekhez mennyi szén-dioxid-kibocsátás, nem megújuló energiafogyasztás, kezeletlen szennyvíz vagy éppen veszélyes hulladék kapcsolódik.  

Az új szabályok továbbá arra is kitérnek, hogy a befektetők végre tiszta képet kaphassanak a különböző fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező (etikus/zöld/ /ESG stb.) befektetési termékek kapcsán. Már ma is egyre több termék nevében jelenik meg ilyen típusú hívószó, de ezek lényegében önjelölt címkézések: nem ugyanazt értik „fenntartható” vagy éppen „zöld” címke alatt, mint amit az új szabályozás megfogalmaz, és bizony ma még semmi sem zárja ki a greenwashingot, azaz a környezeti előnyök túlságos kidomborítását, megszépítését, a valósághoz képest.

A jövőben a befektetési termékek háromféle, jogszabály által definiált fenntarthatósági kategóriába lesznek sorolhatók. Értelemszerűen továbbra is lesz egy „mainstream” normál kategória, amelyet olyan termékek alkotnak, amelyek nem rendelkeznek semmilyen explicit fenntarthatósági jellemzővel. A második kategóriába azok tartozhatnak, amelyek környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási („ESG”) szempontokat érvényesítenek a befektetések kiválogatásánál (például kizárnak szennyező iparágakat), de nem kifejezett céljuk a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt pozitív hatás. Az ilyen típusú befektetési alapok Európában már több mint 15 százalékot tesznek ki a piacon, míg itthon alig fél százalékot. 

A „legfenntarthatóbb” kategória az úgynevezett fenntartható befektetés lesz. Akkor sorolható ide egy termék, ha jól mérhetően hozzájárul valamely környezeti (például klímavédelem, vízfelhasználás, biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság) vagy társadalmi fenntarthatósági (egyenlőség, integráció stb.) célkitűzéshez, és közben nem jár más fenntarthatósági célkitűzésre nézve sem jelentős káros hatással.
A termékek besorolása tehát egyértelművé válik, és sokkal több információnk lesz a fenntarthatósági kockázatokról és hatásokról. Ráadásul az új szabályozás azt is előírja, hogy a befektetési tanácsadás során kifejezetten rá kell kérdezni a fenntarthatósági preferenciákra, így tehát azon ügyfelek, akik e témákra érzékenyebbek, sokkal hamarabb találják meg a nekik való „felelős” termékeket.

Érdekli-e mindez az ügyfeleket?
A befektetési termékek fenntarthatósággal kapcsolatos adatai kezdetben talán még nem lesznek a lakossági figyelem középpontjában, de több okból is joggal bízhatunk abban, hogy e téren is pozitív változások lesznek. Mivel ma már nem kérdés, hogy a fenntarthatósági jellemzők kihatnak a hozamokra, a szimplán hozammaximalizáló ügyfeleknek is egyre logikusabb például a klímaváltozás mérlegére tenniük a befektetéseket.

Mára már idejét múlttá vált az a korábbi vélekedés, hogy a „zöldebb” befektetés a hozam egy részéről való lemondással jár. Éppen fordítva: a számok azt mutatják, hogy azok a befektetések, amelyek esetében érvényesítik az ESG-szempontokat, legalább olyan jól, sőt sok esetben jobban teljesítenek, mint a normál befektetések.

Maguk az ügyfelek is egyre felelősebbek, ezt mutatják a külföldi felmérések is. A Morgan Stanley (multinacionális vállalat, befektetési bank és pénzügyi szolgáltató) egy friss nemzetközi kutatása szerint például a múlt század utolsó évtizedeiben született, azaz ma húszas, harmincas éveiben járó, módosabb ügyfelek 95 százaléka érdeklődik a fenntartható befektetések iránt. Bár itthon hasonló felmérést még nem publikáltak, a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2019-ben folytatott társadalmi konzultációja is demonstrálta – sokak számára talán meglepően erősen –, hogy a hazai lakosság egyre inkább aggódik a klímaváltozás miatt. A felmérés ugyan nem volt reprezentatív, mégis sokatmondó, hogy a válaszadók 92 százaléka úgy nyilatkozott: hajlandó lenne megváltoztatni életmódját, étkezési vagy vásárlási szokásait annak érdekében, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez. E fogyasztói döntések közé pedig egyre inkább besorolhatók a pénzügyek is.

Mindezek mellett a média szerepét is hangsúlyozni kell: az előbb ismertetett trendek ellenére sem valószínű, hogy az ügyfelek tömegesen fogják bogarászni az egyes befektetési lehetőségek szén-dioxid-adatait. Azáltal viszont, hogy a fenntarthatósági információk elérhetővé válnak, a gazdasági portálok vagy éppen a fenntarthatósági magazinok emészthető, elgondolkodtató, mi több, akár összehasonlító elemzéseket közölhetnek belőlük. Ezek jóvoltából pedig nemcsak egyéni szinten lesz egyre könnyebb felelősen kiválasztani a befektetéseinket, de makroszinten is zöldebb irányba fordulhat a tőkeáramlás.
 
Az eredeti cikk megjelent a Greendex zöld portálon 2020. december 17-én.

 

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem