Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Önkéntes nyugdíjpénztár

nyomtatás
Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás elsődleges célja a nyugdíjas évek anyagi biztonsága, és az életszínvonal emelése. A nyugdíjkorhatár elérését* követően Ön az eltelt várakozási idő hosszától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra.

Nyugdíjkorhatár:

  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá
  • az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül, vagy
  • az az időpont, amelytől a pénztártag a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre kerül.

Érdemes már az első munkahely megszerzésekor önkéntes nyugdíjpénztári tagságot létesíteni, erre már 16 éves kortól lehetőség van.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság:

  • rugalmas mértékű rendszeres befizetés mellett is elérhető,
  • nem igényel magas szintű befektetési ismereteket, továbbá
  • a pénztártag kockázatvállalási hajlandóságának és életkorának megfelelő portfóliók közül választhat.

Az elszámolóegységes nyilvántartást vezető pénztáraknál a választott portfólió aktuális árfolyama napi szinten ellenőrizhető a pénztárnál és az MNB honlapján. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások jellemzően hosszú távúak, a pénztárak, illetve a potfóliók befektetési teljesítményénekmegítélése során célszerű lehetőség szerint legalább 10-15 éves időtartamot figyelembe venni.

A jegybank minden évben publikálja honlapján az éves, tízéves és tizenötéves pénztári hozamrátákat, ezzel is megkönnyítve a pénztárválasztást.

Amennyiben a pénztártag nem elégedett a szolgáltatással vagy a hozamokkal, akkor a megtakarításait másik pénztárba is átviheti, ennek költsége az utalás díján felül maximum 3.000 Ft lehet. Fontos tudni, hogy a múltbeli hozamok nem adnak garanciát a jövőbeli hozamokra.

Az egyéni befizetések és a munkáltatói hozzájárulás után 20%-os, évi maximum 150 ezer Ft-os adókedvezményt igényelhet. Ezt az összeget a pénztártag egyéni számláján írják jóvá. Az adókedvezmény maximális kihasználásához éves szinten 750.000 Ft-os befizetés szükséges. A nyugdíjpénztár köteles jóváírni a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetések évi 10 000 Ft összeghatárig terjedő részének legalább a 90 %-át, az azt meghaladó résznek pedig legalább a 94%-át. Ettől a szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. A jóváírt összegeket a pénztár kormányrendelet által szabályozott befektetési formákba fekteti be, a pénztártagot megillető adókedvezményből költséget nem von le.

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye a többi megtakarítási formával szemben, hogy ehhez a munkáltató is hozzájárulhat a tagdíj részleges vagy teljes átvállalásával.  

Amennyiben a pénztártag elérte a nyugdíjkorhatárt, írásban nyilatkozhat arról, hogy

  • egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
  • az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
  • a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
  • az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
  • az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy
  • az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti.

A pénztár köteles a fenti pontokban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai számára.

A várakozási idő, azaz a belépéstől számított legalább 10 év letelte után, de még a felhalmozási időszakban - ami a belépéstől a nyugdíjszolgáltatás megkezdéséig terjedő idő -  eldöntheti a pénztártag, hogy

  •  változatlan feltételek mellett tag marad a pénztárban, vagy
  • folytatja pénztártagságát, és az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt - legfeljebb háromévente egy alkalommal - felveszi (fontos azonban, hogy az így felvett összeg hozam része adómentes, míg a tőke részt a hatályos adójogszabályok szerint adófizetési kötelezettség terhelheti), vagy
  • kilép a pénztárból, vagy
  • az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget tagdíj fizetése nélkül a pénztárban hagyja.

várakozási idő letelte előtt a pénztártag átléphet egészség-, vagy önsegélyező, vagy egészség- és önsegélyező pénztárba, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

A nyugdíjkorhatár elérését megelőző felhasználás csak indokolt esetben javasolt.

Elhalálozás esetén az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást a pénztártag által megjelölt haláleseti kedvezményezettannak hiányában a törvényes örökös kapja meg.

A 2012. december 31-ig nyugdíjpénztárba belépett tagok esetén a nyugdíjkorhatár elérését követően adómentes a nyugdíjszolgáltatás.

A 2012. december 31-ét követően pénztártaggá válók számára adómentes a nyugdíjszolgáltatás

  • 10 éves tagsági viszonyt követően, vagy
  • ha a tag jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett.

 

Az önkéntes nyugdíjpénztári számlaértesítő

Amennyiben a pénztár nem működtet elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert, a pénztártag részére megküldött számlaértesítőnek legalább a következőket kell tartalmaznia >>>

  • a pénztár elérhetőségeit,
  • a tag azonosítására szolgáló adatokat,
  • a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,
  • a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,
  • a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést,
  • a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegű bevételeket összesen,
  • a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt,
  • a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést, azaz jóváírt egyéb bevételeket,
  • a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét,
  • a befektetési tevékenység eredményét (befektetési tevékenység egyéni számlára jutó nettó hozambevételei),
  • a választható befektetési portfólió váltási költségeit,
  • a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét),
  • az értékelési különbözetet,
  • a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,
  • a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,
  • a Felügyelet honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató és összehasonlítható adatok is megtalálhatók,
  • a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget,
  • a tagi lekötés összegét,
  • a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét,
  • az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés összegét,
  • az egyéni nyugdíjszámláról történt tőkekifizetés összegét.

 

Amennyiben a pénztár elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtet, a pénztártag részére megküldött számlaértesítőnek legalább a következőket kell tartalmaznia >>>

  • a pénztár elérhetőségeit,
  • a tag azonosítására szolgáló adatokat,
  • a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,
  • a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,
  • a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darab számát, elszámolóegységek nyitó árfolyamát,
  • a tárgyévben beérkezett, a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjelle-gű bevételeket összesen,
  • a tárgyévben beérkezett rendszeres és eseti támogatást, adományt,
  • a tárgyévben beérkezett, egyéni számlán jóváírt, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),
  • a tárgyévben beérkezett és jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlegét,
  • a befektetési tevékenység eredményét,
  • a választható befektetési portfólió váltási költségeit,
  • a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darab számát, elszámolóegységek záró árfolyamát,
  • a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,
  • a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,
  • a Felügyelet honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is megtalálhatók,
  • a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget,
  • a tagi lekötés összegét,
  • a tagi kölcsön tárgyév december 31-én fennálló összegét,
  • az egyéni nyugdíjszámláról történt hozamkifizetés összegét,
  • az egyéni nyugdíjszámláról történt tőkekifizetés összegét.

 

ÖSSZEGZÉS

Miért jó ez Önnek?

  •  Nem igényel különösebbszakértelmet és állandó ügyfél általi figyelmet.
  • Évente adókedvezményt kaphat.
  • Örökölhető, illetve haláleseti kedvezményezett is megjelölhető.
  • Béren kívüli juttatás keretében számos munkáltató elérhetővé teszi.

Mire kell figyelnie?

  • Nincs lehetőség egyedi portfólió kialakítására.
  • A befizetésekhez az első 10 évben nem lehet hozzájutni, kivéve a nyugdíjkorhatár elérése esetén.

Utolsó frissítés: 2020. február 19.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem