A Magyar Nemzeti Bank 2010-es éves jelentése áttekinti a tavalyi év legfontosabb makrogazdasági folyamatait. A jelentés megállapítja: 2010-ben az éves átlagos infláció 4,9 százalék volt, azaz nem teljesült a jegybank 3 százalékos inflációs célja. A monetáris politika által könnyebben befolyásolható tételek inflációja azonban a válság kezdete óta alacsony, és az inflációs alapfolyamatokat megragadó rövid bázisú mutatók is mérsékelt inflációs nyomást mutattak 2010-ben. Mindez azonban nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az első félévben teljes mértékben ellensúlyozza az adóintézkedések irányából érkező inflációs nyomást. A második félévben már az élelmiszerárak és a kőolaj világpiaci árának dinamikus növekedése emelte jelentősen az árindexeket. A költségsokkok mellett a magas szinten beragadt inflációs várakozások is magyarázhatják, hogy a nemzetgazdasági kapacitások historikusan alacsony kihasználtsága mellett sem sikerült teljesíteni az inflációs célt.
A Magyar Nemzeti Bank eredményének alakulását döntően a monetáris politika céljai és az elérésükhöz szükséges eszközök határozzák meg. Éppen ezért a jegybanki eredmény nem a jegybanki működés sikerességének mérőszáma. Az MNB törvényben meghatározott alapvető feladatainak végrehajtását – az árstabilitás elérését és fenntartását – nem befolyásolhatja az eredményre gyakorolt hatás, ugyanakkor a jegybank a működési költségeit ésszerűen alacsony szinten tartja, példamutatóan és takarékosan gazdálkodik az adófizetők pénzével.
A Magyar Nemzeti Banknak 2010-ben 41,6 milliárd forint vesztesége képződött, szemben a 2009. évi 65,5 milliárd forint nyereséggel. Az eredmény romlását elsősorban a devizaárfolyam-változásból származó korábbi kiemelkedően magas nyereség visszaesése, másrészt a pénzügyi műveletek realizált eredményének csökkenése okozta. Ezzel szemben a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény a forint- és devizahozamok közötti különbség csökkenésének köszönhetően javult, és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások is alacsonyabb szinten alakultak. A veszteséget a korábbi évek felhalmozott eredménytartaléka fedezi, vagyis emiatt a központi költségvetésnek a jegybankkal szemben térítési kötelezettsége nem keletkezett.
2010. december 31-én a deviza-értékpapírokon piaci értékelésük alapján 29,1 milliárd forint nem realizált veszteség keletkezett, mely a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékában jelent meg. A negatív egyenleget a költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően 2011. március 31-ig az MNB-nek megtérítette.
A jegybank 2010-ben tovább folytatta működési költségeinek jelentős mérséklését, tavaly az MNB csaknem 1 milliárd forinttal csökkentette saját költségeit. Ilyen alacsony működési kiadásokra (nominálértéken) utoljára 2003-ban volt példa. Reálértéken a 2010. évi működési költségek a 2001. évi működési költségek 53%-át teszik ki. A működési költségeken belül a személyi jellegű ráfordításoknál 2010-ben több mint 650 millió forintos költségcsökkenést ért el az MNB a létszám 2,2%-os mérséklődése mellett.
2010-ben javultak a jegybank környezetiteljesítmény-mutatói is: a villamos- és földgáz energia felhasználása 6%-kal, a vízfelhasználás 40%-kal csökkent, a logisztikai központ teljes vízigényének 75%-a saját kútból biztosított. A videokonferenciák tudatos alkalmazása azt eredményezte, hogy az MNB tavaly 4,7 tonna CO2 megtakarítást ért el. A Magyar Nemzeti Bank környezettudatos működését bizonyítja az is, hogy a jegybank 2010-ben elnyerte a „Legzöldebb Iroda” címet.
Az elnöki prezentáció letölthető innen.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció