Kérdések és válaszok a Magyar Nemzeti Banknak a jogsértő pénzügyi díjemelésekkel kapcsolatos intézkedéseiről

1.    Mi volt a jegybanki vizsgálat tárgya és milyen időszakot tekintettek át? Milyen eredménnyel zárult a vizsgálat?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fogyasztók védelme érdekében a pénzintézetek által 2012. januárjától 2013 év végéig terjedő időszakban a pénzforgalmi szolgáltatásokra (azaz pl. számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) vonatkozóan egyoldalúan bevezetett, ügyfelek számára hátrányos díjmódosításokat vizsgálja.

A jegybank mostani – a 2012. január 1. és 2013. december 31. között megjelent hirdetményekre vonatkozó – vizsgálatai során több jogszabálysértést tárt fel az eddig ellenőrzött pénzügyi szervezeteknél: 1. hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben; 2. a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg; 3. a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt két hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról; 4. elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát; 5. az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt; 6. korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; 7. megváltoztatták a díjszámítás módját.

2.    Milyen intézkedést hozott és melyik pénzügyi szolgáltatónál az MNB a jogsértő díjemelésekkel kapcsolatban?

Az MNB első intézkedéseként 35 hitelintézetnek (azaz banknak, takarékszövetkezetnek) megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását, s összességében közel 1,2 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. Közülük 33 hitelintézetet arra is kötelezett az MNB, hogy 2014. április 30-ig fizessék vissza a jogsértéssel elvont díjakat a fogyasztóik számára.

3.    Milyen szempontok szabták meg a bírság mértékét? Soknak vagy kevésnek számítanak ezek a szankciós tételek?

Az MNB figyelembe vette a törvénysértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is. A jegybank valamennyi érintett pénzügyi szolgáltató esetében egységes szempontok szerint arányos bírságtételeket határozott meg. Egyes hitelintézeteknél a maximális – e tényállásoknál a törvény szerint legfeljebb 100 millió forintnyi – fogyasztóvédelmi bírsághoz közeli összeg kiszabását tartotta indokoltnak, mivel esetükben a jogsértés ügyfeleik széles körét érintette.

4.    Miért nem – az egyik friss törvénymódosítás által előírt – minimum 500 millió forint bírságot szabta ki az MNB a jogsértő pénzügyi szervezetekre?

Az MNB-ről szóló törvény egyik – az ingyenes készpénzfelvételt szabályozó „pénzügyi rezsicsökkentésről” szóló törvénnyel összefüggő – 2014 februárjában kihirdetett módosítása 2014. március 20-i hatállyal valóban bevezette a minimum 500 millió forintos büntetés kiszabásának kötelezettségét a jegybank számára. Ezt a törvénymódosítást ugyanakkor kifejezetten a havi két alkalommal, 150 ezer forint összeghatárig ingyenesen történő készpénzfelvételre vonatkozó előírások megsértésének szankcionálására vezették be, vagyis nem általában a bankszámla-szolgáltatásokkal kapcsolatos jogtalan költségmódosításokkal összefüggésben. Így a jegybank mostani intézkedéseinél ezt nem lehet alkalmazni.

A bírságok mellett szintén súlyos jogkövetkezményt jelent, hogy az MNB a jogtalanul elvont díjak visszafizetésre kötelezte az érintett pénzintézeteket.

5.    Mely pénzügyi szervezetek érintettek a most lezárt vizsgálatokban és milyen összegű bírság került megállapításra?

Összesen 1, 186 Mrd Ft fogyasztóvédelmi bírság került megállapításra az alábbi megoszlásban:

6.    Mire fordítja az MNB a kiszabott bírságokból befolyó bevételeket?

A jegybank működéséről szóló törvény szigorúan korlátozza a bírságbevételek felhasználását (nemcsak a fogyasztóvédelmi, hanem az egyéb bírságokét is) az MNB számára. E pénzek így kizárólag közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatására; közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére; a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint e célok elősegítésére, különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére; alapítványi támogatásra, valamint karitatív célra fordíthatók.

7.    Miért pont ezzel a 35 pénzügyi szervezettel szemben hozott intézkedést a jegybank? Másokat miért nem vizsgáltak?

A jegybank másokat is vizsgál. A most megbüntetett hitelintézeteknél az MNB már vizsgálatai első körében jogsértésekre bukkant. A jegybank ugyanakkor folytatja a többi hitelintézet ellenőrzését is, azoknak a 2012-től meghirdetett pénzforgalmi hirdetményeire, s az ezek nyomán ténylegesen életbe léptetett díjakra vonatkozóan. Mintegy 120 szervezet esetében szükséges még a vizsgálat lefolytatása, az MNB a feladatot folyamatosan végzi.

8.    Ezekkel az intézkedésekkel az MNB le is zárja a jogsértő díjemelések, egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítások témakörét? Többet nem vizsgálódnak?

De igen, amennyiben az MNB az eljárás lefolytatására indokot adó adatokat tár fel. Emellett a határozatban előírt visszatérítés megtörténtét is ellenőrizni fogja az MNB.

9.    Hány fogyasztónak, milyen összegben, milyen időszakra vonatkozóan és meddig kell a jogtalanul felszámított díjtöbbletet visszafizetniük a szolgáltatóknak a fogyasztók számára?

Pontos adatok egyelőre nincsenek, de a jegybank becslése szerint több százezer fogyasztó számára tízmilliárdos nagyságrendű összeget kell visszafizetniük a hitelintézeteknek. Az MNB bírsághatározataiban arra is kötelezte a hitelintézeteket, hogy név szerint azonosítsák a jogtalan díjelvonásokkal sújtott fogyasztóikat, számítsák ki, hogy egyenként mekkora többletköltséget róttak ki rájuk díj- és költségemelésekkel, és 2014. április 30-ig fizessék is vissza valamennyi fogyasztó részére ezt a pénzt.

10.    A pénzügyi szolgáltatók azon fogyasztóknak is kötelesek visszafizetni a jogtalanul elvont díjakat, akik szerződése időközben (bármilyen ok miatt) megszűnt?

Igen, amennyiben a jogsértő díjelvonás időszakában szerződésben álltak velük.

11.    A fogyasztóknak kell kezdeményezniük a tőlük jogtalanul elvont díjak visszafizetését pénzügyi szolgáltatójuknál, illetve nekik van bármi más teendőjük?

Nem, az összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata, a fogyasztóknak ennek kapcsán semmit sem kell tenniük. Az MNB határozataiban arra is kötelezte az érintett hitelintézeteket, hogy mindezek teljesítéséről 2014. május 15-ig részletesen számoljanak be az MNB részére.

12.    A hazai jogszabályok teljes mértékben kizárják a folyószámla-szolgáltatásoknál (pl. számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítást a pénzügyi szolgáltatók számára? Soha semmilyen körülmények között nem emelhetnek a díjakon?

Nem zárják ki, ugyanakkor garanciális jellegű jogszabályi előírásoknak meg kell felelnie a pénzügyi szolgáltató eljárásának. A hitelintézeti és a pénzforgalmi törvények szabják meg a díjmódosítások korlátait, egyebek közt azt, hogy a keretszerződés módosításokat azok hatályba lépése előtt legalább két hónappal közölni kell a fogyasztókkal, meglévő szerződéseknél új díjat vagy költséget nem lehet bevezetni, és nem lehet megváltoztatni a szerződésben meghatározott számítási módot sem. Olyan tájékoztatást kell nyújtani, hogy az ügyfelek ez alapján meg tudják állapítani, hogy melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfelek számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait is. A pénzügyi szolgáltatóknak arról is tájékoztatniuk kell a fogyasztókat, hogy a számukra kedvezőtlen szerződésmódosítás életbe lépésének napjáig díjmentesen felmondhatják a pénzforgalmi szerződést.

MAGYAR NEMZETI BANK