1. Milyen intézkedést hozott a Magyar Nemzeti Bank az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel (Orgovány Tksz) szemben?
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 2014. július 4-én visszavonta az Orgovány Tksz. tevékenységi engedélyét. E határozat legkorábban a takarékszövetkezettel való közlést követő 8 nap múlva válhat hatályossá a szövetkezeti integrációról rendelkező törvény előírása szerint.A jegybank ezzel párhuzamosan 2014. július 4-től felügyeleti biztosok kirendeléséről is döntött, illetve betét- és forráskifizetési tilalmat rendelt el. Az MNB egyúttal megtiltotta a takarékszövetkezetnek újabb kötelezettségek vállalását, a hitel- és pénzkölcsönnyújtás végzését, illetve a tulajdonosok és a takarékszövetkezet közötti ügyleteket. A felügyeleti biztosok 2014. július 4-én átvették a szövetkezeti hitelintézet irányítását annak igazgatóságától, s gondoskodnak a megfelelő működésről.
2. Miért volt szükség a tevékenységi engedély visszavonására?
A Takarékbank Zrt. vizsgálata olyan súlyos hiányosságokat tárt fel a takarékszövetkezetnél, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a betétesek biztonsága érdekében kizárta a takarékszövetkezetet integrációs rendszeréből. A szövetkezeti integrációról rendelkező törvény alapján a törvényi feltételek beállása esetében az MNB-nek vissza kell vonnia a kizárt takarékszövetkezet engedélyét.A Takarékbank Zrt. és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete részletes közleményt tett közzé az Orgovány Tksz-nél feltárt problémákról, amelynek elérhetősége: http://szhisz.hu/ és www.takarekbank.hu.
3. Miért a Takarékbank Zrt. és nem az MNB folytatott le vizsgálatot az Orgovány Tksz-nél?
A szövetkezeti integrációról rendelkező, 2013 év nyarán megjelent törvény előírta a szövetkezeti hitelintézetek átvilágítását, melyet a törvény szerint a Takarékbanknak kellett elvégeznie. Ennek a vizsgálatnak a lezárása történt meg most az Orgovány Tksz. vonatkozásában.
4. Miért nevezett ki felügyeleti biztosokat, s hozott egyéb intézkedéseket is az MNB az Orgovány Tksz-nél, ha egyszer már visszavonta annak tevékenységi engedélyét?
Azért, mert tevékenységi engedély visszavonása legkorábban a takarékszövetkezettel való közlést követő 8 nap múlva válhat hatályossá a szövetkezeti integrációról rendelkező törvény előírása szerint. Az átmeneti időszakban is gondoskodni kell az Orgovány Tksz. biztonságos működéséről, ezt célozzák a jegybanki intézkedések.
5.Az MNB a formálódó jogszabályok szerint a felügyeleti biztosok kirendelése, engedély-visszavonás (végelszámolás, felszámolás kezdeményezése) eszközök mellett korai válságmegelőző, illetve úgynevezett szanálási lehetőséget is kap majd a jövőben. Miért nem lehetett ezt az eszközt használni az Orgovány Tksz. megmentésére?
A hatályos jogszabályok ezt a lehetőséget még nem tartalmazzák, és a jövőbeni magyar szabályozás alapját jelentő uniós rendelkezéseket is csak nemrég véglegesítették. Az MNB így a jelenlegi jogszabályok alapján rendelkezésre álló eszközei alapján intézkedhetett.
6. Tagja-e az Orgoványi Tksz. a szövetkezeti integrációnak, s így a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának?
Már nem tagja, hiszen az a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete kizárta a takarékszövetkezetet integrációs rendszeréből.
7. Mekkora az Orgovány Tksz. piaci súlya?
Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet mintegy 28 ezer betétessel rendelkezik, működési területe Bács-Kiskun megye egy régióját öleli fel. A takarékszövetkezet mérlegfőösszeg szerint piaci részesedése ugyanakkor 2014. május 31-én a hitelintézeti szektorban nem érte el a 3 ezreléket sem.
8. Van-e esély arra, hogy az Orgovány Tksz. problémái miatt bármely más takarékszövetkezet vagy pénzügyi piaci szereplő nehéz helyzetbe kerülhet Magyarországon? Van-e tehát „fertőzésveszély”?
Az MNB nem tart fertőzésveszélytől. Az Orgovány Tksz. piaci súlya a hazai hitelintézeti piachoz képest csekély, s nem országos, hanem egy kisebb régióban tevékenykedő intézményről van szó.
9. Számíthatnak-e, s ha igen, mely intézménytől a betétesek az Orgovány Tksz.-nél meglévő betéteik kifizetésére? Jogosultak-e ők az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kifizetésére? Mit kell tenniük, hogy hozzájussanak a garantált betétjükhöz?
Az MNB engedély-visszavonó határozatának hatályossá válását követően az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél még meglévő likvid eszközök mértékéig a betétállományt állomány-átruházással a Takarékbank Zrt. veszi át, illetve igény esetén kifizeti a betéteseknek a szövetkezeti integrációs törvény alapján. Az ezen felüli betétösszegeknél az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabályok adta határidőn belül akár 100 ezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forintig) kártalanítja a biztosított követeléssel bíró betéteseket a hitelintézeti törvény alapján.A betéteseknek semmit sem kell tenniük, a Takarékbank Zrt. és az OBA minden szükséges tájékoztatást meg fog adni, illetve rendelkezik majd a megfelelő ügyféladatokkal.
10. Lesz-e elég pénze a Takarékbank Zrt.-nek és az OBA-nak a betétesek kártalanítására?
Igen, a törvény által előírt mértékig sor fog kerülni a betétesek kártalanítására. A Takarékbank Zrt. e forrásait az Orgovány Tksz.-nél még meglévő likvid eszközök adják, az OBA pedig tagintézményeinek befizetéséből több tízmilliárd forintnyi tőkével rendelkezik szükség esetén e célra.
11. Mi történik az Orgovány Tksz-szel azt követően, hogy hatályossá vált az MNB-nek a tevékenységi engedély visszavonására vonatkozó határozata?
Ha hatályba lép az engedély-visszavonás, a felügyeleti biztosok a Takarékbank Zrt. számára történő betétállomány átruházását követően javaslatot tesznek az MNB-nek az Orgovány Tksz. végelszámolására vagy felszámolására. A végelszámolás vagy felszámolás megindulását követően kerül sor a betétesek kártalanítására.
12. Ki lehet az Orgovány Tksz. felszámolója vagy végelszámolója?
A törvényi előírások alapján kizárólag a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft lehet a takarékszövetkezet felszámolója vagy végelszámolója.
13. Meg lehet-e a továbbiakban szabályozói, illetve integrációs lépésekkel előzni az Orgovány Tksz. megrendüléséhez hasonló eseteket az MNB véleménye szerint?
A magyar állam már 2013-ban olyan jogszabályokat alkotott, amelyek érdemben erősítették a szövetkezeti hitelintézetek működésének biztonságát.
A mostanihoz hasonló kedvezőtlen jelenségek elkerülése és az uniós tőkeszabályozásban rejlő kedvezmények teljes körű kihasználása érdekében történt meg az egyes intézmények kötelező integrációs tagságának bevezetése, a működés egységes alapokra helyezése, illetve a szövetkezeti integráció szilárdabbá tételét biztosító kötelező és egységes intézményvédelmi szervezet kialakítása.
Az MNB bízik abban, hogy az új szabályozás keretei között a mainál szorosabban együttműködő, a gazdasági fejlődést jobban szolgálni képes szövetkezeti struktúra jöhet létre, amely érdemben képes lesz piaci súlyát növelni úgy, hogy közben az egyes intézmények sérülékenysége is jelentősen csökken.
Magyar Nemzeti Bank