A Pénzügyi Stabilitási Tanács állásfoglalása a fizetési rendszerről

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2016-os Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúra 2015-ben is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági, pénzügyi és tőkepiaci tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez. Az elektronikus fizetési eszközök lakossági használata folyamatosan fejlődik, az elmúlt évben jelentős előrelépés történt az elektronikus számlafizetések és a vásárlások elektronikus fizetése terén. A fizetési rendszert érintő fejlesztések eredményeképpen 2015-ben tovább gyorsult a pénzforgalom. A közeljövő fejlesztéseinek köszönhetően a hazai pénzforgalomban néhány éven belül dimenzióváltás következhet be, 2015-ben ugyanis megkezdődött az azonnali fizetés rendszer magyarországi bevezetésére vonatkozó koncepció kidolgozása.

Az elektronikus fizetési módok forgalmát 2015-ben a korábbi évekhez hasonlóan a bővülés jellemezte, a háztartások fizetési számlával és kártyával való ellátottsága pedig a számlák számának enyhe csökkenése ellenére sem változott az elmúlt években. A pénzforgalom fejlettségét mérő mutatók terén nagyobb előrelépés történt az uniós átlagokhoz való felzárkózásban, az elektronikus úton kifizetett közüzemi és egyéb szolgáltatási díjak összegének és az elektronikusan fizetett vásárlások értékének számottevő növekedése miatt. A fizetési kártyás vásárlások számának és értékének 20 százalékos emelkedése nagymértékben hozzájárult a pozitív folyamatokhoz. Az érintőkártyás technológia széleskörű elterjedése már rövidtávon is támogathatja a lakossági pénzforgalom elektronizálását. A postai csekkek befizetése terén megvalósuló fejlesztések, különösen a bankkártyás fizetés lehetőségének kedvező feltételek melletti megteremtése is elősegítik a számlafizetések elektronizálását.

Az elektronikus fizetési szolgáltatások nemzetközi összehasonlításban is rendkívül biztonságosak Magyarországon. A fizetési kártyával történt visszaélések összforgalomhoz viszonyított aránya továbbra is alacsony, annak ellenére, hogy a hazai kibocsátású kártyákkal és a hazai elfogadói hálózatban elkövetett visszaélések száma egyaránt növekedett az elmúlt időszakban. A fogyasztókat védő kedvező szabályozásnak köszönhetően a fizetési kártyás visszaélésekhez kapcsolódóan leírt károk legnagyobb részét nem a kártyabirtokos ügyfelek viselik. Az internetes fizetések egyre nagyobb térnyerésének következtében az MNB fontosnak tartja a biztonsági szempontokat, így az erre vonatkozó nemzetközi ajánlások átvételével elkészítette az internetes fizetések biztonságára vonatkozó ajánlását. Az ügyfeleket és a bankokat érintő egyik legjelentősebb változás az ügyfél-hitelesítési eljárás szigorítása. A pénzforgalmi szolgáltatások működési kockázatainak pontosabb feltérképezése érdekében az MNB figyelemmel kíséri a pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő üzemzavarokat is.

A felvigyázott rendszerek 2015-ben is a korábbi évekhez hasonlóan magas megbízhatósággal üzemeltek, hatékonyan és biztonságosan támogatva a pénz és tőkepiacok működését, melyet a 2015-ben elvégzett felvigyázói átfogó értékelések is megerősítettek. 2015-ben sok fejlesztés valósult meg a hazai pénzügyi infrastruktúrákban, melyek emelték a rendszerek hatékonyságát, ugyanakkor nem eredményezték a működési kockázatok növekedését. Az MNB átalakuló eszköztárának, illetve az MNB önfinanszírozási programjának pénzügyi infrastruktúrák likviditásra gyakorolt hatásához a rendszerek résztvevői gyorsan és megfelelő módon alkalmazkodtak, így az elszámolási és kiegyenlítési kockázat nem növekedett meg. A fizetési forgalom lebonyolításához szükséges likviditás biztosítása érdekében a résztvevők jelentősen növelték állampapír állományukat és továbbra is aktívan menedzselik likviditásukat.

A 2015-ben elvégzett hatósági ellenőrzések alapján a pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények alapvetően jogszabálykövető magatartást tanúsítottak Az ellenőrzések során az MNB nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók széles körét érintő problémák feltárására, így a tájékoztatási kötelezettségek elmulasztására, a fizetési műveletek nem megfelelő helyesbítésére, valamint a felelősségi és kárviselési szabályok nem megfelelő alkalmazására. 2014-hez képest az előírt intézkedések száma csökkent, azonban lényegesen nőtt a kiszabott bírságok összege, ezzel erősítve a pénzforgalmi szolgáltatók jogkövető magatartását és a fogyasztók pénzforgalmi szolgáltatásokba vetett bizalmát.

Az MNB és a hazai devizapiaci szereplők kétéves előkészítő munkájának eredményeként 2015. november 16-án a forint kiegyenlítési devizává vált a CLS rendszerben, így a régióból elsőként lépett be a nemzetközi devizapiac meghatározó pénzügyi infrastruktúrájába. A belépéssel lehetővé vált a forint és a legjelentősebb nemzetközi devizák közötti devizakiegyenlítési kockázat megszüntetése, amely különösen pénzügyi válsághelyzetekben növeli jelentősen a pénzügyi stabilitást. A KELER csoport 2015-ben tovább folytatta szolgáltatási körének szélesítését, nagy hangsúlyt helyezve a nemzetközi üzleti lehetőségek kihasználására és várhatóan 2017-ben bekapcsolódik az egységes európai TARGET2-Securities kiegyenlítési rendszerbe. A KELER KSZF kockázatkezelési rendszere sikeresen megakadályozta, hogy a 2015 első felében a felügyeleti intézkedés alá vont brókerházak fizetésképtelensége továbbgyűrűzzön a tőkepiac többi szereplőjére.